Töltött cukkini (húsmentes)

Ezt a töltött cukkini receptet már vagy 15 éve ismerem és készítem. Sokkal jobban kedvelem, mint a hússal töltött cukkinit. A receptet egy régi könyvben találtam (A tökéletes étrend, Ursula Summ receptjeivel).

Korábban nem szerettem a töltött zöldségeket, mert a zöldség, amibe tettük a tölteléket, íztelen volt. Aztán rájöttem, hogy ezzel a fűszeres-olajos kencével bekenve a zöldséget, már nem csak a töltelék, de maga a zöldség is finom lesz.

Hozzávalók: 

- 5-8 dkg köles,

- 1 teáskanál szárított zöldségkeverék, sómentes, adalékmentes (elmaradhat),

- kb. 4 kisebb cukkini (csak zsenge cukkiniből szeretek főzni, azok ízlenek leginkább, nem hagyom megnőni őket)

- 3-4 evőkanál olaj,
- ha van, szoktam tenni bele nagyon apróra vágott paprikát is, 

- 2-3 gerezd fokhagyma, reszelve,

- 1 fej vöröshagyma,

- 2 evőkanál zöldfűszerkeverék (nálam oregánó, kakukkfű, bazsalikom, borsikafű),

- petrezselyemzöld és sárgarépazöld, apróra vágva (elmaradhat, eredeti recept nem írja),

- 3 közepes sárgarépa, finomra reszelve,

- 10 dkg gomba (vagy egy kis üveg gombakonzerv, nálam konzerv), elmaradhat a gomba, 

- 1 teáskanál pirospaprika (nem mindig teszek bele),

- 1 teáskanál majoranna,
- szoktam reszelni a töltelékbe (kecske)sajtot vagy darabolok bel kis fetakockákat,

- 1-2 evőkanál tejföl,

- sajt, ízlés szerinti mennyiségben, fajtában a tetejére.

Elkészítés: 

1. A kölest nagyon alaposan megmossuk. Többször cseréljük le rajta a vizet. Végül tiszta vízzel tegyük fel főni kétszeres mennyiségű vízben. Sózzuk és keverjük bele a natúr szárított zöldségkeveréket (ha használunk). Lassú tűzön főzzük. Ha kész, zárjuk el a tüzet és fedjük le. 

2. A cukkiniket megmossuk, végeit levágjuk, közepét kivájjuk. 

3. Egy evőkanál olajat összekeverünk a zúzott fokhagymával, sóval, zöldfűszerekkel. Ezzel kenjük meg a cukkinik belsejét. 

4. A vöröshagymát egy evőkanál olajon megpároljuk, majd mehet rá a répa és az apróra szeletelt gomba, az aprított paprika is. 8-10 percig dinszteljük, lassú tűzön. Tehetünk bele aprított petrezselyemzöldet és sárgarépazöldet is. Mivel jó zsenge cukkinit szeretek csak használni mindenhez, a kivájt cukkinibelsőt is felkockázom és hozzákeverem a készülő töltelékhez. Végül belekeverjük a kölest. Jól összekeverjük. Szoktam reszelt sajtot is keverni a töltelékbe (általában házi kecskesajtot) és/vagy házi feta jellegű sajtot is. 

5. Ízesítjük majorannával, pirospaprikával (ezt van, hogy kihagyom). Tejföllel lazítjuk. 

6. Megtöltjük ezzel a köleses töltelékkel a cukkiniket. 

7. Egy sütőedénybe öntünk kevés olajat, beletesszük a töltött cukkiniket, tetejüket megszórjuk reszelt sajttal, lefedjük az edényt és 180-200 fokos sütőben készre sütjük. A cukkini legyen puha (villát, kést beleszúrva látni fogjuk). Fedő nélkül süssük még pár percig, hogy kicsit süljön-piruljon a sajt is. 

Gombóc (krumplis tésztából), szilvával, barackkal

Ahogy én készítem: 1 kg krumplit megfőzök (nem újkrumplit), majd hámozom, melegen áttöröm. Ha kihűlt (fontos, hogy kihűljön, különben több lisztet igényel a tészta és a végeredmény kemény lesz, ill. ragacsos lesz a tészta, nehéz vele bánni), akkor megy hozzá egy kicsi só, 1 evőkanál búzadara, 3 dkg zsír. Tojást nem teszek bele. Lisztből annyi, amennyivel éppen összeáll a tészta. Nem teszek túl sokat, mert férjem nem szereti a krumplis tésztákat, így a gombócot sem, de így, ahogy én készítem, azt mondta, ilyen puha, könnyű tésztával szereti. Ha sok lisztet gyúrunk a krumplihoz, nagyon kemény lesz a gombóc. Legyen lágy, rugalmas a tészta. Úgyis érezni fogjuk, ha gyúrjuk, mert a kevés liszttel még nem áll össze, akkor egy keveset még tegyünk hozzá. Első körben 8-10 dkg liszttel próbálkozzunk és innen lehet emelni a mennyiséget, de 20-30 dkg-nál több biztos nem kell bele.

Teszek fel vizet, majd összegyúrom a tésztát, alaposan lisztezett felületen azonnal kinyújtom 5 mm vastagra, darabolom, töltöm (a tölteléket meg lehet szórni cukorral, fahéjjal), formázom (négy sarkát összecsippenteni, két tenyérrel gombócot formázni, sehol ne látszódjon ki a töltelék) és már mehet is főni a lobogó vízbe. Kis szűrővel, egyesével szoktam kiszedegetni, mikor feljönnek a víz tetejére (és még onnantól számítva is elszámolok magamban 10-ig) majd nagyon óvatosan, mert ilyenkor még lágy a tészta, pirított zsemlemorzsába forgatom. Nekem nem szokott főzés közben letapadni a gombóc, de, ha nem jönnek fel a gombócok rövid időn belül a víz tetejére, érdemes megrázni az edényt vagy fakanállal óvatosan alányúlni.

Ricottás (ordás)-sárgabarackos papucs

Azért jó ordával (más néven ricottával) sütni, mert nem szükséges tojás a töltelékbe, nem folyik ki. Egyébként pedig krémes, könnyű, habos a ricotta, enyhén édeskés, semleges ízű, így készíthető belőle sós és édes étel is. 

Hozzávalók a töltelékhez (30 dkg lisztből készített tésztához): 

- kb. 25-30 dkg ricotta (orda),

- cukor ízlés szerint,

- 8-10 darab sárgabarack, kis kockákra vágva,

- vanília is mehet a töltelékbe, én most nem tettem,

- kezeletlen héjú citrom héja is mehet a töltelékbe, én most nem tettem,

- a lekenéshez tojás, de nálunk általában tej vagy tejszín kerül a sütemények tetejére, mert lányom nem nagyon fogyaszthat tojást. 

A krémhez összekeverjük a ricottát, cukrot, (vaníliát és citromhéjat). 

Elkészítés: 

Kelt tésztát készítünk (nálam 30 dkg lisztből készült), amit kelesztés után kinyújtunk vékonyra, majd kisebb négyzetekre vágunk. Megtöltjük a kikevert ordakrémmel (nálam kb. egy púpos kiskanállal ment minden négyzetre, nem sajnáltam), mindegyikre teszünk néhány barackkockát. Papucs formára hajtogatjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük és addig kel, míg a sütő be nem melegszik. Tetejét lekenjük tojással vagy, aki nem fogyaszthat tojást, tejszínnel vagy tejjel. 200 fokos sütőben készre sütjük. 

Lekvár sárgabarackból

Érik a sárgabarack! Nagy öröm ez nekünk, mert utoljára 2 éve, azaz 2016-ban tudtunk szedni a fáról gyümölcsöt (mindig rosszkor jött a tavaszi fagy). Ami lepotyog, azt már lehet enni, finom, illatos, puha, édes. Mint a lekvár. :)Minden napra jut mindannyiunknak tízóraira és uzsonnára.

A fa déli oldalán már találhatók olyan barackok is, melyeket aszalni tudok. Ezek most már a napkollektoros aszalóban várják sorsukat. De jó lesz télen tízóraira/uzsonnára! ( A házilag aszalt barack nem olyan világos, mint a bolti, hanem megbarnul, de legalább nem kénezett.) A tapasztalatom az, hogy az érett, de nem túl érett barack a legjobb az én napkollektoros aszalómhoz. Lekvárhoz viszont a nagyon érett barackokat preferálom.

Hogyan főzöm a baracklekvárt? Leírom, bár szerintem mindenkinek megvan a saját, jól bevált receptje. Akinek meg nincs, kísérletezze ki a sokféle variáció közül azt a változatot, amelyik legjobban ízlik neki és családjának. :)

Mivel nekem van saját barackfám, megtehetem, hogy mindig csak a legérettebb barackokat főzöm be. Ezek már nagyon puhák, édesek, zamatosak. Szinte lekvár már a fán.
Van, aki leszedi a barack héját, van, aki nem. Régen én is leszedtem, de mióta 3 kisgyerekem van, rájöttem, hogy jelentős különbség nincs, ha rajta marad a héj, így nem vesződöm már a héj eltávolításával (Ha viszont nem túl érett, vásárolt barackból kellene befőznöm, akkor valószínűleg inkább lehúznám a héját.). Van, aki az előkészített barackot ledarálja, van, aki nem darálja le, de éjszakára lecukrozva állni hagyja, van, aki edénybe teszi a megtisztított gyümölcsöt, cukrot tesz rá, majd rögtön elkezdi főzni, de láttam már olyat is, hogy először a cukrot olvasztotta meg és aztán tette hozzá a barackot.

Nálam úgy készül, hogy a megmosott, kimagozott barackot (héj marad) edénybe teszem és elkezdem főzni. Lassú tűzön, cukor nélkül. Mindig kis adagokban főzöm a baracklekvárt, kis edényekben. Az érés ütemében, azaz minden nap vagy másnap egy-két kisebb edényben és csak a jó éretteket. Lassú tűzön addig főzöm, míg a kívánt állagot el nem érem. A héj, mivel jó érett a gyümölcs, szétfő. Mikor felteszem, hamarosan levet ereszt a barack, akkor nem kell folyamatosan ott állni mellette, de később, mikor már párolog a gyümölcslé, akkor már érdemes gyakran figyelni rá, nehogy leégjen. Nem turmixolom, nem passzírozom, nem darálom, hanem hagyom, hogy magától szétessen és besűrűsödjön a lekvár.

Nagyon alaposan elmosott, fertőtlenített üvegekbe töltöm a kész lekvárt. Azonnal lezárom az üvegeket. Itt gyakran kérem férjem segítségét. Aztán egy nagyon jó száraz dunsztba teszem az üvegeket. Olyanba, ahol napok alatt hűl ki, szépen, lassan, fokozatosan. Sokáig eláll a lekvár, tavasszal bontottam pár 2016-os szériát. Semmi bajuk, finomak. :) Én egyébként csak a bogyós gyümölcsökhöz teszek cukrot. Nemsokára főzöm a ribizlilekvárt. Na, abba azért nekünk is kell cukor. :)

Nálam így készül a baracklekvár. Mindenkinek sok finom, érett gyümölcsöt kívánok, hogy sok lekvárt tudjon befőzni, mert azt gondolom és azt tapasztaltam, hogy a házi lekvárnak nincs párja.