Oldalak

2013. március 22., péntek

Sós zabkeksz

Nagyon szeretem Hugh Fearnley-Whittingstall Tv műsorát. Egyik kedvenc szakácsom. Tőle való ez a nagyon finom zabkeksz is. Kicsit módosítottam saját ízlésemre a recepten, így most az én verziómat írom le. Tízóraira és uzsonnára eszem ezeket a kekszeket lekvárral, sajttal, de chutney-val is finom lehet. Tettem már sajttálra is.


Hozzávalók:

- 15 dkg nagyszemű zabpehely,
- 15 dkg zabpehely darálva,
- 2 mokkáskanál só (ha egészen sósra szeretnénk és nem semleges ízűre, akkor lehet több sót is tenni bele),
- 2 maréknyi mag (szezámmag, lenmag, napraforgómag stb.),
- 75 ml olívaolaj (de lehet napraforgóolaj vagy repceolaj is),
- kb. 2 dl forrásban lévő víz.

Elkészítés: 

1. A napraforgómagot durvára darálom vagy mozsárban durvára töröm (de lehet finomra is őrölni). A szezámmagnak csak egy részét darálom meg, a másik részét egészben hagyom. 15 dkg zabpelyhet is durvára darálok. A lenmagot is meg szoktam darálni.

2. A száraz hozzávalókat gyorsan összekeverem, majd mélyedést készítek az edény közepébe és beleöntöm az olajat, valamint a forró vizet. Jól összekeverem. Néhány percig állni hagyom a tésztát, majd kinyújtom pár mm vékonyra (nekem úgy ízlik, ha jó vékony a keksz, mert ropogósabbra sül). Kicsit nehéz a a nyújtás, mert esetleg ragad, tapad a tészta. Általában sütőpapíron nyújtom, így nem ragad le. Ha rájövünk, hogyan kell ügyesen nyújtani, pikk-pakk megleszünk vele. Előfordul, hogy a kiszaggatott tésztát még egy kicsit nyújtom, így nem kerek, hanem tojás alakú lesz a keksz. :)

3. Kiszaggatom a tésztát 5 cm kerek kiszúróval és sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatom a kekszeket. 190 fokos sütőben kb. 10-15 percig sütöm, majd megfordítom a kekszeket és további kb. 10 percig hagyom sülni. (Sütőfüggő és a tészta vastagsága is meghatározza a sütés idejét.) Én akkor szeretem, mikor egy kis színt kap az alja és esetleg körben az oldala, de nagyon vigyázni kell, mert a vékony tészta gyorsan megsül, nagyon hamar meg is tud égni és akkor már keserű lesz! Az első sütésnél ki szoktam venni egy kekszet, megkóstolom, hogy tetszik és visszateszem a tepsit a sütőbe, ha még nem találom elég jónak. Ropogós, roppanós kekszeket kapunk, ha elég vékonyra nyújtottuk és eltaláltuk a sütés idejét. Nehéz abbahagyni.

Arra kell figyelni a szaggatásnál, hogy minél többször gyúrjuk össze a "szabáshulladékot", annál jobban morzsálódik a tészta.






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése