Kis kihagyás után újra készítek tejtermékeket (sajtot, joghurtot, túrót) a családnak. Ha sajtkészítés, akkor szinte mindig készül orda, azaz más néven ricotta is. Ennek a sajtféleségnek a jótékony hatásairól korábban már többször is írtam, például ITT. Sokoldalúan felhasználható az orda kezdve a hagyományos kapros ordás palacsintától az olasz tésztákig, desszertekig, de a legtöbb esetben tehetjük bármibe, amibe egyébként túrót tennénk (zárójelben megjegyzem, hogy azért a két termék nem ugyanolyan, mert egyrészt a készítésük teljesen más, de az ízük is eltérő, a ricotta édeskés, a túró savanykás). Én a hétvégén két süteményt készítettem ricottából. Ezt az olasz aprósüteményt és egy fahéjas-sütőtökös süteményt, melyet egy másik bejegyzésben mutatok majd.
Ez a sütemény puha, könnyű és többféle ízben is elkészíthető. Én most kezeletlen narancshéjat reszelte a sütibe és daraboltam egy kis étcsokit is bele. Egy részére került narancshéjas cukormáz, míg nagy része natúr maradt. Készíthetjük citromosan vagy akár fűszeresen is, a tetejét lehet díszíteni például olvasztott étcsokival is. A cukormázat egyébként apró színes cukorral szokták megszórni, de mivel én nem kedvelem az ilyesmit, a felét megszórtam mákkal, a többi maradt üresen.
Hozzávalók egy kisebb adaghoz:
- 22 dkg liszt,
- cukor ízlés szerint (nálam 3 dkg, aki édesebben szereti a sütiket, tegyen bele többet),
- 1 tojás (én nem tettem bele),
- vaníliakivonat vagy vaníliaőrlemény,
- 21 dkg ricotta,
- 1 púposabb mokkáskanál szódabikarbóna,
- 11 dkg puha vaj,
- 5-6 kiskanál natúr joghurtot is kevertem a tésztába, mert nem használok tojást,
- ízesítés nálam: kezeletlen narancs héja és nagyon apróra tört étcsoki (3 dkg), de lehet citromosan is ízesíteni, vagy fűszeresen (pl. ánizs),
- tetejére: cukormáz vagy étcsoki vagy hagyjuk natúr (lásd 6. és 7. pont).
Elkészítés:
1. A puha vajat kikeverjük a cukorral és hozzáadjuk a vaníliát is. Én az átlagnál kevesebb cukrot használok, így aki jobban szereti a nagyon édes sütiket, tegyen a tésztába több cukrot (habár, a tetejére megy még a cukormáz, így az is édesíteni fog jócskán). A lényeg, hogy a vaj és a cukor legyen kikeverve alaposan, jó habosra, levegősre!
2. Ezután mehet bele a tojás is (aki használ, én nem tettem, mert lányom tojásallergiás), majd a ricotta. Jól kihabosítjuk ezekkel is. Én joghurtot tettem tojás helyett, azzal hígítottam a tésztát.
3. A lisztet összekeverjük a szódabikarbónával, és a kihabosított vajas ricottához keverjük. A tészta állaga nem folyós, de nem is kemény, hanem lágy, ragacsos. Láttam olyan videót, ahol csak két kanál segítségével tudták megformázni a golyókat, vagy olyat is, ahol fagyis kanállal adagolták ki a tepsire a golyókat (lágy a massza, de a tepsin tartja a gömb formát). Én nedves kézzel formáztam meg a sütit. Itt található példának egy video, ahogy kanalazza a tésztát (5:35-nél indul).
4. A legvégén keverjük hozzá a narancshéjat és az étcsokit.
5. A tésztából kb. nagyobb főtt tojássárga nagyságú golyókat formázunk (vagy ízlés szerinti méretűt, a videókon nagyobb volt, nekem a kicsik jobban tetszenek, gyerekkézbe valóbbak) és sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk őket (vagy kizsírozott-lisztezett tepsire). Hagyjunk annyi távolságot, hogy kicsit nőni, esetleg terülni tudjanak a golyók, de túlzottan azért nem fognak megnőni.
6. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 8-10-12 perc alatt sülnek meg, de ez sütőfüggő és sütiméretfüggő is. Akkor van kész, ha az alja már barnul (a tetejének nem kell színesedni). Rácsra szedjük, kihűtjük (!), majd bevonjuk cukormázzal vagy olvasztott csokival becsíkozzuk a tetejét vagy natúr hagyjuk (így a legegészségesebb, de a legkevésbé mutatós). A cukormázat megszórhatjuk apró színes cukorkákkal is (én mákkal szórtam meg, mert a mák, igaz, kevésbé mutatós, de természetesebb és egészségesebb, így én kerülöm a színes cukorkákat).
7. Cukormáz: porcukrot kikevertem annyi tejjel (nagyon kevés kell, szinte cseppenként adagoljuk), hogy egy sűrű, sűrűn folyó, de jól kenhető masszát kapjak és adtam hozzá reszelt narancshéjat is.
Kisgyerekes család kipróbált, többnyire egészséges ételeket bemutató receptjei a mindennapokra (mert a papírfecniket folyton elhagyom) és gyerekeimnek ajándékba (mint régen, csak ez nem kézzel íródott). A kertünkben termesztett zöldségek belecsempészése a gyerekek ételébe úgy, hogy ők is örömmel fogyasszák azt.
Oldalak
▼
2018. október 29., hétfő
2018. október 28., vasárnap
Fügés-sütőtökös pite
Kedvelem a sós pitéket. A blogon számtalan változata megtalálható már, de igazából, szerintem, recept sem kell hozzá, mert éppen az a jó a sós pitében, hogy bármit belesüthetünk: maradék zöldségeket, sajtokat, húsféléket, kinek, mi van otthon, ki mit szeret. Jól szállíthatók, nem szükséges evőeszköz a fogyasztásukhoz és hidegen, melegen egyaránt finomak, másnap is élvezhetők.
Hozzávalók a tésztához:
- 20 dkg liszt (nálam mindig teljes kiőrlésű tönkölyliszt),
- 10 dkg vaj,
- aki szeretne, tegyen bele 1 tojást, én nem szoktam,
- kevés só,
- annyi víz (vagy tejföl/joghurt), amennyitől egy nem ragacsos, de nem is száraz, töredező, hanem egy jól nyújtható tésztát kapunk.
Hozzávalók a töltelékhez (szabadon variálható, ami éppen van otthon, abból tegyünk bele):
- 20 dkg krémsajt,
- 10 dkg feta jellegű sajt,
- 10-15 dkg ricotta (orda),
- 10 dkg natúr joghurt a krém lazításához (helyette lehet tejfölt, tejszínt, tojást)
- 16 dkg sütőtök (előző nap sütöttem, abból maradt, azt kockáztam fel),
- só,
- néhány szem füge (nálam saját aszalású fügeszeletek, de a friss is jó lesz),
- 6-8 zsályalevél, finomra aprítva,
- egy kevés friss bazsalikomlevél, finomra aprítva (elhagyható)
Elkészítés:
1. A krémsajtot, a feta sajtot, a ricottát és a joghurtot kikeverjük. Ha nincs otthon egyik vagy másik, lehet helyettesíteni pl. tejföllel, tejszínnel, reszelt sajttal és tojást is keverhetünk a krémbe (lányom tojásallergiás, ezért én kerülöm a tojást). Ízesítjük sóval, aprított zöldfűszerekkel.
2. A tésztához a lisztet összekeverjük a sóval, majd a lisztet elmorzsoljuk a hideg vajjal. Ezután annyi folyadékot (vagy tejfölt) adunk hozzá, amennyitől jól nyújtható, nem száraz és nem is ragacsos tésztát kapunk. Gyorsan dolgozzunk, hogy a vaj ne olvadjon meg túlságosan a kezünk melegétől. Egy zacskóba tesszük a tésztagombócot és hűtőben pihentetjük egy órát, de lehet egy éjszakát is.
3. A pihentetett tésztát kinyújtjuk és kibéleljük vele a piteformát. Tetejét megszurkáljuk és 180-200 fokra előmelegített sütőben elősütjük (nem kell, hogy színe legyen, félig megsütjük).
4. A felkockázott sütőtököt nagyon óvatosan belekeverjük a krémbe (igyekezzünk, hogy ne törjük szét a tököt). A krémet az elősütött tésztára kanalazzuk, elegyengetjük. A tetejére helyezzük a felszeletelt fügét (kicsit nyomkodjuk a krémbe). Mehet a sütőbe és készre sütjük (180 fokon).
Hozzávalók a tésztához:
- 20 dkg liszt (nálam mindig teljes kiőrlésű tönkölyliszt),
- 10 dkg vaj,
- aki szeretne, tegyen bele 1 tojást, én nem szoktam,
- kevés só,
- annyi víz (vagy tejföl/joghurt), amennyitől egy nem ragacsos, de nem is száraz, töredező, hanem egy jól nyújtható tésztát kapunk.
Hozzávalók a töltelékhez (szabadon variálható, ami éppen van otthon, abból tegyünk bele):
- 20 dkg krémsajt,
- 10 dkg feta jellegű sajt,
- 10-15 dkg ricotta (orda),
- 10 dkg natúr joghurt a krém lazításához (helyette lehet tejfölt, tejszínt, tojást)
- 16 dkg sütőtök (előző nap sütöttem, abból maradt, azt kockáztam fel),
- só,
- néhány szem füge (nálam saját aszalású fügeszeletek, de a friss is jó lesz),
- 6-8 zsályalevél, finomra aprítva,
- egy kevés friss bazsalikomlevél, finomra aprítva (elhagyható)
Elkészítés:
1. A krémsajtot, a feta sajtot, a ricottát és a joghurtot kikeverjük. Ha nincs otthon egyik vagy másik, lehet helyettesíteni pl. tejföllel, tejszínnel, reszelt sajttal és tojást is keverhetünk a krémbe (lányom tojásallergiás, ezért én kerülöm a tojást). Ízesítjük sóval, aprított zöldfűszerekkel.
2. A tésztához a lisztet összekeverjük a sóval, majd a lisztet elmorzsoljuk a hideg vajjal. Ezután annyi folyadékot (vagy tejfölt) adunk hozzá, amennyitől jól nyújtható, nem száraz és nem is ragacsos tésztát kapunk. Gyorsan dolgozzunk, hogy a vaj ne olvadjon meg túlságosan a kezünk melegétől. Egy zacskóba tesszük a tésztagombócot és hűtőben pihentetjük egy órát, de lehet egy éjszakát is.
3. A pihentetett tésztát kinyújtjuk és kibéleljük vele a piteformát. Tetejét megszurkáljuk és 180-200 fokra előmelegített sütőben elősütjük (nem kell, hogy színe legyen, félig megsütjük).
4. A felkockázott sütőtököt nagyon óvatosan belekeverjük a krémbe (igyekezzünk, hogy ne törjük szét a tököt). A krémet az elősütött tésztára kanalazzuk, elegyengetjük. A tetejére helyezzük a felszeletelt fügét (kicsit nyomkodjuk a krémbe). Mehet a sütőbe és készre sütjük (180 fokon).
2018. október 26., péntek
Szultán tekercs/sultan sarmasi
Ez egy török édesség, amit korábban egy közösségi oldal főzős csoportjában nagyon sokan elkészítettek. Én nem próbáltam ki akkor, mert valamiért azt gondoltam, hogy nem lehet túl finom ez a desszert. A pudingot egyébként sem kedvelem, így aztán el is felejtkeztem róla. Nemrég valahol újra belefutottam ebbe a receptbe. Mivel sok tej volt itthon, amit szerettem volna most már felhasználni, gondoltam, itt a vissza nem térő alkalom, próbáljuk ki. A siker elsöprő volt, ami a családot illeti. Nem jellemző rám, hogy hétköznap édességet készítsek a családomnak, de kivételesen engedtem a nyomásnak és 2 nap múlva újra elkészítettem. Mindkétszer szinte harcok folytak azért, hogy ki ehet még egy tekercset és kié lesz az utolsó tekercs.
A süteménynek nem pont így kell kinéznie, ahogy az enyém (nálam jócskán kibuggyan az oldalán a tejszín, míg az eredeti receptekhez csatolt képeken szépen látszik a csigavonal, ahogy tekeredik a "tészta"). Több tejszínt tettem bele, mint kellett volna, de itt, nálunk, a tejszínnek nagy szerepe van, mert a gyerekek imádják, így nem szerettem volna csökkenteni az adagon.
Azt még el kell mondjam, nekem nagy nehézséget okozott mindkétszer a tészta feltekerése, ugyanis hajlamos volt törni. Éppen ezért azt javaslom, ha vendégeknek készítenénk, előtte tegyünk egy főpróbát, készítsünk el egy próbaadagot a családnak, hogy kitapasztaljuk, hogyan kell bánni a tésztával. Egyébként nagyon finom, kellemesen csalódtam, könnyű desszert, ami "eteti" magát. Az biztos, hogy fogok még kísérletezni vele, mert az elmúlt időszak egyik legnépszerűbb desszertje volt náluk.
Hozzávalók a pudinghoz (ez lesz a "tészta"):
- 1 liter tej,
- cukor (eredeti recept szerint 15 dkg, nálam csak 4-5 dkg),
- 10 dkg étkezési keményítő,
- 7 dkg liszt,
- 3 dkg kakaópor,
- vaníliakivonat/ őrlemény,/vanília kikapart belseje, kinek mi van otthon,
- vaj (némely recept 5 dkg-ot, míg más 10 dkg-ot ír, én mindkettőt kipróbáltam, így is-úgy is jó, de talán több vajjal finomabb, krémesebb volt),
- van recept, ami szerint kerül bele 10 dkg étcsoki is akkor, amikor a vajat teszi a pudingba, de én étcsokival még nem próbáltam,
- 20 dkg kókuszreszelék (felesleges ennyi, nem vesz fel ennyi kókuszt a tészta, másodszor már kevesebbet használtam).
Hozzávalók a krémhez:
- 2 dl tejszín (nálam 2,5 dl, mert a gyerekek szeretik, ha sok benne a tejszín, de van, aki csak 1,5 dl-t tesz bele),
- porcukor ízlés szerint.
Elkészítés:
1. Egy nagy gáztepsibe szórjuk és egyenletesen elosztjuk benne a kókuszreszeléket. Eredetileg 20 dkg kókuszt írnak a receptek, de szerintem ez sok, ennyit nem vesz fel a puding. Másodszorra már kevesebbet, 10-15 dkg-ot használtam csak. (Igaz, gáztepsi és gáztepsi között is van különbség, egy ideje tudom, ugyanis van két tűzhelyem, mindegyik 60 cm széles, de az egyiknek jóval kisebb a sütőtere és így a tepsije is. Én ehhez a recepthez a kisebb gáztepsit használtam, de legközelebb kipróbálom a nagyobbal is.)
2. A kakaóport, a cukrot, a lisztet és a keményítőt csomómentesen (!) kikeverjük 3 dl tejjel. A maradék tejet feltesszük forrni a vaníliával (vigyázzunk, nehogy odakapjon, odaégjen az edény aljára a tej).
3. Mikor felforrt a tej, valamennyit hozzáöntünk a kakaós tejhez, gyorsan átkeverjük, majd az egészet, folyamatos keverés mellett visszaöntjük a felforralt tejhez.
4. Lassú tűzön, állandó keverés mellett besűrítjük a pudingot.
5. Ha kész, elzárjuk a tüzet és hozzákeverjük a vajat is.
6. Ezt a kakaós pudingot ráöntjük a kókuszreszelékre (ne egy helyre öntsük, hanem öntsünk belőle mindenhova), majd gyorsan eligazgatjuk, hogy mindenhol egyenletes vastagságú legyen (hamar "köt" a puding, ezért kell igyekezni). Kihűtjük (van, aki hűtőben pihenteti 1 órát).
7. Ha kihűlt, felverjük a tejszínt a porcukorral (én tettem bele egy negyed zacskó habfixálót is, biztos, ami biztos, mivel nem növényi tejszínt használok) és rákenjük a kihűlt pudingra.
8. Most jön a neheze, a feltekerés. Késsel felcsíkozzuk a tésztát. Rengeteg videot megnéztem, volt, ahol csak 8 részre, volt, ahol 10-12 csíkra osztották fel a süteményt. Szerintem szerencsésebb, ha több részre vágjuk. (A puding felcsíkozása úgy néz ki, hogy a hosszabbik oldallal párhuzamosan a tésztát félbe vágjuk, majd erre merőlegesen, azaz a rövidebb oldallal párhuzamosan felcsíkozzuk a sütit, mint pl. itt is látható, 5 perc 10 másodperctől kezdődően: https://www.youtube.com/watch?v=lNnJ2Ga6Rz0 ).
9. Feltekerjük (óvatosan) az első tekercset. Esetleg egy tortalapátot is használhatunk, azzal segítve a felcsavarást és a tányérra helyezést. Ha tudjuk, felcsavarás után még meg lehet hempergetni a kókuszreszelékben, ha nem, mert mondjuk túl lágy vagy nagyon törik a puding, akkor majd a tányéron megszórjuk még egy kis kókuszreszelékkel a tetejét és az oldalát. Fogyasztásig hűtőben tároljuk, de rögtön is fogyasztható.
Rengeteg videót található az interneten, én is csatolok egyet (Sultan sarmasi a süti neve, ezt kell beírni és rengeteg találat feljön majd), itt tekinthető meg.
A süteménynek nem pont így kell kinéznie, ahogy az enyém (nálam jócskán kibuggyan az oldalán a tejszín, míg az eredeti receptekhez csatolt képeken szépen látszik a csigavonal, ahogy tekeredik a "tészta"). Több tejszínt tettem bele, mint kellett volna, de itt, nálunk, a tejszínnek nagy szerepe van, mert a gyerekek imádják, így nem szerettem volna csökkenteni az adagon.
Azt még el kell mondjam, nekem nagy nehézséget okozott mindkétszer a tészta feltekerése, ugyanis hajlamos volt törni. Éppen ezért azt javaslom, ha vendégeknek készítenénk, előtte tegyünk egy főpróbát, készítsünk el egy próbaadagot a családnak, hogy kitapasztaljuk, hogyan kell bánni a tésztával. Egyébként nagyon finom, kellemesen csalódtam, könnyű desszert, ami "eteti" magát. Az biztos, hogy fogok még kísérletezni vele, mert az elmúlt időszak egyik legnépszerűbb desszertje volt náluk.
Hozzávalók a pudinghoz (ez lesz a "tészta"):
- 1 liter tej,
- cukor (eredeti recept szerint 15 dkg, nálam csak 4-5 dkg),
- 10 dkg étkezési keményítő,
- 7 dkg liszt,
- 3 dkg kakaópor,
- vaníliakivonat/ őrlemény,/vanília kikapart belseje, kinek mi van otthon,
- vaj (némely recept 5 dkg-ot, míg más 10 dkg-ot ír, én mindkettőt kipróbáltam, így is-úgy is jó, de talán több vajjal finomabb, krémesebb volt),
- van recept, ami szerint kerül bele 10 dkg étcsoki is akkor, amikor a vajat teszi a pudingba, de én étcsokival még nem próbáltam,
- 20 dkg kókuszreszelék (felesleges ennyi, nem vesz fel ennyi kókuszt a tészta, másodszor már kevesebbet használtam).
Hozzávalók a krémhez:
- 2 dl tejszín (nálam 2,5 dl, mert a gyerekek szeretik, ha sok benne a tejszín, de van, aki csak 1,5 dl-t tesz bele),
- porcukor ízlés szerint.
Elkészítés:
1. Egy nagy gáztepsibe szórjuk és egyenletesen elosztjuk benne a kókuszreszeléket. Eredetileg 20 dkg kókuszt írnak a receptek, de szerintem ez sok, ennyit nem vesz fel a puding. Másodszorra már kevesebbet, 10-15 dkg-ot használtam csak. (Igaz, gáztepsi és gáztepsi között is van különbség, egy ideje tudom, ugyanis van két tűzhelyem, mindegyik 60 cm széles, de az egyiknek jóval kisebb a sütőtere és így a tepsije is. Én ehhez a recepthez a kisebb gáztepsit használtam, de legközelebb kipróbálom a nagyobbal is.)
2. A kakaóport, a cukrot, a lisztet és a keményítőt csomómentesen (!) kikeverjük 3 dl tejjel. A maradék tejet feltesszük forrni a vaníliával (vigyázzunk, nehogy odakapjon, odaégjen az edény aljára a tej).
3. Mikor felforrt a tej, valamennyit hozzáöntünk a kakaós tejhez, gyorsan átkeverjük, majd az egészet, folyamatos keverés mellett visszaöntjük a felforralt tejhez.
4. Lassú tűzön, állandó keverés mellett besűrítjük a pudingot.
5. Ha kész, elzárjuk a tüzet és hozzákeverjük a vajat is.
6. Ezt a kakaós pudingot ráöntjük a kókuszreszelékre (ne egy helyre öntsük, hanem öntsünk belőle mindenhova), majd gyorsan eligazgatjuk, hogy mindenhol egyenletes vastagságú legyen (hamar "köt" a puding, ezért kell igyekezni). Kihűtjük (van, aki hűtőben pihenteti 1 órát).
7. Ha kihűlt, felverjük a tejszínt a porcukorral (én tettem bele egy negyed zacskó habfixálót is, biztos, ami biztos, mivel nem növényi tejszínt használok) és rákenjük a kihűlt pudingra.
8. Most jön a neheze, a feltekerés. Késsel felcsíkozzuk a tésztát. Rengeteg videot megnéztem, volt, ahol csak 8 részre, volt, ahol 10-12 csíkra osztották fel a süteményt. Szerintem szerencsésebb, ha több részre vágjuk. (A puding felcsíkozása úgy néz ki, hogy a hosszabbik oldallal párhuzamosan a tésztát félbe vágjuk, majd erre merőlegesen, azaz a rövidebb oldallal párhuzamosan felcsíkozzuk a sütit, mint pl. itt is látható, 5 perc 10 másodperctől kezdődően: https://www.youtube.com/watch?v=lNnJ2Ga6Rz0 ).
9. Feltekerjük (óvatosan) az első tekercset. Esetleg egy tortalapátot is használhatunk, azzal segítve a felcsavarást és a tányérra helyezést. Ha tudjuk, felcsavarás után még meg lehet hempergetni a kókuszreszelékben, ha nem, mert mondjuk túl lágy vagy nagyon törik a puding, akkor majd a tányéron megszórjuk még egy kis kókuszreszelékkel a tetejét és az oldalát. Fogyasztásig hűtőben tároljuk, de rögtön is fogyasztható.
Rengeteg videót található az interneten, én is csatolok egyet (Sultan sarmasi a süti neve, ezt kell beírni és rengeteg találat feljön majd), itt tekinthető meg.
Lencsefasírt
Húsmentes, olcsó, gyors ebéd. Mi most rizzsel ettük, mert nem volt itthon más köretnek való. Húst kedvelő férjem és válogatós kisfiam örömmel és jóízűen fogyasztották.
Hozzávalók:
- 25 dkg lencse,
- fokhagyma ízlés szerint (nálam 3 gerezd), apróra vágva,
- 1 fej vöröshagyma, nagyon apróra vágva,
- só,
- bors,
- fél kiskanál pirospaprika,
- kömény,
- zsemlemorzsa,
- aprított petrezselyemzöld,
- a tojásos változathoz 1 tojás,
- zsiradék a sütéshez.
Egy másik fűszerezés készült következő alkalommal:
- olaszos fűszerkeverék (
- nem tettem bele köményt, pirospaprikát és külön fokhagymát sem, mert volt a fűszerkeverékben.
Elkészítés:
1. A lencsét átválogatjuk, majd megmossuk, végül vízzel felengedjük és puhára főzzük. Víz ne maradjon alatta, főzzük el teljesen róla a vizet. Ha kész, villával törjük szét, de botmixerrel is végezhetjük ezt, ha nem szeretnénk rusztikusra hagyni a masszát (én botmixerrel törtem össze, de nem teljesen simára, hagytam kissé darabosra). Hagyjuk hűlni.
2. Fűszerezzük aprított fokhagymával, sóval, borssal, köménnyel, vöröshagymával, pirospaprikával, aprított petrezselyemzölddel.
3. Aki eszik tojást, azt is keverje a masszába, végül annyi zsemlemorzsát adjunk hozzá, amennyitől egy jól formázható anyagot kapunk.
4. Fasírtokat formázunk, majd zsemlemorzsába forgatjuk őket.
5. A tojásmentes változatot néhány kanálnyi olajon sütöttem csak ki (egy nagy serpenyőben, de lehetett volna sütőben is, csak az hosszadalmasabb lett volna), a tojásos változatot forró, bő zsiradékban. Most rizst főztem hozzá (de gyakran fogyasztjuk kölessel is az ilyen zöldségfasírtokat), de bármilyen köret illik mellé, valamint sok friss zöldség, saláta.
Tipp: szinte bármilyen zöldségből lehet "fasírtot" készíteni és itt szeretném ajánlani a diósültet is (recept itt), mely kiváló húsmentes feltét.
Hozzávalók:
- 25 dkg lencse,
- fokhagyma ízlés szerint (nálam 3 gerezd), apróra vágva,
- 1 fej vöröshagyma, nagyon apróra vágva,
- só,
- bors,
- fél kiskanál pirospaprika,
- kömény,
- zsemlemorzsa,
- aprított petrezselyemzöld,
- a tojásos változathoz 1 tojás,
- zsiradék a sütéshez.
Egy másik fűszerezés készült következő alkalommal:
- olaszos fűszerkeverék (
- nem tettem bele köményt, pirospaprikát és külön fokhagymát sem, mert volt a fűszerkeverékben.
Elkészítés:
1. A lencsét átválogatjuk, majd megmossuk, végül vízzel felengedjük és puhára főzzük. Víz ne maradjon alatta, főzzük el teljesen róla a vizet. Ha kész, villával törjük szét, de botmixerrel is végezhetjük ezt, ha nem szeretnénk rusztikusra hagyni a masszát (én botmixerrel törtem össze, de nem teljesen simára, hagytam kissé darabosra). Hagyjuk hűlni.
2. Fűszerezzük aprított fokhagymával, sóval, borssal, köménnyel, vöröshagymával, pirospaprikával, aprított petrezselyemzölddel.
3. Aki eszik tojást, azt is keverje a masszába, végül annyi zsemlemorzsát adjunk hozzá, amennyitől egy jól formázható anyagot kapunk.
4. Fasírtokat formázunk, majd zsemlemorzsába forgatjuk őket.
5. A tojásmentes változatot néhány kanálnyi olajon sütöttem csak ki (egy nagy serpenyőben, de lehetett volna sütőben is, csak az hosszadalmasabb lett volna), a tojásos változatot forró, bő zsiradékban. Most rizst főztem hozzá (de gyakran fogyasztjuk kölessel is az ilyen zöldségfasírtokat), de bármilyen köret illik mellé, valamint sok friss zöldség, saláta.
Tipp: szinte bármilyen zöldségből lehet "fasírtot" készíteni és itt szeretném ajánlani a diósültet is (recept itt), mely kiváló húsmentes feltét.
2018. október 24., szerda
Szalonnás-sütőtökös csiga
A már jól bevált gyors kelt tésztát gyúrtam be most is, amibe teljes kiőrlésű tönkölyliszt ezúttal is került, hogy egészségesebb legyen a végeredmény. Erre mindig igyekszem figyelni és szerencsére a gyerekeimnek sincs ezzel problémájuk.
Volt maradék sült tök, egy kevés krémsajt (én készítettem, kecsketejből) és feta sajt (még nyáron készítettem kecskéink tejéből).
Fél adag tésztát gyúrtam be és ehhez kevertem ki annyi krémet, amennyi alapanyagom volt hozzá, azaz 7 dkg feta sajtot, 3,5 dkg krémsajttal, majd 7 dkg joghurttal lazítottam. Néhány vékony szelet sült sütőtököt morzsoltam a tésztára kent krémre és egy vastag szelet szalonnát kockáztam, majd sütöttem ki zsírjára, azt is rászórtam. A töltelék hozzávalói tetszés szerint változtathatók, kicsit többet is elbír a tészta, de így is finom volt. Friss zöldségekkel ettük vacsorára, kisfiam ebédre, az iskolában.
Elkészítés:
1. A tésztát bedagasztottam (most fél adagot készítettem), majd kelesztettem (eredetileg nem muszáj keleszteni).
2. Addig a szalonnát apró kockákra vágtam, majd kisütöttem.
3. A krémsajtot, a feta sajtot kikevertem joghurttal (tejföllel is jó). Sóztam kicsit.
4. A megkelt tésztát vékonyra nyújtottam, megkentem a fetás krémsajttal, majd megszórtam a sült szalonnával, végül megszórtam a sült sütőtökkel (nem kockáztam, hanem szétnyomkodtam és úgy szórtam rá a krémsajtra).
5. Feltekertem a tésztát, ahogy a kakaós csigát szokás, majd szeleteltem (kb. másfél ujjnyi vastagra).
6. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztattam (nem túl távol egymástól). Annyit keltek, míg a sütő bemelegedett (190 fokra). Készre sütöttem (amikor az alja pirult, akkor szedtem ki a sütőből), majd, miután megsült, konyharuhával letakartam és így hagytam még 10 percet állni.
Volt maradék sült tök, egy kevés krémsajt (én készítettem, kecsketejből) és feta sajt (még nyáron készítettem kecskéink tejéből).
Elkészítés:
1. A tésztát bedagasztottam (most fél adagot készítettem), majd kelesztettem (eredetileg nem muszáj keleszteni).
2. Addig a szalonnát apró kockákra vágtam, majd kisütöttem.
3. A krémsajtot, a feta sajtot kikevertem joghurttal (tejföllel is jó). Sóztam kicsit.
4. A megkelt tésztát vékonyra nyújtottam, megkentem a fetás krémsajttal, majd megszórtam a sült szalonnával, végül megszórtam a sült sütőtökkel (nem kockáztam, hanem szétnyomkodtam és úgy szórtam rá a krémsajtra).
5. Feltekertem a tésztát, ahogy a kakaós csigát szokás, majd szeleteltem (kb. másfél ujjnyi vastagra).
6. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztattam (nem túl távol egymástól). Annyit keltek, míg a sütő bemelegedett (190 fokra). Készre sütöttem (amikor az alja pirult, akkor szedtem ki a sütőből), majd, miután megsült, konyharuhával letakartam és így hagytam még 10 percet állni.
2018. október 23., kedd
Cukkinis-padlizsános tészta, ricottával
Ez az étel úgy készült, hogy mindenből volt egy kevés itthon: a kertben pár cukkini és padlizsán, a spájzban tészta, de mindegyik zacskóban csak egy kevés, így többfélét főztem össze, a tegnapi sajtkészítésből pedig ricottát/ordát tettem félre. Sütöttem hozzá szalonnakockákat és máris készen volt egy olyan ebéd, amire kisfiam azt mondta, hogy "kedvenc", pedig egyébként nem szereti sem a cukkinit, sem a padlizsánt és ricottát is ritkán eszik csak úgy.
Hozzávalók:
- 3 kisebb-közepes zsenge cukkini,
- néhány padlizsán,
- 1 nagy fej vöröshagyma,
- só,
- bors,
- kevés szalonna kis kockákra vágva,
- tészta (orsó vagy szarvacska vagy masni vagy ami van),
- orda/ricotta (kb. 20 dkg).
Elkészítés:
1. Az apró kockára vágott szalonnát zsírjára sütjük. Egy másik, nagy átmérőjű edényben, melynek van fedele is, merünk át a kisütött szalonnazsírból. Ezen pároljuk meg az apróra vágott vöröshagymát.
2. A cukkinit nem kell meghámozni, mert zsenge. Reszeljük le. Nem kell finomra reszelni, elég a durvábbal lereszelni. A padlizsánt meghámozzuk és felkockázzuk. Mindkettőt rádobjuk a megpárolt hagymára, majd sózzuk, borsozzuk. Lefedjük és saját lében megpároljuk. Ha szükséges, nagyon kevés vizet adhatunk hozzá. Mikor szétfőtt a zöldség (kissé krémesre), elzárjuk a tüzet.
3. A tésztát kifőzzük, majd, ha kész, leszűrjük és hozzákeverjük a zöldségekhez.
4. Az ordát kikeverjük krémesre vagy csak villával összetörjük (én most siettem és csak ez utóbbit tettem). A zöldséges tészta tetejére "pötyögtetünk" belőle, majd megszórjuk sült szalonnadarabokkal.
2018. október 7., vasárnap
A nagy csicsókás összefoglaló
A másik oldalamon már régebben megígértem, hogy lesz egy csicsókás összefoglaló, amit most végre el is tudtam készíteni. Először írok néhány mondatban a csicsóka jótékony hatásairól, melyeket az évek során olvastam (már 3-4 éve található csicsóka a kertünkben), majd a saját tapasztalatomat a fogyasztásával kapcsolatban, végül jönnek a receptek.
Nagyon magas a rosttartalma (a krumpliénál 5-6-szor nagyobb). A legmagasabb inulint tartalmazó növényünk (14-16 %). Az inulin vízben oldódó nagy méretű rost, ami a bélben sértetlen marad (nincs olyan enzimünk, ami meg tudná emészteni) így magához vonzza a jó baktériumokat. Az inulin probiotikus, tehát tápanyagul szolgál a hasznos bélbaktériumoknak (ajánlják antibiotikumkúrák után, a bélflóra helyreállítása érdekében). Gátolja az egyéb szénhidrátok felszívódását, laktató, gátolja a székrekedést. Káliumban, kálciumban, cinkben, magnéziumban és foszforban gazdag. Azt is olvastam, hogy gyerekkori ételallergiák, pollenallergiák, asztma, szív-és érrendszeri betegségek, koleszterinproblémák és cukorbetegség esetén kifejezetten ajánlott a csicsóka rendszeres fogyasztása.
Egy jó tanács tőlem, nagyon fontos: ha nem szoktunk hozzá a csicsókához, akkor először keveset együnk belőle, mert erősen puffaszthat és hasfájást okozhat. Nálunk már nem igazán okoz problémát (maximum, ha túl sokat eszünk belőle, így itt is fontos a mértékletesség). Nagyon érdekes, mert három gyerekem közül egyiknél sem okoz problémát. Az okot nem tudom, csak találgatok (még nincsenek "elrontva" vagy a gyerekek emésztése másképp működik?) Az íze is eléggé jellegzetes, elsőre furcsa lehet, de aztán nagyon meg lehet kedvelni. Mi szeretjük minden formában, a gyerekeim is vígan megeszik a legtöbb ételt, amit ebből a zöldségből készítek.
Amit én készítettem eddig csicsókából itt látható, képekkel együtt. Természetesen ezeken kívül még számtalan ételhez, ételben felhasználható a csicsóka, sőt, nyersen préselve, gyümölcslevekkel keverve állítólag finom és egészséges ital is készíthető belőle (még nem próbáltam, de idén már talán ezt sem felejtem el). Lehet pürének, rétegezve, gratinnak, rakott krumplinak készíteni (mondjuk krumplival vegyesen) stb. Próbálgatni kell, csak a fantázia szabhat határt. :)
Tulajdonképpen bármit készíthetünk belőle, amit amúgy krumplival készítenénk (habár a krumplinak jellegtelen íze van, a csicsókának van egy érdekes, édeskés, diós íze, ami nyersen nem annyira, főzve-sütve jobban kijön), sőt, annál még sokkal több étel alapanyaga lehet. Több helyen olvastam azt is, hogy a csicsóka külföldön az egyik legelegánsabb téli zöldségek közé tartozik és drága halakkal, homárral, libamájjal, szarvasgombával kínálják (Magyarországon pedig azt mondják, a csicsóka a szegények krumplija.)
A receptek a képek alatt található linkeken érhetők el.
Nagyon magas a rosttartalma (a krumpliénál 5-6-szor nagyobb). A legmagasabb inulint tartalmazó növényünk (14-16 %). Az inulin vízben oldódó nagy méretű rost, ami a bélben sértetlen marad (nincs olyan enzimünk, ami meg tudná emészteni) így magához vonzza a jó baktériumokat. Az inulin probiotikus, tehát tápanyagul szolgál a hasznos bélbaktériumoknak (ajánlják antibiotikumkúrák után, a bélflóra helyreállítása érdekében). Gátolja az egyéb szénhidrátok felszívódását, laktató, gátolja a székrekedést. Káliumban, kálciumban, cinkben, magnéziumban és foszforban gazdag. Azt is olvastam, hogy gyerekkori ételallergiák, pollenallergiák, asztma, szív-és érrendszeri betegségek, koleszterinproblémák és cukorbetegség esetén kifejezetten ajánlott a csicsóka rendszeres fogyasztása.
Egy jó tanács tőlem, nagyon fontos: ha nem szoktunk hozzá a csicsókához, akkor először keveset együnk belőle, mert erősen puffaszthat és hasfájást okozhat. Nálunk már nem igazán okoz problémát (maximum, ha túl sokat eszünk belőle, így itt is fontos a mértékletesség). Nagyon érdekes, mert három gyerekem közül egyiknél sem okoz problémát. Az okot nem tudom, csak találgatok (még nincsenek "elrontva" vagy a gyerekek emésztése másképp működik?) Az íze is eléggé jellegzetes, elsőre furcsa lehet, de aztán nagyon meg lehet kedvelni. Mi szeretjük minden formában, a gyerekeim is vígan megeszik a legtöbb ételt, amit ebből a zöldségből készítek.
Amit én készítettem eddig csicsókából itt látható, képekkel együtt. Természetesen ezeken kívül még számtalan ételhez, ételben felhasználható a csicsóka, sőt, nyersen préselve, gyümölcslevekkel keverve állítólag finom és egészséges ital is készíthető belőle (még nem próbáltam, de idén már talán ezt sem felejtem el). Lehet pürének, rétegezve, gratinnak, rakott krumplinak készíteni (mondjuk krumplival vegyesen) stb. Próbálgatni kell, csak a fantázia szabhat határt. :)
Tulajdonképpen bármit készíthetünk belőle, amit amúgy krumplival készítenénk (habár a krumplinak jellegtelen íze van, a csicsókának van egy érdekes, édeskés, diós íze, ami nyersen nem annyira, főzve-sütve jobban kijön), sőt, annál még sokkal több étel alapanyaga lehet. Több helyen olvastam azt is, hogy a csicsóka külföldön az egyik legelegánsabb téli zöldségek közé tartozik és drága halakkal, homárral, libamájjal, szarvasgombával kínálják (Magyarországon pedig azt mondják, a csicsóka a szegények krumplija.)
A receptek a képek alatt található linkeken érhetők el.
Így néz ki a gumó, közvetlenül felszedés után. |
Ilyen a virágja |
Saláta, dióval, almával. |
Csicsóka szárítva, nálam napkollektoros aszalóban. A tavaszi szedés aszalva sokkal finomabb, ez a tapasztalatom. |
Csicsókakrémleves |
Szendvicskrém csicsókából |
Spenótos vagy csalános csicsóka |
Csicsókás sós pite |
Csicsókás pogácsa |
Csicsókanudli, dióba forgatva |
Szilvalekváros holdak, csicsókás tésztával (vegán, tejmentes, tojásmentes) |
Csicsókatorta, krémsajttal (vegán, tejmentes, tojásmentes alappal) |
2018. október 5., péntek
Sós gofri, tojásmentesen
Próbálkoztam már többféle tojásmentes gofri recepttel, de még mindig nem találtam meg az igazit. Volt, ami kisülés után nagyon finom volt, ropogós is, de aztán hamar elveszítette tartását, gumiszerűvé vált az állaga. Most viszont kipróbáltam valami újat. Ez a gofri sütés után kívül enyhén ropogós, belül puha, fél nap után pedig kívül-belül puha, nem szárad ki, nem fojtós, nem lesz gumis, nagyon finom puha, akárcsak a korábban mutatott almás palacsinta. A tojásmentes almás palacsinta mintájára készítettem egy próbaadagot, amibe, ha cukrot teszek (vagy semmit), akkor lehet édes, ha viszont sózom és keverek bele igen apróra vágott szalámit, hagymát, reszelek bele sajtot, esetleg még zöldfűszerrel is megbolondítom, máris kész a sós gofri. Lehet itt is variálni, ki mit szeretne beletenni vagy mi van éppen otthon. A tetejét is meg lehet kenni tejföllel, különféle krémekkel, ketcuppal, megszórni sajttal, szalámit vagy felvágottat tenni rá stb. Én most például szalámis-sajtos-hagymás gofrit csomagoltam fiamnak az iskolába.
Akinek nem kell tojásmentes diétát tartania, nyugodtan használja a jól megszokott gofri receptjét, csak a cukrot (vaníliát) cserélje le sóra.
Akinek nem kell tojásmentes diétát tartania, nyugodtan használja a jól megszokott gofri receptjét, csak a cukrot (vaníliát) cserélje le sóra.
Almás palacsinta, tojásmentesen
Ez a palacsinta úgy készült, hogy próba szerencse alapon összekevertem a hozzávalókat. Borongós, álmosító idő volt, mikor készült, hűvös is volt odakint. Gondoltam, bekeverek egy kisebb adagot, hátha sikerül és akkor én sem fázok, mert a tűzhely melegít és a család is örül egy kis meglepetésnek. Olyan sikere volt, hogy másnap újra készítettem egy adagot.
Természetesen, akinek nem kell tojásmentesen étkeznie, nyugodtan készítse tojással. Rengeteg recept található az interneten, szerintem bármelyikben meg lehet bízni, elrontani nem lehet.
Nagy meglepetésemre ez a palacsinta puha maradt még órák múlva is. A tésztája lyukacsos, laza, nem fojtós.
Így készült tehát az én tojásmentes változatom.
Hozzávalók:
- kb. 20 dkg reszelt alma (hámoztam az almát, majd lereszeltem és így volt egészen pontosan 22 dkg),
- 18 dkg liszt (nálam a szokásos tönköly fehér),
- 2 dkg csicseriborsóliszt,
- 2 dkg étkezési keményítő,
- egy mokkáskanál szódabikarbóna,
- nagyon kevés cukor, mert az alma úgyis édes, a tetejére úgyis szórunk egy pici porcukrot, felesleges túlcukrozni (persze, aki édesebb ízekhez van szokva, tegyen bele több cukrot, mi nagyon kevés édesítést használunk),
- zsíros tej, annyi, amennyitől egy sűrű, amerikai palacsinta állagú tésztát kapunk (lisztfüggő, almafüggő, állás közben, az alma leve miatt hígul majd),
- lehet bele tenni kis vaníliát (nálam vaníliaőrlemény),
- vaj a sütéshez,
- fahéj, porcukor, lekvár a fogyasztáshoz.
Elkészítés:
1. Minden hozzávalót összekeverünk. Annyi tejet adjunk hozzá, amennyitől egy sűrű, amerikai palacsinta állagú tésztát kapunk. A sütés vége fele egyébként hígul majd a tészta, ahogy az alma engedi a levét. Vagy így hagyjuk, vagy teszünk hozzá egy kis lisztet. Vigyázni kell, ne keverjük túl a tésztát, különben gumis lesz a kész palacsinta állaga (amint jól elkeveredett, hagyjuk abba a keverést). azonnal kezdjük meg a sütést, ne hagyjuk állni a tésztát.
2. Egy palacsintasütőt felforrósítunk, egy mokkáskanálnyi vajat elkenünk rajta (nekem van egy ecsetem, ami bírja a hőt, azzal szoktam). Egy kis merőkanállal belemerünk egy adagot a serpenyőbe, eligazítjuk a merőkanál aljával, majd ezen kívül még kettőt-hármat készítünk. Nálam egyszerre három-négy kis palacsinta sült, ennyi fért a palacsintasütőbe.
3. A nagy rózsán sütöttem, de a legalacsonyabb hőfokon. Akkor fordítottam meg, mikor a teteje buborékos volt (vagy kezdett buborékos lenni), a szélén már megdermedt a tészta és ellenőrizve a palacsinta alja ilyenkor már barnás, úgyhogy egy lapos fakanállal óvatosan megfordítottam mindegyik palacsintát. Ha túl hamar fordítjuk meg, akkor petyhüdt lesz a palacsinta (ha későn, akkor meg megég). Minden újabb adag palacsinta előtt tettem egy mokkáskanálnyi vajat a serpenyőbe.
Érdemes az első adag megsütése után megkóstolni, ellenőrizni, jó lesz-e az állag, az íz, megsült-e rendesen stb., aztán folytatni a sütést (nálunk legalábbis mindig én eszem meg az első darabot :) ).
Természetesen, akinek nem kell tojásmentesen étkeznie, nyugodtan készítse tojással. Rengeteg recept található az interneten, szerintem bármelyikben meg lehet bízni, elrontani nem lehet.
Nagy meglepetésemre ez a palacsinta puha maradt még órák múlva is. A tésztája lyukacsos, laza, nem fojtós.
Így készült tehát az én tojásmentes változatom.
Hozzávalók:
- kb. 20 dkg reszelt alma (hámoztam az almát, majd lereszeltem és így volt egészen pontosan 22 dkg),
- 18 dkg liszt (nálam a szokásos tönköly fehér),
- 2 dkg csicseriborsóliszt,
- 2 dkg étkezési keményítő,
- egy mokkáskanál szódabikarbóna,
- nagyon kevés cukor, mert az alma úgyis édes, a tetejére úgyis szórunk egy pici porcukrot, felesleges túlcukrozni (persze, aki édesebb ízekhez van szokva, tegyen bele több cukrot, mi nagyon kevés édesítést használunk),
- zsíros tej, annyi, amennyitől egy sűrű, amerikai palacsinta állagú tésztát kapunk (lisztfüggő, almafüggő, állás közben, az alma leve miatt hígul majd),
- lehet bele tenni kis vaníliát (nálam vaníliaőrlemény),
- vaj a sütéshez,
- fahéj, porcukor, lekvár a fogyasztáshoz.
Elkészítés:
1. Minden hozzávalót összekeverünk. Annyi tejet adjunk hozzá, amennyitől egy sűrű, amerikai palacsinta állagú tésztát kapunk. A sütés vége fele egyébként hígul majd a tészta, ahogy az alma engedi a levét. Vagy így hagyjuk, vagy teszünk hozzá egy kis lisztet. Vigyázni kell, ne keverjük túl a tésztát, különben gumis lesz a kész palacsinta állaga (amint jól elkeveredett, hagyjuk abba a keverést). azonnal kezdjük meg a sütést, ne hagyjuk állni a tésztát.
2. Egy palacsintasütőt felforrósítunk, egy mokkáskanálnyi vajat elkenünk rajta (nekem van egy ecsetem, ami bírja a hőt, azzal szoktam). Egy kis merőkanállal belemerünk egy adagot a serpenyőbe, eligazítjuk a merőkanál aljával, majd ezen kívül még kettőt-hármat készítünk. Nálam egyszerre három-négy kis palacsinta sült, ennyi fért a palacsintasütőbe.
3. A nagy rózsán sütöttem, de a legalacsonyabb hőfokon. Akkor fordítottam meg, mikor a teteje buborékos volt (vagy kezdett buborékos lenni), a szélén már megdermedt a tészta és ellenőrizve a palacsinta alja ilyenkor már barnás, úgyhogy egy lapos fakanállal óvatosan megfordítottam mindegyik palacsintát. Ha túl hamar fordítjuk meg, akkor petyhüdt lesz a palacsinta (ha későn, akkor meg megég). Minden újabb adag palacsinta előtt tettem egy mokkáskanálnyi vajat a serpenyőbe.
Érdemes az első adag megsütése után megkóstolni, ellenőrizni, jó lesz-e az állag, az íz, megsült-e rendesen stb., aztán folytatni a sütést (nálunk legalábbis mindig én eszem meg az első darabot :) ).
2018. október 4., csütörtök
Cukkinis krém, kenyérre
Nyáron könnyen vagyunk, saját kecskéink tejéből készíthetek túrót, krémsajtot, friss és érlelt sajtokat, lágysajtokat, joghurtot. A kert tele van olyankor uborkával, paradicsommal. Most, hogy már elapasztottuk a kecskéket, kifogyott a sajtraktárunk és a kertben is egyre kevesebb a zöldség. Felvágottat nem fogyasztunk, csak akkor, ha én készítek, kolbászt, szalámit, szalonnát pedig minden nap nem eszik az ember, mert az nem lenne túl egészséges. Mit lehet hát tenni a kenyérre, ha már unjuk, hogy minden nap ugyanazt kenjük, esszük? Jött az ötlet, készítsek többféle zöldségkrémet. Nagyon népszerű volt az ötlet, így ezentúl minden héten készítek valamilyet: cukkiniből, padlizsánból, babból, vöröslencséből, borsóból, sütőtökből, batátából, spenótból, csalánból, csicsókából vagy abból, ami éppen van. És persze édes kencéket is készíthetünk, például olajos magvakat krémesre őrlünk az aprítóban, azt ízesítjük egy kicsit, ha kell, és kenhetjük is kenyérre, kekszre.
Ez most egy nagyon egyszerű recept. A krém igen finom, enyhén édeskés. Lehet persze dúsítani ezzel-azzal, de én most csak egyszerűen megszórtam különféle pirított magvakkal. Lehet tenni bele majonézt, mustárt, vagy ízesíteni friss zöldfűszerekkel, pirospaprikával, esetleg paradicsomosan készíteni vagy más zöldségekkel keverni (pl. zöldborsóval, padlizsánnal).
Hozzávalók:
- egy közepes-nagyobb cukkinit használtam,
- 1 nagyobb fej vöröshagyma
- néhány gerezd fokhagyma,
- só,
- bors,
- szerecsendió,
- kevés zsiradék a hagyma párolásához.
Elkészítés:
1. A cukkinit kisebb kockákra vágjuk, a hagymát és a fokhagymát felaprítjuk.
2. Egy nagy átmérőjű lapos edénybe (lehetőleg valamilyen tapadásmentes edény legyen) teszünk egy kevés zsiradékot, abban megpároljuk a vöröshagymát. Ezután rátesszük a fokhagymát, majd a cukkinit is. Sózzuk, borsozzuk, szerecsendióval ízesítjük. Lefedjük. Alacsony lángon pároljuk, közben kevergetjük. Nehogy odaégjen, figyeljük. Esetleg nagyon pici víz mehet alá, de én nem szoktam, saját levében megpárolódik a cukkini.
3. Addig pároljuk, míg igen jól megpuhul a cukkini, azaz kissé szét is főhet. Ezután áttesszük egy magasabb falú edénybe, amiben botmixerrel krémesre turmixoljuk. Ha kell, ízesítjük még sóval, borssal.
4. Nagyon jól illet hozzá a rászórt pirított vegyes magkeverék.
Ez most egy nagyon egyszerű recept. A krém igen finom, enyhén édeskés. Lehet persze dúsítani ezzel-azzal, de én most csak egyszerűen megszórtam különféle pirított magvakkal. Lehet tenni bele majonézt, mustárt, vagy ízesíteni friss zöldfűszerekkel, pirospaprikával, esetleg paradicsomosan készíteni vagy más zöldségekkel keverni (pl. zöldborsóval, padlizsánnal).
Hozzávalók:
- egy közepes-nagyobb cukkinit használtam,
- 1 nagyobb fej vöröshagyma
- néhány gerezd fokhagyma,
- só,
- bors,
- szerecsendió,
- kevés zsiradék a hagyma párolásához.
Elkészítés:
1. A cukkinit kisebb kockákra vágjuk, a hagymát és a fokhagymát felaprítjuk.
2. Egy nagy átmérőjű lapos edénybe (lehetőleg valamilyen tapadásmentes edény legyen) teszünk egy kevés zsiradékot, abban megpároljuk a vöröshagymát. Ezután rátesszük a fokhagymát, majd a cukkinit is. Sózzuk, borsozzuk, szerecsendióval ízesítjük. Lefedjük. Alacsony lángon pároljuk, közben kevergetjük. Nehogy odaégjen, figyeljük. Esetleg nagyon pici víz mehet alá, de én nem szoktam, saját levében megpárolódik a cukkini.
3. Addig pároljuk, míg igen jól megpuhul a cukkini, azaz kissé szét is főhet. Ezután áttesszük egy magasabb falú edénybe, amiben botmixerrel krémesre turmixoljuk. Ha kell, ízesítjük még sóval, borssal.
4. Nagyon jól illet hozzá a rászórt pirított vegyes magkeverék.