Almás palacsinta, tojásmentesen

Ez a palacsinta úgy készült, hogy próba szerencse alapon összekevertem a hozzávalókat. Borongós, álmosító idő volt, mikor készült, hűvös is volt odakint. Gondoltam, bekeverek egy kisebb adagot, hátha sikerül és akkor én sem fázok, mert a tűzhely melegít és a család is örül egy kis meglepetésnek. Olyan sikere volt, hogy másnap újra készítettem egy adagot.

Természetesen, akinek nem kell tojásmentesen étkeznie, nyugodtan készítse tojással. Rengeteg recept található az interneten, szerintem bármelyikben meg lehet bízni, elrontani nem lehet.

Nagy meglepetésemre ez a palacsinta puha maradt még órák múlva is.  A tésztája lyukacsos, laza, nem fojtós.

Így készült tehát az én tojásmentes változatom.

Hozzávalók: 
- kb. 20 dkg reszelt alma (hámoztam az almát, majd lereszeltem és így volt egészen pontosan 22 dkg),
- 18 dkg liszt (nálam a szokásos tönköly fehér),
- 2 dkg csicseriborsóliszt,
- 2 dkg étkezési keményítő,
- egy mokkáskanál szódabikarbóna,
- nagyon kevés cukor, mert az alma úgyis édes, a tetejére úgyis szórunk egy pici porcukrot, felesleges túlcukrozni (persze, aki édesebb ízekhez van szokva, tegyen bele több cukrot, mi nagyon kevés édesítést használunk),
- zsíros tej, annyi, amennyitől egy sűrű, amerikai palacsinta állagú tésztát kapunk (lisztfüggő, almafüggő, állás közben, az alma leve miatt hígul majd),
- lehet bele tenni kis vaníliát (nálam vaníliaőrlemény),
- vaj a sütéshez,
- fahéj, porcukor, lekvár a fogyasztáshoz.

Elkészítés: 

1. Minden hozzávalót összekeverünk. Annyi tejet adjunk hozzá, amennyitől egy sűrű, amerikai palacsinta állagú tésztát kapunk. A sütés vége fele egyébként hígul majd a tészta, ahogy az alma engedi a levét. Vagy így hagyjuk, vagy teszünk hozzá egy kis lisztet. Vigyázni kell, ne keverjük túl a tésztát, különben gumis lesz a kész palacsinta állaga (amint jól elkeveredett, hagyjuk abba a keverést). azonnal kezdjük meg a sütést, ne hagyjuk állni a tésztát.

2. Egy palacsintasütőt felforrósítunk, egy mokkáskanálnyi vajat elkenünk rajta (nekem van egy ecsetem, ami bírja a hőt, azzal szoktam). Egy kis merőkanállal belemerünk egy adagot a serpenyőbe, eligazítjuk a merőkanál aljával, majd ezen kívül még kettőt-hármat készítünk. Nálam egyszerre három-négy kis palacsinta sült, ennyi fért a palacsintasütőbe.

3. A nagy rózsán sütöttem, de a legalacsonyabb hőfokon. Akkor fordítottam meg, mikor a teteje buborékos volt (vagy kezdett buborékos lenni), a szélén már megdermedt a tészta és ellenőrizve a palacsinta alja ilyenkor már barnás, úgyhogy egy lapos fakanállal óvatosan megfordítottam mindegyik palacsintát. Ha túl hamar fordítjuk meg, akkor petyhüdt lesz a palacsinta (ha későn, akkor meg megég). Minden újabb adag palacsinta előtt tettem egy mokkáskanálnyi vajat a serpenyőbe.

Érdemes az első adag megsütése után megkóstolni, ellenőrizni, jó lesz-e az állag, az íz, megsült-e rendesen stb., aztán folytatni a sütést (nálunk legalábbis mindig én eszem meg az első darabot :) ).