Hajdinás ropogós

Fejes Csabától, a zalaszombatfai Hetésforgó kecskefarm egyik gazdájától kaptam a receptet (kecskesajtokat készítenek párjával, Helgával és egyébként szálláshely megnyitását is tervezik). Azt már írtam a hajdinás pogácsa receptnél, hogy nem vagyunk túl jó viszonyban a hajdinával. Valahogy nem tetszik az íze, pedig már sokszor nekifutottam és kapott több esélyt, hogy megkedveljük. Aztán a hajdinás pogácsával megtört a jég. Ízlett. Csabáék egyik fotóján megláttam ezeket a sós "kekszeket" és rögtön el is kértem a receptjét. Mit ne mondjak, a gyerekek nem bírták abbahagyni, Rocker, aki szintén nem rajongója a hajdinának, azt mondta, süssek ilyet gyakran. A tányért pedig el kellett vennem tőle, mert nem maradt volna a gyerekeknek, ha mindet megeszi. Ajánlom mindenkinek. Csaba mennyiséget nem adott meg. Én 20 dkg lisztből készítettem, ami szerintem bőven elég egy 4 fős családnak (kb. egy-másfél nagy tepsiben fér el ez az adag). Legközelebb fűszeresen is kipróbálom majd úgy, ahogy a tökmagos kekszet sütöttem.

Hozzávalók: 
- 20 dkg hajdinaliszt,
- víz,
- só,
- magvak ízlés szerint (lenmag, szezámmag, tökmag aprítva, napraforgómag),
- 1-2 olaj.

Elkészítés: 

1. A hajdinalisztet összekeverjük a sóval. Mennyiséget nem írtam, ez ízlés dolga. Azt vettem észre, ebbe több sót kellett tennem, mint általában a hasonló kekszekbe.

2. Hozzáadjuk a magokat, kevés olajat, végül fokozatosan adagoljuk hozzá a vizet. Összegyúrjuk. Nekem annyi vízmennyiség vált be, amennyitől puhább gyurmaállagú lett a tészta.

3. Két sütőpapír között nagyon vékonyra, 1-2 mm-esre, nyújtjuk a tésztát. Fontos, hogy vékony legyen, mert így lesz finom, ropogós.

4. Derelyevágóval vagy késsel feldaraboljuk. Én egész kicsikre, falatnyi méretűre vágtam. Sütőpapírral bélelt tepsin, 180-190 fokos sütőben készre sütjük. Időt nem írok, mert nagyon sütőfüggő. Nekünk a második adag ízlett jobban, amit addig sütöttem, míg az alja barna lett. (A képen az első adag látható, tehát ennél egy kicsit barnább lett a második körben sütött kekszek alja és nekünk az jobban tetszett. A teteje nem pirult meg egyik adagnak sem.)