Tojásmentes majonéz, tartár és kukoricasaláta

Kislányom szereti a kukoricát. Kisebbik kisfiam is. Nyáron sok kukoricát fagyasztottam, ideje hát fogyasztani. Lányom nem ehet tojást, ezért gondoltam, végre elkészítem a tojásmentes tartármártást és kapnak a gyerekek kukoricasalátát. Korábban már próbáltam a tojásmentes majonézt, de akkor nem volt itthon tejföl, így csak kísérletképp egy kevéskét bekevertem, hogy lássam, működik-e. Tényleg működik, jó kemény majonézt lehet kikeverni tejből, olajból és citromléből.

Hozzávalók (én most ennek a felét készítettem, mert nekünk bőven elég volt annyi is, első próbára javaslom csak fél adag elkészítését):
- 1 dl tej,
- kb. 2-2,5 dl olaj,
- kb. egy evőkanál citromlé,
- egyebek: só, bors, mustár, porcukor, ki mit szeretne, ízlés szerint.

Ez volt az alap és ezt egészítettem ki tejföllel, mustárral. Így kevertem össze a kukoricával, hagymakarikákkal és reszelt sajttal, amit aztán hűtőben állni hagytam 1-2 órát.

Elkészítés: 

1. A tejet, az olajat, a sót és a citromlevet egy magasabb falú edénybe tettem, majd botmixerrel keményre, krémesre kevertem. Olajból nem tudom megmondani, pontosan mennyi került bele, mert mikor azt láttam, nem elég kemény a majonéz, akkor öntöttem még hozzá egy keveset.

2. Magában nekem nem ízlett, de jól beízesítve porcukorral, citromlével, sóval, mustárral és tejföllel már nagyon jó volt. Máskor is elkészítem, mert ez egy alternatíva a tojásos majonéz helyett, így ételérzékenyek is fogyaszthatják. Tejmentesen is készíthető, állítólag. Azt olvastam, szójatejjel működik. Ezt nem tudom, mert szerencsére mi fogyaszthatunk tejet, mindenesetre hátha jól jön ez az információ azoknak, akik tejterméket sem ehetnek.

Karalábéfasírt szendvicsbe, vega burgerbe

Tél vége fele egyre nehezebb kitalálni, mi legyen az ebéd. Fontos kritériumoknak kell megfelelni az ebédnek: lehetőleg szezonális és helyi vagy saját termesztésű alapanyagból készüljön, legyen benne zöldség is, de úgy, hogy a válogatós, zöldséget nem szerető gyerekeim is megegyék, ne igényeljen túl sok időt a főzés, végül, de nem utolsó sorban legyen finom és a gyerekeim jóízűen fogyasszák. Ja, igen és legyen tojásmentes is, mert lányom nem ehet tojást.

A pincében van még cékla, feketeretek, répa, zöldség és sok karalábé. Ezért úgy döntöttem, megpróbálkozom a karalábéfasírttal, ha már szinte mindenből, a spenóttól, pasztináktól kezdve a babon át a cukkiniig és padlizsánig mindenből készült már zöldséggolyó.

Hozzávalók: 
- karalábé (nálam két nagyobb),
- 1-2 közepes sárgarépa,
- só,
- bors,
- zsemlemorzsa,
- csicseriborsóliszt (elmaradhat, ha teszünk bele tojást),
- 2 tojás,
- 1 nagy fej vöröshagyma,
- néhány gerezd fokhagyma,
- fűszerek: nálam egy mediterrán fűszerkeverékből állt a fűszerezés.

Elkészítés: 

1. A karalábét almareszelőn (amin a spárgatököt is reszeljük) lereszeljük. Sózzuk és hagyjuk kicsit állni. Ezután egy kicsit kinyomkodjuk a levét.

2. Hozzáreszeljük a répát is. Belekeverjük az apróra darabolt vöröshagymát és fokhagymát. Fűszerezzük tetszés szerint borssal, zöldfűszerekkel, fűszerkeverékkel.

3. Én tettem bele valamennyi csicseriborsólisztet, mert ez segít abban, hogy összeálljon a massza. Kevertem még hozzá egy kevés zsemlemorzsát is. Ekkor kiszedtem belőle egy kisebb adagot, mert tojásmentes változatot is kellett készítenem.

4. Két tojást beleütünk a lereszelt zöldségekhez, jól elkeverjük. Egy jól formázható masszát kell kapnunk, ami nem esik szét majd sütés közben sem. Én mindig sütök egy próbaadagot, ha jó, akkor mehet a többi is, ha nem, akkor keverek még hozzá zsemlemorzsát vagy csicseriborsólisztet.

5. Kisebb, lapított gömböket formázunk és zsemlemorzsába forgatjuk. A felesleget lerázzuk róla és már süthetjük is a közepesen meleg zsiradékban. Nem sütöttem bő zsiradékban, hanem minden sütés előtt tettem egy-két evőkanálnyi zsiradékot a serpenyőbe. (Természetesen mehet forró, bő zsiradékba is, de én most nem azt a megoldást választottam.)

6. Mindkét oldalát közepes tűzön megsütjük. Ha kész, papírtörlővel bélelt tálra szedjük.

7. A tojásmenteset külön sütöttem és annak a masszájába kicsit több csicseriborsólisztet kevertem. Tökéletesen egyben maradt, nem esett szét az sem.

Madártej, hagyományosan

Nagyon-nagyon ritkán eszünk madártejet, hiszen kislányom nem fogyaszthat tojást. Most azonban úgy alakult az élet, hogy éppen nem volt itt a lányom, így 5 év után ismét ettünk egy kis madártejet. A tej zsíros házi tej, itt vettük a faluban (a kecskéink még nem adnak tejet, pedig már nagyon várjuk), a tojás pedig már saját tyúkjaink ajándéka. :)

A recept nagyon egyszerű, Horváth Ilona könyve szerint készítettem, csak kevesebb cukorral és több tojással.

Hozzávalók (ez kb. 4-5 emberre elég adag, legalábbis nálunk):
- 1 liter tej (újabban egy kicsit több tejet használok, kb. 1,3-1,4 l-t),
- 6-7 tojás (Horváth Ilona a 1,5 liter tejhez 4 tojást ajánl és 1 evőkanál lisztet, de én szerettem volna egy jó sárga, krémes madártejet készíteni, így 6 tojást tettem bele, lisztet viszont nem raktam),
- cukor ízlés szerint,
- vanília vagy vaníliaesszencia esetleg vaníliás cukor, amiben igazi vanília van.

Elkészítés: 

1. A tejet felforraljuk (vigyázva, nehogy leégjen, nem a legerősebb lángon szoktam melegíteni és időnként meg is kevergetem). Vaníliát is teszünk bele.

2. Amíg melegszik a tej, a tojásokat szétválasztjuk, majd a fehérjét elkezdjük felverni. Mikor kicsit felverődött, hozzáadjuk a cukrot. Én 4 evőkanál cukrot tettem hozzá. Jó keményre felverjük.

3. Mikor felforrt a tej, levesszük takarékra, alacsony lángra, és a keményre vert tojáshabot beleszaggatjuk (egy kanállal, amit mindig vízbe, vagy a tejbe mártunk. Ez az a rész, amitől sokan tartanak és inkább mikróban készítik a tojáshabot. Megmondom őszintén, én még nem próbáltam a mikrós változatot. Egyszerre ne tegyünk sok habot, mert nem lesz hely, hogy megnőjenek. Láttam már olyan receptet is, ahol lefedik az edényt, miután belekerül a hab, majd fordítás után már nem fedik le (próbáltam így is, de nagyon figyelni kell, ne forrjon fel, ne fusson ki a tej).

A hab tehát belekerül a tejbe, majd mikor megnő, óvatosan megfordítjuk. Van, aki fél-fél percet mond oldalanként, van, aki 1-1 percet, sőt, van, aki ennél is többet. Én azt mondom, az első adagnál látni fogjuk, nekünk mennyi időre lesz szükség. Ha pont eltaláljuk az időt és a hab is jól fel volt verve, akkor a hab nem esik majd össze. Mikor megfőtt a hab, kiszedjük egy szűrőkanál segítségével, és jöhet a következő adag. Mikor elfogyott az összes hab, lemértem, mennyi tej maradt. Mivel jócskán elpárolgott, kipótoltam, hogy az 1 liter tej nagyjából meglegyen (azaz a forró tejhez öntöttem még pár dl-t).

4. Mikor az összes habot kifőztük, akkor a tojássárgát kikeverjük cukorral. Ehhez szedünk egy kisebb merőkanálnyit a forró tejből. Gyorsan kikeverjük, majd az egészet visszaöntjük a tejhez úgy, hogy közben folyamatosan kevergetjük. A legalacsonyabb lángon főzzük, nálam még egy lángterelő is volt az edény alatt. Átmelegítjük, de ne forraljuk, különben a tojássárgája kicsapódik és rántotta lesz a tejben. :) Azt szokták mondani, csípősre melegítjük. Addig kevergettem, vigyázva, hogy ne forrjon, míg sűrűsödni kezdett. Ekkor gyorsan levettem a tűzről és átöntöttem üvegedénybe. Nekem, ezzel a hat tojással sűrű lett a mártás, lisztet, keményítőt nem igényelt.

5. Ha kész, üvegtálba öntjük, ráhalmozzuk a kifőzött habot és lehűtjük.

Sütőtökkenyér (vegán, tejmentes, tojásmentes)

Ezt a sütőtökös receptet egy héten kétszer is leteszteltem, mert annyira ízlett a családnak. Kisfiamnak remek tízórai volt az iskolában. A receptet egy angol nyelvű oldalon találtam, itt. Nagyon könnyű elkészíteni, nem száraz édes "sütemény", amiben még zöldség is található, mégis örömmel ették a gyerekeim.

Hozzávalók (kb. 22 cm X 12,7 cm-es forma, ami úgy néz ki, mint a püspökkenyér forma, csak rövidebb):
- 25 dkg liszt,
- 3,5 dkg cukor (eredeti recept szerint 10 dkg fehér és 10 dkg barnacukor, de mi nem szeretjük a túl édes ételeket, szerintem 20 dkg cukor nagyon-nagyon sok ehhez és nem is egészséges),
- 3 teáskanál sütőpor (nálam egy kiskanál szódabikarbóna+egy evőkanál citromlé vagy narancslé, de aki bírja a sütőport, tegyen bele azt és annyit, amennyit az eredeti recept ír, én azért nem használok sütőport, mert mindig kiérzem az ízét a sütikből),
- egy kevés fahéj,
- 1/4 teáskanál szerecsendió,
- az eredeti recept ír még 1/4 teáskanál gyömbért és őrölt szegfűszeget is, de én ezeket nem tettem bele, nem szeretem a fűszeres desszerteket,
- csipet só,
- vanília kikapart belseje vagy vaníliaőrlemény vagy vaníliaesszencia,
- 34 dkg sütőtökpüré (nálam nagydobosi tök szokásos módon, szeletelve, sütőben puhára megsütve, majd héjától elválasztva),
- 60 ml olaj,
- 1 evőkanál darált lenmag összekeverve 3 evőkanál forró vízzel), angolul "flax egg" a neve,
- második sütésnél szórtam a tésztába mazsolát is, de ez természetesen elmaradhat, csak ki akartam próbálni (mazsolával és mazsola nélkül is finom).

Elkészítés: 

1. Először összekeverjük a lenmagot a vízzel. Addig álljon, míg a többi hozzávalót előkészítjük.

2. A lisztet tálba szitáljuk, hozzákeverjük a fűszereket, a cukrot, a sütőport, sót, vaníliát.

3. Mehet hozzá a sütőtökpüré, olaj és a vízzel kevert lenmag.

4. Összekeverjük (géppel végeztem ezt a részét). Először úgy tűnhet, hogy túl sűrű lesz a tészta. Én is megijedtem, de betartottam a recept utasítását és nem adtam hozzá folyadékot. Nem is kellett, mert tényleg egy sűrű masszává állt össze. Arra nagyon kell figyelni, hogy nem szabad túlkeverni (különben a kisült tészta állaga nem lesz jó, pl. szalonnás lesz). Amikor összeállt a tészta, azonnal hagyjuk abba a keverést. Ez igaz minden más, hasonló kevert tésztára.

Ha mégis nagyon sűrű a tészta, akkor tegyünk bele narancslevet vagy vizet. Nálam ez akkor fordulhat elő, amikor nagydobosi tököt használok és mondjuk szárazabb a tök a megszokottnál (a nagydobosi tök egyébként sem annyira vizes, lédús, mint a kanadai vagy sonkatök). A lényeg, hogy nem kell, hogy folyékony tésztát kapjunk, inkább kenhető az állaga, mint folyós. "The batter will be very thick and this is perfect."

5. A formát előkészítjük. A recept szerint sütőpapírral bélelt formába kell önteni a tésztát, de én nem szeretek sütőpapírt használni, ezért, mivel nálunk senki nem érzékeny a tejre, vajjal kentem ki a formát és megszórtam kevés liszttel (ami nem tapadt rá az oldalára, azt kiszórtam belőle).

6. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 50-60 percig sütjük (ha nagyon pirul, takarjuk le sütőpapírral vagy alufóliával). Figyeljük, nehogy megégjen a sütemény (minden sütő másképp süt, az enyém viszonylag gyengén). Tűpróbával is ellenőrizhetjük a süteményt, hogy elkészült-e már.

7. Ha megsült, rácsra borítjuk és teljesen kihűtjük.

A recept azt ígéri, hogy egy nedves tésztát kapunk (moist) és ez tényleg így van. Nem piskóta állagú a kész sütemény, hanem egy nedvesebb, puhább tészta. Ha jól kevertük, n em lesz szalonnás az alja. Sokszor megsütöttem már ezt a sütit, volt, hogy túlkevertem, akkor egy kicsit szalonnás lett nekem is (azért elfogyott, mert az íze így is fonom volt), ha ügyesen, gyorsan kevertem, akkor szép volt az alja is.

Lehet fogyasztani magában (mi így ettük), de meg lehet kenni például vajjal vagy vegánok, tejérzékenyek növényi margarinnal.

Beignet (francia fánk)

Nem kerestem, véletlenül láttam meg ezt a receptet Bibimóninál. A körkérdésre, miszerint mit süssek, a család minden tagja mást választott a 4 lehetőség közül, ezért készült egy fél adag ebből a fánkból, egy fél adag kétszínű linzer és egy kisebb adag kókuszkocka.

A fánkról néhány szót: nem kell dagasztani, csak jól kikeverni a tésztát. Ez mindenképp előny, ha a kevés az idő vagy valaki nem szeret dagasztani. Hátránya, hogy kissé nehéz dolgozni a tésztával, mivel igencsak lágy, ragacsos. Ez "ijesztő" lehet elsőre (egy pillanatra én is kétségbeestem és már kezdtem aggódni, hogy a kislányomnak ígért fánkból nem lesz semmi), de tényleg működik és finom, puha fánkot kapunk majd a végén. Kívül ropogósabb, belül könnyű, laza, lyukacsos.

Nem néztem utána, hogy az eredeti beignet recept is így készül-e, mindenesetre nekünk nagyon ízlett így készítve.

Hozzávalók: 
- 45 dkg liszt,
- csipet só,
- fél teáskanál szódabikarbóna,
- 4 dkg friss élesztő,
- 4 dkg cukor,
- 300 ml kefir (nálam joghurt), ez is legyen langyos,
- 200 ml langyos tej,
- olaj/zsír a fánkok sütéséhez,
- porcukor a szóráshoz, esetleg lekvárt is lehet kínálni mellé.

Elkészítés: 

1. Egy kevés langyos tejbe morzsoljuk bele az élesztőt, szórjuk meg egy kiskanál cukorral, keverjük el. Langyos helyen futtassuk fel.

2. Egy tálba kimérjük az összes hozzávalót és hozzáöntjük a felfuttatott élesztőt is. Egy fakanállal keverjük össze jó alaposan. Galuska állagú tésztát kapunk. Letakarjuk és langyos helyen duplájára kelesztjük.

3. Ha megkelt: alaposan lisztezzük be a munkafelületet. Erre borítsuk a tésztát. Nekem eléggé beleragadt a kelesztőtálba, de minden bent ragadt tésztát kikapartam és a pulton lévő tésztához raktam. Tetejére is mehet liszt, majd óvatosan átgyúrjuk.

4. A tészta lágy, puha. Ezt lapogassuk el a munkalapon. Kb. ujjnyi vastag legyen. Felkockázzuk (kb. 4X4 cm-es kockákra). Egy éles, vékony pengéjű késsel végeztem ezt a műveletet, amiről minden vágás után leszedtem az esetleg ráragadó tésztát. Be is liszteztem a kést, amennyire tudtam, így kevésbé ragadt a tészta.

5. Forró zsiradékban kisütjük a fánkokat (ahogy a fánkot szokás sütni, azaz ne túl forró, ne füstölgő  zsiradékban, mert akkor megég a tészta kívül, belül nyers marad, de ne is legyen alacsony hőmérsékletű a zsiradék, mert akkor meg megszívja magát a fánk. Az első néhány darab kisütése, megkóstolása után már látni fogjuk, milyen a megfelelő hőmérséklet.). Gyorsan sülnek. Ha kész, papírtörlővel bélelt tányérra szedjük, majd  porcukorral megszórjuk a fánkokat. Lekvárt is kínálhatunk mellé.