2019. január 28., hétfő

Rántott sütőtök

Azt mondják, a magyar ember mindent kiránt. Nyáron volt már rántott kovászos uborka, most jöjjön egy téli különlegesség, a rántott sütőtök.

Rengeteg ötletet mutattam már sütőtök felhasználásával kapcsolatban. Mivel most már csak nagydobosi tököt termesztünk, így, amikor megvágok egy-egy sütőtököt, számolni kell azzal, hogy napokig tököt eszünk tökkel. Ilyenkor igyekszem változatosan felhasználni ezt a nagyon egészséges zöldséget, hogy a család minden tagja találjon neki tetsző ételt. Mivel gyerekeim magában nem eszik meg a sült tököt, muszáj kísérleteznem, hogy valahogy mégis kedvet csináljak nekik a sütőtökhöz is.

A blogon a levesektől a húsos és húsmentes főételeken át a desszertekig sokféle receptet találhatunk már.

A sütőtök egy részét hagyományosan paníroztam (liszt, tojás, zsemlemorzsa), a másik felét viszont a már jól bevált tojásmentes panírral borítottam be (kislányom nem fogyaszthat tojást). A képen a tojásmentes változat látható, mely frissen ugyanolyan finom, ropogós és színre is nagyon hasonló a tojásos változathoz.

A rántott sütőtök elkészítése nagyon egyszerű. Meg kell hámozni a tököt, kb. 3 mm vastagra szeletelni, sózni. Kicsit állt, ezalatt előkészítettem a panírozáshoz szükséges alapanyagokat. Szokás szerint bepanírozzuk, majd forró zsiradékban sütjük a tököket.

Belül puha lesz, nem kell félni. A tök krémesre, puhára sül, a panír pedig ropogós. Enyhén sós-édeskés. Aki szereti az ilyen ízvilágot, annak tetszeni fog. Rizzsel, salátával, kovászos uborkával fogyasztottuk, de lehet hozzá mártásokat is kínálni.





2019. január 27., vasárnap

Céklás bableves

Egy újabb finom leves a sorban. Nagyon finom, ízletes leves lett, máskor is elkészítem. A receptet a Gasztroangyal oldalon találtam.

Nyáron kifejtett bab még van a hűtőben, a pincében ott a cékla, kolbász is volt itthon éppen, így jó ötletnek tűnt ez a leves.




Hozzávalók:
- fél kg bab (nálam kicsit több), nálam fejtett bab, ennek a főzési ideje kevesebb, mint a szárazbabé és áztatni sem kell, szárazbab esetén beáztatnám a babot éjszakára hideg vízbe, majd másnap leöblíteném és így használnám fel és kicsit később adnám hozzá a zöldségeket (habár ezt a recept nem írja),
- 2 nagy sárgarépa (vagy több kicsi), pucolva, darabolva,
- 2 fehérrépa, pucolva, darabolva,
- 1 fej vöröshagyma, a recept aprítva írja, de én egészben tettem a levesbe,
- 2 kisebb-közepes cékla, pucolva, kisebb kockákra vágva,
- zsír a rántáshoz (nálam 2 evőkanál)
- liszt a rántáshoz (nálam egy evőkanál),
- füstölt kolbász, karikára vágva (én leszedem a bőrét), mennyiséget nem ír a recept, ízlés szerint,
- őrölt pirospaprika a rántáshoz,
- só,
- 1 babérlevél,
- egy csokor kapor (habár van fagyasztva, nem tettem a levesbe, mert a gyerekeim nem szeretik a kaprot),
- 1 ág csombor (borsikafű), nekem nem volt friss, így szárítottat tettem bele.


Elkészítés: 

1. A babot és az előkészített zöldségeket edénybe tesszük. Felöntjük vízzel, hozzáadjuk a babérlevelet. Sózni én csak akkor szoktam a hüvelyeseket, ha már nagyjából megpuhultak, de mindenki tegyen úgy, ahogy megszokta.

2. Amikor elkezd puhulni a bab, akkor adjuk hozzá a karikára vágott kolbászt, aprított kaprot és csombort.

3. Mikor megpuhult az összes zöldség, berántjuk a levest a szokásos módon pirospaprikás, lisztes rántással (mindenki úgy, ahogy szokta, ahogy szereti, az eredeti recept sem írja, mennyi lisztet, zsírt és pirospaprikát kellene beletenni).

A recept azt írja, ecetes lilahagymával kínáljuk a levest. Első nap nem készítettem hozzá ecetes hagymát. Finom volt nélküle is. Másnap készítettem hozzá. Mivel a recept nem írja, hogyan kell elkészíteni ezt a salátát, így én fogtam 2 fej lilahagymát, megpucoltam, vékonyan felkarikáztam. Megszórtam kevés sóval, cukorral. Kicsit állni hagytam, majd öntöttem rá egy kevés fehérborecetet és egy löttyintésnyi tokaji aszúecetet (nem sok, összesen talán egy evőkanálnyi ecet ment az egészre). Összekevertem. Így is állni hagytam fogyasztásig. Nagyon finom volt, csak úgy magában is.

2019. január 23., szerda

Tejszínhabos almatorta

Borbás Marcsi műsorában, a Gasztroangyalban (2019. 01. 19.)  láttam ezt a receptet. Kapóra jött, mert a tejszínt fel kellett most már használnom valamihez, alma van itthon, más meg nagyon nem is kell ehhez a finomsághoz. Néhány helyen változtattam a recepten, de beírom ide az eredeti receptet is.

Nagyon finom sütemény, egyszerűen, könnyen elkészíthető. Érdemes kipróbálni.




Hozzávalók a tésztához: 
- 15 dkg liszt (nálam 20 dkg),
- cukor (eredetileg 7,5 dkg, nálam csak 3 dkg),
- 1 teáskanál sütőpor (nálam egy mokkáskanál szódabikarbóna),
- vanília vagy vaníliaőrlemény vagy 1 zacskó vaníliás cukor, kinek mi van otthon,
- 1 tojás (nem tettem bele, lányom nem ehet tojást, helyette házi joghurtot használtam),
- 5 dkg vaj (nálam 6,5 dkg vaj).

Hozzávalók a töltelékhez: 
- 6 darab közepes alma (nálam 7 darab alma),
- 2 dl almalé (nekem nem volt, így bontottam birsalmalevet, amit tavaly főztem be, ebben volt cukor is),
- 1 dl + 1 dl fehérbor (azaz összesen 2 dl kell, de 1 dl megy az almaléhez és 1 dl megy a keményítőhöz),
- 2 evőkanál cukor (nem tettem, mert a birslében volt cukor),
- 4 dkg keményítő (nálam 5,8 dkg). A keményítő egy részét jó minőségű vaníliás pudingporra cseréltem (amiben szintén csak keményítő és vanília van).

Hozzávalók a tetejére: 
- 4 dl tejszín (nálam 3 dl),
- 2 és fél csomag habfixáló (nálam 1 csomag),
- fahéjas porcukor a szóráshoz.

Elkészítés: 

1. A hozzávalókból gyors mozdulatokkal linzert gyúrunk. Azaz először összekeverjük a lisztet a sütőporral, cukorral, vaníliával, majd belereszeljük vagy kockázzuk a vajat. Gyorsan elmorzsoljuk a liszttel. Ezután mehet bele a villával enyhén felvert tojás (nálam helyette egy kevés joghurt). Dolgozzunk gyorsan, ne olvadjon meg a kezünktől a vaj. A recept nem írja, de én ezután gombócot formáztam a tésztából, zacskóba tettem és betettem a hűtőbe néhány órára, hogy pihenjen a tészta.

2. A tésztát kétfele vesszük: egyharmad-kétharmad arányban. A nagyobbat lisztezett felületen kinyújtjuk a tortaforma méretére. A tészta másik felét pedig rúddá sodorjuk (lehet több részletben is, én is három rudat sodortam ki).

A recept nem említi, mekkora formához szól a recept, ezért én megemeltem 5 dkg-mal a liszt mennyiségét és így tettem a 26 cm-es formámba. Most, hogy elkészült a torta, úgy látom, működne 15 dkg liszttel is és akkor még vékonyabb lenne a tészta. Én maradok a 20 dkg-nál.

3. A kapcsos tortaformát vékonyan kivajazzuk, oldalt is (én az aljába, kör alakban sütőpapírt tettem), a forma aljába tesszük a kör alakú tésztánkat. A rudakat körberakjuk a forma alján, majd a forma oldalához nyomkodjuk azokat, ezáltal körben elkészül az almatorta oldala. Igazgassuk az egészet a tortaforma aljához (azaz a körhöz), hogy a krém majd ne tudjon kifolyni.

4. Az almát hámozzuk, lereszeljük. Az almalevet felforraljuk egy evőkanál cukorral és 1 dl borral. Ezután hozzáadjuk a reszelt almát. Közben gyorsan kikeverjük a keményítőt a másik 1 dl borral (és 1 evőkanál cukorral, ha szeretnénk tenni bele cukrot). A forró almából egy merőkanálnyit átmerünk a keményítős borhoz, elkeverjük, majd az egészet visszaöntjük az almához. Lassú tűzön kevergetjük, míg be nem sűrűsödik (hamar megtörténik). Ekkor már el is zárhatjuk alatta a tüzet és önthetjük is az előkészített tésztára.

Megjegyzés: Kicsit több keményítőt tettem az almához, mint ahogy azt a műsorban mondták (4 dkg helyett 5,8 dkg-ot), mert úgy láttam, nem nagyon akart sűrűsödni. Nekem így lett tökéletes.

5. 170 fokra előmelegített sütőben 40-45 percig sütjük (nálam kellett a bő 45 perc). Ezután teljesen kihűtjük a tortát. (Én este sütöttem, reggel töltöttem a tejszínnel.) Fontos, hogy teljesen kihűljön, különben nem lehet szépen szeletelni és a tejszínnek sem tesz jót, ha meleg tortára kenjük!

6. Ha kihűlt a torta, a habfixálóval felvert tejszínt eligazítjuk a torta tetején és fahéjas porcukorral megszórjuk.

Azt gondolom, ha tálalás előtt tesszük a tejszínt a tortára, akkor nem szükséges ilyen sok habfixálót használni, sőt, azonnali fogyasztás esetén én nem is tennék bele fixálót (esetleg egy fél zacskót a 3 dl-hez). Sajnos a tejszín, amit eddig használni szoktam (csak állati eredetű tejszínt fogyasztunk), nem olyan, amilyen régen volt. Nem lehet szép keményre felverni, így egy kevés habfixálót sokszor én is kénytelen vagyok használni. Ehhez a tortához is használtam, mert nem esszük meg egyszerre az egészet, de én csak 1 zacskóval tettem bele.

Vadkovászos kenyér, kakaóval, aszalványokkal, dióval

Kísérleteztem, és megosztom az eredményt.  Egy ötlet következik, ha valaki szeretné feldobni egy a mindennapi kenyerét.
Kicsit gyengélkedett a (vad)kovászom (ami egyébként már 8 éves lassan), ezért frissítettem rajta a minap. Így aztán maradt egy adag felesleges kovászom. Kidobni nem szerettem volna, ezért sütöttem egy olyan kenyeret, amit korábban még nem próbáltam: gyúrtam egy kevés kakaóport, nyáron aszalt szilvát és pirított diót is a tésztába (van, aki ezeken felül kávét is tesz bele, ill. szilva helyett más aszalványt). Meglepően finom lett. Férjem csak úgy, magában is megevett belőle egy szeletet reggeli után, annyira tetszett neki.
A képen a sötét színű kenyér a kakaós-aszalványos, melynek tésztájába leginkább teljes kiőrlésű tönkölyliszt található, míg a másik 100 % teljes kiőrlésű tönkölyből készült (ez a mindennapi kenyerünk, mindig ilyet szoktam sütni). Cukormentes körtelekvárral kentem meg a kenyeret. A lekvárt ősszel főztem be. Lassú tűzön, sokáig, míg be nem sűrűsödött. Sok nem lett belőle, de megbecsüljük, mert nagyon finom! 


2019. január 18., péntek

Szilvalekváros csavart fánk

Most készítettem először ezt a fánkot, amiről korábban még nem is hallottam. Nem is értem, hogy kerülte el eddig a figyelmem. Igaz, a család nagy része csörögefánkot szeretett volna, de én annyira kíváncsi voltam erre a csavart fánkra, hogy kivételesen nem vettem figyelembe, ki mire szavaz. :) Csörögefánk majd a sorban következő hétvégén lesz.

Általában 1 kg lisztből készítik, de nekünk az rengeteg lett volna, így én feleztem a megadott mennyiséget és "csak" 50 dkg lisztből sütöttem fánkot (ami így is bőséges adag, mert hatalmasak lesznek a fánkok és nagyon laktatóak, nem vagyunk hozzászokva ennyi tésztához :) ).

A készítés kicsit időigényesebb, mint mondjuk a szalagos fánké, de egy évben egyszer, farsangkor azért belefér ez is. :)





Hozzávalók: 
- 50 dkg liszt,
- 2,5 dkg élesztő,
- 5 dkg vaj,
- 3-4,5 dl langyos tej (van olyan recept, ahol fele tej, fele víz), a tej mennyisége a liszttől függ, a lényeg, hogy lágy tésztát kapjunk,
- 2 evőkanál cukor,
- csipet só,
- én tettem a tésztába egy kevéske rumot is (1 evőkanálnyi), de ez elmaradhat, az eredeti recept sem írja,
- 2 kisebb tojás (én nem tettem bele, mert lányom nem ehet tojást), de, ha használhatnék tojást, én csak a sárgáját tenném bele, hogy még könnyebb legyen a tészta,
- sűrű, házi szilvalekvár.

Elkészítés: 

1. Egy kevés langyos cukros tejben elmorzsoljuk az élesztőt. Felfuttatjuk.

2. A lisztbe belemorzsoljuk a vajat, hozzáadjuk a cukrot, sót, tojásokat, ha használunk, végül a felfuttatott élesztőt és valamennyi tejet. Ne mindet, kezdetben olyan szűk 3 dl-t, aztán majd később meglátjuk, kell-e még.

3. Jól kidolgozzuk a tésztát, melynek lágynak, lazának, hólyagosnak kell lennie és elválik a dagasztás végén az edény falától (én kézzel dagasztok). A langyos tej mennyiségét a liszt határozza meg. Nekem több tej kellett, mert nem használtam tojást, másrészt mindenhez tönkölylisztet használok, és az több folyadékot igényel. Ha kész, letakarjuk konyharuhával és hagyjuk megkelni.

4. Addig előkészítjük a szilvalekvárt. Ha túl sűrű, nem lehet kenni, akkor egy kevés vízzel hígítsuk.

5. A megkelt tésztát alaposan lisztezett felületre borítjuk és kézzel széthúzgáljuk téglalap alakúra (ne használjunk nyújtófát). A tészta vastagsága kb. 4 mm legyen.

6. A felénk eső oldalon kezdjük a lekvárral való töltést. A tészta szélére egy csíkban lekvárt kenünk. Ráhajtjuk a tésztát, lenyomkodjuk a hajtásnál. Ehhez érdemes megnézni ezt a videót. Késsel vagy derelyevágóval levágjuk ezt a hosszú csíkot, amit kb. 15 cm hosszú rudakra darabolunk. Széleit összenyomkodjuk, hogy a lekvár ne süljön ki belőle, a rudakat lágyan megsodorjuk, kicsit meg is tekerhetjük, majd két végét összefogva megfonjuk őket. az első darabok nem lettek olyan szépek, de bele lehet jönni.

7. Amíg melegszik a zsír, hagyjuk kelni még egy kicsit a tésztát.

8. Forró zsírban mindkét oldalát pirosra sütjük (természetesen úgy, ahogy más fánknál, itt is az a szabály, hogy a zsiradék se túl forró, ne legyen, se hideg...a túl forró megégeti a tésztát, nyers marad belül, a hideg zsiradékban meg megszívja magát a tészta). Kicsit hagyjuk hűlni, majd porcukorral megszórva tálaljuk.

2019. január 17., csütörtök

Karalábé krémleves

Ez egy nagyon egyszerű leves, mégis finom, laktató és a gyerekek garantáltan megeszik, pedig az általuk nem annyira kedvelt karalábé van benne. :) Gyakran főzök különféle krémleveseket, mert a gyerekeim így garantáltan fogyasztanak zöldséget ebédre.

A karalábét és a többi zöldséget is a pincéből hoztam fel. Pucolás közben néhány darab karalábét nyersen megeszegettem. Nagyon finom édeskés, ropogós, lédús még mindig.

A leves krémes, édeskés, a színe pedig szép sárgás. Ha csak karalábéból készül, akkor mindig fehér, seszínű, ezért gondoltam, jó ötlet bele a répa.


Hozzávalók:
- 1 hatalmas karalábé (kisebb sárgadinnye méretűt használtam), (náluk az őszi karalábé az ún. gigant fajta, ezért ilyen hatalmasak),
- néhány sárgarépa,
- 1-2 gerezd fokhagyma, de ez elmaradhat,
- 2 krumpli,
- néhány evőkanál zsiradék,
- só,
- bors,
- 1-2 kiskanál szárított natúr zöldségkeverék (ha alaplevet használunk víz helyett, ez nem szükséges),
- kb. 2 dl joghurt, tejföl vagy tejszín (én joghurttal készítem, mert nekem abból van házi, amit én készítek),
- feltét: amit szeretünk, pl. vajon pirított kenyérkocka, apróra vágott, majd pirosra sütött szalonnadarabkák (szalonnachips), sült, vékonyra vágott kolbászkarikák, sült vékonyra vágott kolbászkarikák, melyek visszamaradt zsírjában még kis kenyérkockákat is pirítunk, végül összekeverjük a kettőt, jó minőségű, hidegen sajtolt olajjal is meglocsolhatjuk a leves tetejét stb. stb.

Elkészítés:

1. A répát megtisztítjuk, vékony karikákra vágjuk, a krumplit megpucoljuk, felkockázzuk, a karalábét szintén pucoljuk, kockázzuk.

2. Egy nagy edénybe olajat vagy zsírt, netán vajat teszünk. Ezen pároljuk egy kicsit a répát és a karalábét. A répa színe szépen kioldódik majd. Közben lehet sózni, borsozni. Néhány perc után felöntjük vízzel (alaplé is lehet, ha van, akkor a natúr zöldségkeverék nem is kell bele), szórunk bele a szárított zöldségkeverékből és belekeverjük a krumplit is. Van, hogy teszek bele egy-két gerezd fokhagymát, van, hogy elfelejtem. Lassú tűzön, félig lefedve, puhára főzzük a zöldségeket. Ha szükséges, a vizet pótoljuk.

3. Ezután botmixerrel krémesre keverjük, valamint felöntjük kb. 2 dl joghurttal, tejföllel vagy tejszínnel. Mikor forrni kezd, elzárjuk alatta a tüzet. Ha szükséges, kis vízzel vagy alaplével lehet korrigálni az állagon, illetve, ha szükséges, adjunk még hozzá sót (ízlés szerint).

2019. január 6., vasárnap

Kerekrépás lepény

Karácsonyra megkaptam Borbás Marcsi Magyarország finom, Szívem csücske ország sarka című könyvét. A könyvben sok jó receptet olvastam, de a legizgalmasabbnak ezt a kerekrépás lepényt találtam. Alig vártam, hogy ünnepek után kipróbáljam végre.

Kerekrépát (angolul turnip) néhány éve termesztünk mi is a kertben. Nagyon finom, nincs olyan erős íze, mint mondjuk a szintén másodvetésű és télen fogyasztható feketereteknek. Ha esetleg valaki nem ismerné a kerekrépát, akkor lejjebb talál róla egy fotót. Tarlórépának is hívják a kerekrépát. Az Őrségben savanyítják is, ahogy a káposztát szokás. Régen a kerekrépát aratás után tarlóba vetették, másodvetésként.

Mi leginkább szendvicsekhez esszük, de olvastam, hogy készülhet belőle főzelék, rétestöltelék, húsos kerekrépa és persze a fentebb említett savanyított kerekrépa is. Volt már, hogy köretként készítettem úgy, hogy a tepsibe dobáltam darabolt gyökérzöldségeket, köztük kerekrépát is, olajjal meglocsoltam, sóval, borssal, esetleg zöldfűszerekkel megszórtam, dobtam közéjük pár gerezd fokhagymát, darabolt vöröshagymát és így sütöttem puhára. Hús mellé fogyasztottuk.

Most tehát ezt a kerekrépás lepényt próbáltam ki. Nem csalódtam, nagyon finom volt. Puha tészta, krémes, édeskés feltét a tetején.





Itt pedig a könyv és boldog tulajdonosa, azaz én:




Hozzávalók a tésztához: 
- 50 dkg liszt,
- 2,5 dkg élesztő,
- 1 nagy evőkanál zsír,
- 1 tojássárgája (nálam ez kimaradt, nem használhatok),
- 1 púpos teáskanál só,
- 1 evőkanál cukor,
- 2,5 dl tej (nálam kicsit több, mert tönkölylisztet használok).

Hozzávalók a feltéthez: 
- 1 evőkanál zsír,
- 1 kiskanál só,
- 2 evőkanál cukor,
- 3 nagy fej kerekrépa (nálam több),
- 3 dl tejföl,
- 2 evőkanál cukor.

Elkészítés: 

1. A zsírt elmorzsoljuk a lisztben és elkeverjük benne a sót.

2. A langyos tejbe morzsoljuk az élesztőt és elkeverjük benne a cukrot. Hagyjuk, hogy felfusson.

3. Amikor már habos az élesztős tej, belekeverjük a tojássárgáját és az egészet hozzáöntjük a liszthez. A szokásos módon sima, hólyagos tésztát dagasztunk. Ezután vékonyan beolajozzuk a tészta tetejét, majd letakarva duplájára kelesztjük.

4. Míg kel a tészta, a kerekrépát megtisztítjuk (én meghámoztam), majd almareszelőn lereszeljük.

5. Nagy átmérőjű edényben zsírt olvasztunk, rászórjuk a cukrot és a sót, majd rátesszük a reszelt kerekrépát. Megpároljuk, végül hagyjuk kihűlni.

6. A megkelt tésztát kerek formájúra nyújtjuk. Nekem ez nem így sikerült, téglalap alakú lett a tészta. Kizsírozott sütőformába helyezzük (nálam egy nagy gáztepsire). Azt nem írja a recept, milyen vastagra kell nyújtani a tésztát, így nálam a tészta majdnem akkorára lett nyújtva, amekkora a gáztepsim.

7. A tészta tetején egyenletesen elosztjuk a párolt kerekrépát és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 30 percig sütjük.

8. A tejfölt kikeverjük a cukorral és a lepényt 30 perc sütés után meglocsoljuk ezzel a cukros tejföllel. Jusson belőle mindenhova. Visszatoljuk a lepényt a sütőbe és még további 15-20 percre visszatoljuk a sütőbe. Langyosan kínáljuk.

2019. január 2., szerda

Nyújtófás/sodort rétes

Régóta nézegettem, szilveszterkor végre ki is próbáltam a hagyományos rétestől eltérő, egyszerűbb megoldást rétes ügyben. Igaz, ez azért nem lesz olyan, mint a jól megszokott, hatalmasra húzott rétes (néhányszor már nekiveselkedtem annak is), de jellegében nagyon hasonlít rá. Ropog, réteges ez is. Szerintem olyankor, mikor nincs idő rétest húzni, de nem akarunk bolti tésztát venni (akkor inkább nem eszek rétest :) ), nagyon jó kis megoldás ez a tészta.

Szokásomhoz híven megint nagyon rákészültem, elolvastam rengeteg receptet. Van, aki "rántást" készít (rántásos rétes), van, aki kikeveri a zsírt a liszttel, van aki csak zsiradékot ken a tésztára. Hosszas tépelődés után a második megoldást választottam és a Kabóca a konyhában receptjét követtem leginkább.

Nagyon sokféle recept van fenn az interneten, nehéz volt dönteni, melyiket válasszam első alkalommal. Végül azért döntöttem emellett, mert tetszett, hogy nem kell a tésztájába tejföl (a legtöbb recept ír tejfölt is, illetve tetszett, hogy van benne egy kevés ecet, amit egyébként a hájasba is szoktunk tenni).





Hozzávalók 4 rúdhoz: 
- 25 dkg liszt,
- 3 dkg zsír,
- csipet só,
- 1 egész tojás (nem tettem bele, mert nem használhatok tojást, helyette egy evőkanál tejfölt és vizet tettem),
- ecet (az eredeti recept 2 evőkanállal ír, de én csak egy evőkanálnyit mertem beletenni),
- kevés víz, ha szükséges.

A kenéshez: 
- 7 dkg zsír,
- 7 dkg liszt.

A receptírónál az olvasható, hogy eredetileg 10 dkg liszt és 10 dkg zsír kellene bele, de neki az mindig soknak bizonyult, így csökkentette az adagot 7-7 dkg-ra. Így tettem én is.

Töltelék ízlés szerint. Nálam most készült mákos, mákos-túrós, túrós.

Tetejére: olvasztott zsír vagy tejföl vagy tojás.

Elkészítés: 

1. A tészta hozzávalóiból egy nem túl lágy és nem is kemény tésztát gyúrunk. Jól belisztezett felületen téglalap alakúra és jó vékonyra nyújtjuk.

2. A 7 dkg zsírt habosra keverjük a liszttel.

3. Ezt a lisztes zsírt rákenjük a kinyújtott tésztára. Azt ajánlja a recept, hogy belülről kifele haladjunk a kenéssel, hogy közben tovább nyúljon a tészta. Kissé keményebb tésztát sikerült nyújtanom, így nekem kenés közben nem nyúlt már a tészta.

4. Feltekerjük, mint a bejglit. Becsomagoljuk és hűtőben pihentetjük. Én elvágtam félbe, így belefért egy nagy zacskóba. Eredetileg csak negyed órát ír a recept, de én jobbnak láttam tovább pihentetni. Végül néhány óra hűtőzés után használtam fel a tészta egyik felét, a másik felét pedig következő nap. Itt jön a tészta előnye a hagyományos rétestésztával szemben. Ezt a tésztát előkészítem és ráérek másnap vagy harmadnap kisütni. Így mindig friss lesz a rétesem.

5. A pihentetett tésztát 4 részre kell vágni (azaz összesen 4 rúd rétesünk lesz a végén) és jól belisztezett felületen igen vékonyra nyújtani. Igyekeztem nagyon-nagyon vékonyra nyújtani a tésztát, hogy minél jobban hasonlítson a végeredmény az igazi réteshez és ne legyen vastag belül sem a tészta.

6. A vékonyra kinyújtott tésztára helyezzük a tetszőleges tölteléket. Van, aki a téglalap közepére helyezi az összes tölteléket (rúd alakban) és úgy tekeri fel a rétest (azaz ráhajtja két oldalról a tésztát), van, aki úgy szórja meg a tésztát, ahogy a hagyományos rétest szokás. Én is ezt választottam most. Feltekerjük és enyhén zsírozott lisztezett tepsire sorakoztatjuk a réteseket.

7. A tetejét van, aki tejföllel, van, aki enyhén felvert tojással, van, aki olvasztott zsírral, van, aki vízzel kikevert tejföllel keni le. Én első nap, az első adagot, olvasztott zsírral, második nap zsírral és kevés tejföllel kentem le. (A csak zsírral való lekenés tetszik jobban, ropogósabb lett a végeredmény, viszont a tejfölös kenéssel szebb lett a tészta színe.)

8. 190 fokra előmelegített sütőben készre sütjük a réteseket.

Kiegészítés: ha nyáron sütöm majd, akkor egyrészt valószínűleg a tésztát este készítem, mikor hűvösebb a levegő, másrészt gyorsan fogok a tésztával dolgozni, illetve mindig csak az a tészta lesz elöl, amivel dolgozom, amit nyújtok, a többit a hűtőben hagyom, hogy ne olvadjon meg benne a zsír.