Kicsit gyengélkedett a (vad)kovászom (ami egyébként már 8 éves lassan), ezért frissítettem rajta a minap. Így aztán maradt egy adag felesleges kovászom. Kidobni nem szerettem volna, ezért sütöttem egy olyan kenyeret, amit korábban még nem próbáltam: gyúrtam egy kevés kakaóport, nyáron aszalt szilvát és pirított diót is a tésztába (van, aki ezeken felül kávét is tesz bele, ill. szilva helyett más aszalványt). Meglepően finom lett. Férjem csak úgy, magában is megevett belőle egy szeletet reggeli után, annyira tetszett neki.
A képen a sötét színű kenyér a kakaós-aszalványos, melynek tésztájába leginkább teljes kiőrlésű tönkölyliszt található, míg a másik 100 % teljes kiőrlésű tönkölyből készült (ez a mindennapi kenyerünk, mindig ilyet szoktam sütni). Cukormentes körtelekvárral kentem meg a kenyeret. A lekvárt ősszel főztem be. Lassú tűzön, sokáig, míg be nem sűrűsödött. Sok nem lett belőle, de megbecsüljük, mert nagyon finom!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése