Birstorta

A Vidék íze 2013 októberi számában találtam egy birstorta receptet, ami az ötletet adta ehhez a tortához. Teljesen másképp készítettem ezt a tortát, mint ahogy ott olvasható, itt azonban jelzem az eredeti recept hozzávalóit is, mert majd egyszer azt is szeretném kipróbálni.

Az eredeti recept szerint linzertésztát kell sütni, de egyrészt nem akartam sok vajat elhasználni és enni sem, másrészt szerettem volna, hogy nagyon puha legyen a torta tésztája, hogy a gyerekeim is könnyen ehessék villával.

Hozzávalók a tésztához nálam: 
- 40 dkg liszt,
- 1 púpos kávéskanál szódabikarbóna,
- 3 evőkanál zsír,
- 4 púpos evőkanál méz,
- 1 tojás (villával felverni), nálam ez nem került bele,
- néhány evőkanál tejföl/ tej, amennyit igényel a tészta,
- aki akar, tehet cukrot is a tésztába, én nem szoktam, mert nekünk elég a méz édessége.

Hozzávalók a tésztához az eredeti recept szerint: 
- 40 dkg liszt,
- 40 dkg hideg vaj,
- 12 dkg tejföl,
- 1 evőkanál cukor,
- 12,5 dkg birszselé (lásd lejjebb a birszselé készítését).

A tészta elkészítése, nálam: 

1. A zsírt és a mézet egy edényben felolvasztjuk, jól elkeverjük.

2. A tészta száraz hozzávalóit tálba öntjük, elkeverjük, majd hozzátesszük a többi hozzávalót (a mézes zsírt is). Jól kezelhető, nem ragacsos, félkemény tésztát kell kapnunk. Ha szükséges, adunk hozzá még tejfölt vagy tejet.

3. A tésztagombócot a pultra vagy gyúródeszkára tesszük és letakarjuk azzal a tállal, amiben gyúrtuk. 30 percig pihentetjük.

4. Ötfelé vesszük a tésztát. Négyet egyenként kinyújtunk, kb. 25 cm átmérőjű körökre vágjuk, villával megszurkáljuk, majd lisztezett tepsi hátulján egyesével kisütjük (én gáztepsi hátulján sütöttem) 180 fokon sütöttem, kb. 6-8 percig. Nem szabad megbarnulnia a tésztának, zsemleszínűnek kell maradnia.

5. Az ötödik tésztagombócot is kinyújtjuk és abból tetszőleges formákat szaggatunk (kör, szív stb.). ezeket is megsütjük. Ezek mennek majd a torta tetejére.

Ha inkább a ropogósabb, linzeres változatot részesítjük előnyben, akkor a szokásos módon járunk el, azaz a lisztet összekeverjük a sütőporral, a cukorral és az egészet elmorzsoljuk a hideg vajjal. Mikor ezzel megvagyunk, akkor gyúrjuk hozzá a tejfölt. Dolgozzunk gyorsan, nehogy felmelegedjen a kezünktől a tészta. Amint összeállt, tegyük zacskóba és pihentessük legalább fél órát hideg helyen (hűtőben). 

A továbbiakban hasonlóan járunk el, mint ahogy a mézes tésztánál írtam, annyi különbséggel, hogy, mikor egy-egy tortalap kisült, megkenjük a tetejüket még forrón egy kis birszselével. 

Hozzávalók a birszseléhez, nálam: 
- 1 kg cserépedényben, saját levében megsütött darabolt birsalma,
- cukor ízlés szerint, nálam nem sok, szeretem, ha kicsit savanykás,
- fahéj ízlés szerint (kb. 1 kiskanál),
- vanília ízlés szerint (nálam őrölt vanília),
- 10 g zselatin,
- citromlé vagy étkezési citromsav (most citromsavat használtam, mert nem volt citromlevem, de ebből is jóval kevesebbet, ahogy az eredeti recept írja).

Hozzávalók a birszseléhez az eredeti recept szerint: 
- 1,3 kg birsalma,
- 2,5 dl fehérbor,
- 2,5 dl almalé,
- 1 csomag zseléfix 3:1 vagy 2:1,
- cukor ízlés szerint,
- 1 csomag étkezési citromsav (10 g),
- 1 rúd fahéj,
- 1 rúd vanília,
- 3 evőkanál narancslikőr.

A birszselé elkészítése nálam: 

1. Nálam egyszerűbb és kevesebb hozzávalóból készült a birszselé, mert már volt előre megsütött birsalmám. Cserépedényben, fedővel letakarva sütöttem meg a kockázott, de nem hámozott birsalmát. Ebből szedtem ki a tortához 1 kg-ot.

2. Ízesítettem fahéjjal, vaníliával, cukorral, citromsavval és botmixerrel pépesítettem azt. Főztem fel 10 g étkezési zselatint kevés vízzel, majd hozzákevertem egy kis birskrémet, végül az egészet visszaöntöttem, állandó keverés mellett az összeturmixolt birsalmához. Felforraltam és elkészült a birskrém.

Az eredeti recept szerint készült birszseléhez a birsalmát meg kell hámozni, összekeverni almalével és borral, valamint 4 dl vízzel. Kis lángon, lefedve főzik 40-50 percig. Ha puha, akkor leszűrik, turmixolják. Visszateszik a lábasba, összekeverik a cukorral, zseléfixszel, és a citromsavval. Megy bele a fahéj és a felhasított vanília. Öt percig kevergetve forralják, majd kihűtik. Kihűlés után megy bele a narancslikőr és kidobják belőle a vaníliát és a fahéjat. 

Hozzávalók a krémhez: 
- 50 dkg túró (nálam csak 25 dkg, mert ennyi volt),
- 25 dkg mascarpone (házi krémsajtot használtam és 50 dkg-ot tettem belőle, hogy kompenzáljam a túrót),
- 1 narancs héja (nálam télen eltett kandírozott narancshéj, 2 marékkal, összetörve),
- 6 evőkanál narancslé (nálam több folyadék került a krémbe és nem narancslevet használtam, hanem birslevet, ami az aszalt birsalma készítéséből maradt),
- porcukor ízlés szerint (kóstolgatni kell a krémet),
- 4 evőkanál narancslikőr (ez nálam nem került bele),
- 2 dl tejszín (nálam kb. 1,5 dl),
- 6 lap fehér zselatin (nálam ez NEM került bele, mert a krémem enélkül is nagyon tartós kemény lett, köszönhetően a házi krémsajtnak, ha bolti mascarponét használunk, akkor valamennyi zselatin biztos kell majd bele),
- nálam még egy zacskó habfixáló is, mert nem használtam zselatint.

Tetejére: 
- porcukor,
- 2 dl tejszín (nálam kb. 1 dl).

A krém készítése: 

1. A túrót összekeverjük a mascarponéval (én a házi krémsajtommal), a narancs reszelt héjával (vagy kandírozott narancshéjjal), a narancslével (vagy más lével, amit használunk), a porcukorral.

2. Akinek használni kell zselatint, az a zselatinlapokat hideg vízbe áztatja. A likőrt felmelegíti és a kinyomkodott zselatint feloldja benne. A mascarponés túrókrémbe kell beledolgozni ezt a likőrös zselatint. Mint fentebb írtam, nekem nem kellett a krémhez zselatin, mert nagyon tartós, jó állaga lett a házi tejtermékektől.

3. Kicsit várni kell, míg elkezd dermedni a túrókrém, majd mehet bele a felvert tejszínhab. Spórolás miatt én úgy készítettem, hogy felvertem egy zacskó (2,5 dl) tejszínt egy zacskó habfixálóval és egy kicsit több, mint a felét kevertem a túrókrémhez. A maradék hab meg ment a torta tetejére és oldalára.

A torta összeállítása: 

1. Egy tálra helyezünk egy lapot. Erre jön a birszselé fele (egy keveset hagyjunk a díszítéshez). Ráteszünk egy másik lapot.

2. Erre jön a túrókrém fele, majd jön a harmadik lap. Erre a birskrém másik fele és a negyedik lap. Végül a tetejére kerül a túrókrém másik fele.

3. A felvert tejszínhabot rákenjük a torta oldalára és tetejére.

4. Most tesszük rá a tetszőleges kiszúróval készített formákat, végül a maradék birszselével díszítjük.

5. Az eredeti recept szerint készített tortára a tejszín csak tálalás előtt került rá. Mivel én spóroltam és nem akartam még egy zacskó tejszínt felbontani, ezért a habfixálóval felvert tejszínt osztottam kétfelé. Nem akartam a hűtőben így, felverve tárolni, ezért jobbak láttam most, tehát fogyasztás előtti nap rákenni a tortára. Nem bántam meg, semmi baja nem lett ennek a kevés tejszínnek. Nem folyt le.

6. Akárhogy készítjük is a tortát, fogyasztás előtt legalább 6 órát álljon hűtőben.

Birsalmaszósz vagy leves

Az idén nem mondhatom, hogy nem kísérletezhetek birsalmával. Rengeteg termett. A képen látható mennyiség csak egy része annak, amit ténylegesen leszedhetünk. Elsőként egy jó kis birsalmalevest terveztem, de végül meggondoltam magam és szósz lett belőle. Sült húsokhoz tudom ajánlani, de mi most túrófasírttal ettük.

Hozzávalók: 
- kb. 6-7 db birsalma,
- 2 dl tejföl (ha valaki tejszínnel szereti, akkor azt tegyen bele),
- cukor ízlés szerint,
- 8 szem szegfűszeg,
- néhány darabka fahéj,
- egy kevés őrölt vanília,
- kevés citromlé (nekem nem volt),
- 1 evőkanál keményítő (liszt).

Elkészítés: 

1. A birsalmát alaposan megmossuk és a héjáról ledörgöljük az apró bolyhokat (ha van rajtuk). Én nem hámozom meg. Felkockázzuk.

2. Egy edénybe tesszük a birsalmát, felöntjük vízzel. Ha levest készítünk, akkor több, ha szószt, akkor levesebb vízzel. Ízesítjük cukorral és teatojásba tesszük a szegfűszeget és a fahéjat.

3. Lefedve lassú tűzön addig főzzük, míg a birsalma megpuhul. Ezután kiszedjük a teatojást és botmixerrel krémesre turmixoljuk a levest. Tehetünk félre néhány kocka birsalmát és tálaláskor beletehetjük a levesbe. Én most szószt készítettem, így mindent turmixoltam.

4. A tejfölt (tejszínt) kikeverjük keményítővel/liszttel és behabarjuk vele a levest vagy a szószt (azaz csomómentesre keverjük a tejfölt a keményítővel, merünk hozzá egy evőkanálnyi adagot a forró levesből, jól kikeverjük, majd folyamatos keverés mellett az egészet visszaöntjük a leveshez). Forralunk rajta egyet és kész is.

Aludttejes fánk/palacsinta (Sauermilchkrepl)

Egy szép meleg nyári hajnalon készültek ezek a vastag mini palacsinták (vagy, ahogy Bormás Marcsi írta, fánkocskák). Igaz, én nem aludttejjel kevertem ki a tésztát, hanem házi kecskejoghurttal. Azért álltam neki akkor ennek az édességnek, mert kicsit túlszámoltam magam és nagyon sok joghurtot készítettem akkoriban. Már nem győztük enni. Borbás Marcsi A sűrűje 2. című könyvében található a recept.

Hozzávalók: 
- 5 dl aludttej (vagy joghurt/kefír),
- 40 dkg liszt,
- 2 db M-es tojás,
- 1 evőkanál cukor,
- késhegynyi szódabikarbóna,
- 1 csipet só,
- zsiradék a sütéshez (ideális esetben zsír).

Elkészítés: 

1. A lisztet egy tálba szitáljuk. beleszórjuk a cukrot, szódabikarbónát, csipet sót. Alaposan elkeverjük.

2. Ezután megy bele a tojás, a joghurt (aludttej/kefír) és csomómentesre keverjük a tésztát. Ne keverjük sokáig, ne keverjük túl a tésztát, csak addig míg szépen össze nem áll.

3. Egy serpenyőben késhegynyi zsírt hevítünk és evőkanálnyi adagokat merünk bele a tésztából. Mindkét oldalukat rózsaszínűre sütjük és minden sütés előtt teszünk egy kis zsírt a serpenyőbe. Tálra szedjük és lekvárral vagy fahéjas porcukorral kínáljuk.

Megjegyzés: gyakran készítem tojásmentesen is, mert lányom nem ehet tojást, ilyenkor tojás helyett kicsit több joghurtot teszek bele és a liszt egy kis részét keményítővel helyettesítem.

Mikor először sütöttem meg ezeket a palacsintákat, az első adagot hígabbra, a másodikat sűrűbbre készítettem (mivel nem használtam tojást, nem tudtam, milyen kell lennie az állagának tojással). A sűrűbb változat sokkal finomabb lett. Ebben az esetben könnyű, lyukacsos és vastagabb lett a tészta. Kb. tejföl sűrűségű, tehát inkább sűrűbb legyen a tészta és semmiképp sem híg (Köszönöm Natalia :)).

Falusi hot dog

 A Vidék íze 2013 októberi számában találtam az alábbi receptet. Az OMÉK-ra mentünk ma, így az útra sütöttem ezt a kolbásszal töltött péksüteményt, hogy legyen mit ennünk napközben. Nagy sikere volt.

Közben megsütöttem másodszor is. Most vékonyabb lett a tészta, de így is finom volt.

Vastagabb tésztával

Vékonyabb tésztával

Hozzávalók (én ennek csak a felét sütöttem meg): 
- 70 dkg liszt,
- fél marék só (így írta az eredeti recept, én sem mértem le most, mennyi sót tettem bele, de ennél egy kicsit kevesebbet),
- 25 g élesztő,
- 4 dl langyos víz (vagy több, ha a liszt úgy kívánja, nálam több kellett, nem volt elég ennyi víz),
- kevés cukor az élesztő felfuttatásához,
- füstölt kolbász (kb. 1-1,5 szál, de ez attól függ, mennyire vastag szeleteket vágunk, akár több is kellhet, ha vastag szeleteket teszünk a kolbászból, nálam a fél adag tésztához kellett majdnem egy jó hosszú szál kolbász),
- mustár.

Elkészítés: 

1. Az élesztőt kevés langyos cukros vízben felfuttatjuk.

2. Ha felfutott, akkor a liszttel, sóval és annyi langyos vízzel, amennyit a tészta kíván (ne legyen túl kemény a tészta, nekem több vizet igényelt, mint amennyit a recept megadott), kidagasztjuk szép simára, fényesre, hólyagosra. Ezután letakarjuk az edényt egy konyharuhával és kelni hagyjuk.

3. Amíg kel a tészta, addig a kolbászt 4 cm-es darabokra vágjuk, majd vékonyan felcsíkozzuk. Korábban még nem sütöttem meg ezt a péksüteményt, így nem tudtam, mennyire legyen vékony a kolbászcsík. Most, hogy már megkóstoltuk, azt mondanám, hogy nekem úgy tetszett, ha nem túl vékony az a csík (6 csík egy 4 cm-es darabból).

4. A megkelt tésztából kisebb tojásnyi darabokat tépünk, széthúzzuk, jól megkenjük mustárral és ráteszünk egy csík kolbászt. Mint a buktát, felhajtjuk. Második alkalommal, mikor vékonyabb lett a tészta, úgy készítettem, mint a hagyományos buktát, azaz kinyújtottam a tésztát (csak vékonyabbra), majd daraboltam (kisebb négyzetekre, hogy csak pár falatnyi legyen egy-egy darab), töltöttem és feltekertem.

5. Kizsírozott tepsire sorakoztatjuk, hajtással lefele. Nem kell helyet hagyni köztük. Én, ahogy raktam a töltött bucikat, a tetejüket, oldalukat is megzsíroztam picit (olvasztott zsírral). Annyi ideig kelesztjük, míg a sütő felmelegszik. Forró, 200-220 fokos sütőben pirosra sütjük. Ha kicsit hűlt, könnyen szét lehet szedni a kolbászos falatokat.

Mákos(-narancsos) aprósütemény

Születésnapi ajándék lesz ez a tál aprósütemény, rajta a mákos sütemény is. A receptet Aléda konyhájában találtam (a tésztája a klasszikus 3:2:1 linzertészta). Kicsit módosítottam rajta, lent jelzem, hol és mit. Diós /mogyorós töltelékkel is el tudnám képzelni. Az összes sütemény, mely a tálcán látható, a lenti alaptésztából készült. Egyszerűen megemeltem a hozzávalók mennyiségét és egy részéből lett a mákos sütemény, egy másik részéből a perec, a harmadikból mogyorós-csokis, a negyedikből meg lekváros sütemény.

Hozzávalók: 

- 30 dkg liszt,

- 20 dkg hideg vaj,

- 10 dkg porcukor (nálam kevesebb),
- tehetünk bele vaníliát is,

- 1 tojás sárgája villával enyhén felverve (nálam helyette tejföl, mert tojásallergiás a lányom),

- 20 dkg darált mák,

- kb. 60 ml forró tej, ennyit ír az eredeti recept (nekem kicsit talán többet kívánt volna a mák, így legközelebb egy gondolatnyival többet teszek),

- 3 evőkanál cukor,

- 1 teáskanál reszelt citromhéj (nálam ez kimaradt),

- a recept nem írta, de én tavaly télen eltett kandírozott narancshéjat is tettem bele,

- a hempergetéshez 10 dkg porcukor (én tettem bele vaníliát is). 

Elkészítés: 

1. A lisztet és a porcukrot ( vaníliát, ha teszünk bele) egy edénybe tesszük, belekockázzuk a hideg vajat. Gyorsan elmorzsoljuk. Aki használhat tojássárgát, az tegye bele azt is. Én helyette annyi tejfölt használtam, amennyivel egy jól nyújtható, nem ragacsos, rugalmas tésztát kaptam. Gyorsan kell dolgozni, hogy a vaj ne olvadjon meg. Amint összeállt a tészta, tegyük zacskóba és pihentessük a hűtőben legalább 30 percig. 

2. A töltelékhez a mákot összekeverjük a cukorral, majd leöntjük a forró tejjel. Teszünk hozzá citromhéjat/apróra tördelt kandírozott narancshéjat.

3. A pihentetett tésztát téglalap alakúra, 3 mm vékonyra nyújtjuk. Széleit késsel levágjuk, hogy egyenes legyen mindenhol. 

4. Az egyik hosszanti oldalára csíkban mákos tölteléket teszünk. Egy kicsit nehéz volt ez a rész, mert a töltelék nekem kissé száraz lett (legközelebb egy picit több tejet teszek hozzá). Úgy oldottam meg, hogy rúd formába összenyomkodtam a tölteléket. A tésztát óvatosan felhajtjuk, azaz a töltelék köré hajtjuk, így a tölteléket most körülveszi a tészta minden oldalról (egy rétegben). Ahol összeér a tészta, ott hosszában levágjuk ezt a rudat. Ugyanezt megcsináljuk a többi töltelékkel, amíg a tészta el nem fogy. 

5. A rudakat felszeleteljük egy éles késsel, majd sütőpapírra sorakoztatjuk és 180 fokra előmelegített sütőben készre sütjük (nem kell, hogy színe legyen, elég, ha az alja kezd színesedni). Forrón (vaníliás) porcukorba forgatjuk. 

Almás tekert kalács mézzel, mogyoróval

A Vidék íze 2015 szeptemberi számában található ez a recept. Itt-ott módosítottam, jelzem, hogy hol és mit.

Hozzávalók a tésztához: 
- 25 dkg fehérliszt (nálam csak 10 dkg),
- 7 dkg teljes kiőrlésű liszt (nálam 22 dkg),
- 2 dl langyos tejszín (nálam 2,5 dl tej),
- 1,5 dkg élesztő,
- 2 evőkanál cukor,
- nálam került még bele 4 dkg olvasztott vaj, mert én nem tejszínt, hanem tejet tettem a tésztába (az eredeti recept nem ír vajat).

Hozzávalók a töltelékhez:
- 1 marék hámozott mandula,
- 5 dkg cukor, de én ezt nem tettem bele, mert nekünk bőven elég a méz, mazsola és alma édessége,
- 4 nagy alma,
- 5 dkg mazsola,
- 10 dkg méz (nálam csak 4,5 dkg ment bele és maradt 3 nagy teáskanál sűrű körtelekvár, azzal pótoltam ki),
- 4 evőkanál (alma)pálinka,
- 20 dkg darált mogyoró,
- 5 dkg durvára tört mogyoró,
- a lekenéshez: nálam tej, az eredeti recept szerint egy evőkanál tejszínnel kevert 1 tojássárgája.

Elkészítés:

1. Az élesztőt egy kevés langyos cukros tejben felfuttatjuk, majd összedolgozzuk a tészta többi hozzávalójával. Egy közepesen lágy tésztát kell kapnunk. Ha szükséges, adjunk hozzá folyadékot vagy lisztet, attól függően, hogy túl lágy, ragacsos vagy túl kemény a tésztánk. Jól kidolgozzuk a tésztát, majd konyharuhával letakarjuk az edényt. Hagyjuk duplájára kelni.

2. A mazsolát langyos vízbe kellene áztatni, de én nem áztattam be semmibe.

3. A darált mandulát összekeverjük a pálinkával és a mézzel (és én még a körtelekvárral). Egy marcipánszerű masszát kell kapnunk.

4. Az almát lereszeljük. A recept úgy írja, hogy megszórjuk cukorral a reszelt almát, de én ezt kihagytam, hogy ne legyen túl édes a sütemény. Hagyjuk kicsit állni a reszelt almát.

5. A megkelt tésztát nagy téglalappá nyújtjuk. Megkenjük a mogyorós masszával (nekem kicsit nehéz volt kenni, úgyhogy inkább csak apró morzsákra szedtem és úgy egyengettem el), majd elosztjuk rajta a kissé kifacsart reszelt almát. Megszórjuk mazsolával és vágott mogyoróval. Feltekerjük, majd 5 cm-es darabokra vágjuk. Fontos, hogy meglegyen az 5 cm, mert én vékonyabbra vágtam és nem fért bele a tortaformába az összes tekercs (a maradékot külön sütöttem).

6. Egy 26 cm-es kerek formát kivajazunk. Beleállítjuk a tekercseket (vágott felük néz alulra és felülre). Elosztjuk a tetején a mandulaszemeket (én inkább ezt is daraboltam és nem egészben tettem rá). Lekenjük a tetejét, majd letakarjuk és hagyjuk kelni fél órát.

7. 180 fokra előmelegített sütőbe toljuk. Fél óra elteltével csökkentjük a hőt 165 fokra és még 25 percig sütjük. Ha kész, rácsra állítjuk, hűtjük (én, mikor kivettem a sütőből, letakartam egy konyharuhával és így hagytam kb. 10 percig). Langyosan kínáljuk.

Tkemali (grúz szilvaszósz)

A tkemali a grúzoknál, állítólag, olyan népszerű, mint "nyugaton" a ketchup. Ez a szósz a nálunk is ismert mirabolán/fosóka/ónabóna szilvából készül. Bármelyik fajtából megfőzhetjük, legyen az a sötétlila, a rózsaszín vagy a sárga. A mártás savanykás-édeskés, melynek fűszerei leginkább a fokhagyma, a koriander, a kapor és a csípős paprika (én ez utóbbit most a gyerekek miatt kihagytam belőle). Chutney-jellegű szószt képzeljünk el, mely illik húsokhoz, sült krumplihoz, zöldségekhez, sőt, mi most házi kecskesajttal kóstoltuk és azzal is nagyon finom volt.

Egy korábbi bejegyzésben írtam már erről a korábban általam is mellőzött szilvaféléről. Nálunk, a kertben, egy rózsaszínes-lilás változat található, de nyár közepén a munkahelyünk udvarában egészen sötét színűt sikerült szednünk (amiből lekvárt főztem, ITT olvasható róla recept), illetve itthon, a határban citromsárga színűt is találtuk már.

A készítés előtt átnéztem jópár receptet, de leginkább az Így főz anyátok nevű blog receptjét vettem alapul. Most nem volt időm jobban beleásni magam a témába, de mivel jövőre ismét szeretnék ilyen fűszeres lekvárt főzni, ezért addig utánajárok, hogy melyik recept közelít leginkább az eredeti változathoz (habár, az is lehet, hogy olyan ez, akár a lecsó: ahány ház, annyi tkemali).

Hozzávalók 1 kg szilvához (első nekifutásra én mindenből kicsit kevesebbet tettem, mint az ajánlott):
- fokhagyma (néhány gerezdtől az egy-két fejig minden variációt láttam, de a többség sok fokhagymával készíti, én viszont első nekifutásra inkább a kevesebb mellett döntöttem),
-  fél kiskanál vagy ízlés szerinti frissen őrölt koriandermag,
-  fél kiskanál vagy ízlés szerinti őrölt bors (én ennél kevesebbet tettem),
-  fél kiskanál vagy ízlés szerinti fahéj,
- 1 evőkanál összeaprított friss menta (nálam ez most kimaradt, mert nem volt),
- 1 evőkanál aprított korianderzöld (nem volt itthon),
- kerülhet bele: petrezselyemzöld, zellerlevél, bazsalikom, majoranna, borsikafű, babér (nálam most szárítva ment bele bazsalikom, borsikafű, majoranna),
- chili,
- sáfrányos széklice,
- só,
- friss kapor (egészben, csokorba kötve), de, ha nincs, jó lesz a szárított is.

Elkészítés: 

1. Először a szilvát megmossuk, majd rögtön egy nagy edénybe tesszük és lassú tűzön elkezdjük főzni. Vizet nem öntöttem alá, nem égett oda, mert a szilva hamar levet eresztett, illetve az a víz, ami mosás után rajta maradt, éppen elég volt neki. Mikor már levet ereszt a szilva, bele lehet tenni az aprított fokhagymát, az összes szárított fűszert és a kaprot egyben (érdemes először visszafogottabban fűszerezni, majd kóstolni, legalábbis én így tettem, mert féltem, nekem túl fűszeres lesz). A többi friss fűszer, ha használunk, majd később kerül bele.

2. Egy idő után a gyümölcs húsa elválik a magtól. Én főztem egy ideig magostól, fűszerestől, héjastól. Kicsit sűrűsödött. Ekkor átpasszírozzuk.

3. A passzírozás nálam nagyon gyorsan ment. Fogtam egy szűrőt, ami nem túl sűrű, és pillanatok alatt átment rajta a gyümölcshús. A héjat nem tettem a mártásba.

4. Visszatesszük a tűzre az átpasszírozott szilvát. Aki használ friss fűszert, az most tegye bele azokat (aprítva). Sózzuk. Van, aki cukorral is ízesíti, én nem tettem. Érdemes kóstolgatni, hogy el tudjuk dönteni, nekünk melyik fűszerből kellene még bele több. Addig főzzük (lassú lángon), míg a tányérpróba szerint már dermed (azaz egy kistányérra kimerve egy kanálnyi adagot, megdermed, nem folyós).

5. Forrón kis üvegekbe merjük és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.

+1. A szószt, félidőben megfeleztem és az egyik adagba tettem frissen passzírozott paradicsomlevet (85 dkg szószhoz 25 dkg paradicsomlé került). Ezzel már egy teljesen más jellegű szószt kaptam, kicsit lágyította és édesítette is az ízét. Finom így is, csak más lesz a végeredmény.