Piskóta tojás nélkül, csicseriborsólével (aquafaba) 1. kísérlet (vegán, tojásmentes, tejmentes)

Már többször írtam arról, hogy 2 és fél éves lányom tojásérzékeny, így lassan 1 éve úgy kell mindent főznöm, hogy kihagyom a tojást. Igyekszem így is változatosan főzni, de sajnos nagyon sok ételt át kell alakítanom, alternatív megoldásokat kell kipróbálnom vagy vannak ételek, amiket fájós szívvel, de egyszerűen kihagyunk az életünkből. Korábban nagyon szerettem süteményeket készíteni, de mióta nem használhatok tojást, a kedvem is alábbhagyott. Születésnapokra mindig én sütöm a tortákat, viszont egy éve küzdök a tojásmentes "piskótákkal", amiket tortaalapnak szánok. Valahogy nem ízlenek. Az állaguk sem mindig az igazi. Tegnap ültem az irodában és Facebookon szembejött velem egy angol nyelvű oldal, ahol egy vegán habcsókos sütemény fotója látható. Korábban is hallottam már, hogy a csicseriborsó levét fel lehet verni ugyanúgy, ahogy a tojásfehérjét, de valahogy nem foglalkoztam vele, mert hittem is meg nem is. Tegnap elhittem és kutakodni kezdtem angol nyelvű blogokon. Férjemet el is küldtem gyorsan a boltba, hozzon nekem csicseriborsó konzervet. Ma a gyerekek a mamánál vannak, így nyugodtan kísérletezhettem. Sajnos a konzervben kevés lé volt (pont olyat sikerült venni, amit úgy reklámoznak a dobozon, hogy gőzöléssel készült, így kevesebb folyadékot tartalmaz), így csak kis adagot tudtam sütni, de kísérletnek ez is megtette. A sót nem lehet érezni a kész süteményen, de a felvert habon sem, így nem kell sómentes változatért rohangálni. Ha nincs konzerv, akkor állítólag száraz csicseriből is el lehet készíteni úgy, hogy mi magunk főzzük meg a borsót és a főzőlevet használjuk fel (megfelelő sűrítés után). Majd egyszer kipróbálom és írok erről is.

Azt olvastam, készíthetünk macaront, habkarikát, piskótát, vegán majonézt, vegán vajat. Én majd megpróbálkozom a kedvenc gyümölcskenyerünkkel és babapiskótával is. Hátha...Ja, és állítólag bablével is működik. Majd azt is kipróbálom.

Ma tehát piskótát próbáltam sütni tojás nélkül. Olyat, ami nem lesz szalonnás, ami nem esik össze, ami "szivacsos", mint a piskóta és nincs rettenetes sütőpor íze. Ez volt a vágyam és a célom ma reggel.

Mi lett a végeredmény? Egy 16 cm-es tortaformában sütve egy 1,8-2 cm magas piskótalapot kaptam. Ha magas tortát szeretnék, akkor vagy emelném az adagot vagy kétszer sütném ki ezt a kis adagot (így nem kell félbevágni). Ha nagyobb átmérőjű tortát szeretnék, akkor is, természetesen, emelném az adagot. Az én sütőmben soha nem tudtam szép piskótát sütni, még tojásból sem, így nem is vártam, hogy ez a tortácska is hatalmasra fog nőni (nem is nagyon emelkedett meg, de szalonnás se lett). Nagy öröm volt számomra, hogy nem esett össze sütés közben a torta. Nem lett szalonnás. Levegős, könnyű piskótát kaptam. Talán kicsit tovább sütöttem, mert az oldala és a teteje kissé keményebb, kérgesebb lett (az alja és belül pihe-puha). Megkóstolva finom édes, semmi csicseriborsó íze nincs. Kissé nedvesebb, mint a tojásos piskóta (így nem is fojtós--->vagy a kókuszcukortól lett nedvesebb vagy kellett volna több liszt bele vagy nem tudom...), de megnyomva a tortalapot visszaugrik eredeti állapotára. Elsőre tehát elégedett vagyok és tovább fogok kísérletezni.

Angol nyelvű blogokon van, aki tesz a tésztába olajat is. Én most nem mertem, nehogy összeessen a felvert hab az olaj miatt. Gondoltam, hogy a liszt egy részét kicserélem darált mandulára, de most ezt sem mertem megreckírozni elsőre.

Most azt írom le ide, én hogyan készítettem. Mivel ez egy kísérlet, így felelősséget nem vállalok, de a képek bizonyítják, hogy nekem, ezzel a készítési móddal ilyenre sikerült a piskóta. Frissítem majd a bejegyzést, ha lesznek újabb tapasztalataim. Ez a bejegyzés arra jó, hogy magamnak lejegyezzem, illetve másnak is ötletet adjak, mit lehet kezdeni ezzel a hasznos melléktermékkel (azaz a csicseriborsó levével, amit angol nyelvű oldalakon aquafaba néven lehet megtalálni).

Hozzávalók (16 cm átmérőjű tortaformához, kb. 1,8-2 cm vastag piskótához--->nálam legalábbis ekkora lett):
- 5 dkg liszt (nálam fehér tönköly),
- 2,5 dkg kukoricakeményítő,
- fél mokkáskanál szódabikarbóna,
- 1 mokkáskanál citromlé,
- 1,5-2 dkg kókuszcukor (vagy bármilyen más cukor vagy édesítő),
- kevés vaníliaőrlemény,
- 8 dkg hideg csicseriborsólé (nekem ez két dobozból jött össze, lásd fent, a bevezetőben).

Elkészítés:

Mindent készítsünk a pultra, a sütőt kapcsoljuk be (180 fokra) és készítsük elő a tortaformát is, hogy amikor elkészül a tészta, rögtön tehessük is a sütőbe.

1. A lisztet, keményítőt, szódabikarbónát keverjük össze.

2. A csicseriborsót leszűrjük, hozzákeverjük a vaníliát. Géppel elkezdjük felverni (először alacsonyabb fokozaton). Mikor már nagyjából félig felvertük, hozzáadjuk a citromlevet. Tovább verjük a habot és hamarosan hozzáadjuk a cukrot is és fokozatosan emeljük a sebességet. Addig verjük, míg a hab jó kemény lesz (nem folyik, ha oldalra billentjük az edényt).

3. A lisztes keveréket rászitáljuk a habra és óvatosan, hogy ne törjük össze a habot, összekeverjük (ne keverjük túl, csak annyira, amennyire éppen szükséges).

4. Az előzőleg odakészített, tetszőleges zsiradékkal kikent, lisztezett vagy sütőpapírral bélelt formába öntjük a tésztát (én csak a forma alját kentem ki).

5.  180 fokra előmelegített sütőben készre sütjük. Én 20 percig sütöttem, de elég lett volna szerintem 15 perc is, mivel kicsi a piskóta.

6. Hagyjuk a formában hűlni és amikor már kézmeleg, akkor óvatosan vegyük ki és fejjel lefele tegyük rácsra tovább hűlni.

Borsós-tonhalas pite

Egy újabb sós pite. Már rengeteg szerepel a blogon, íme egy újabb verzió. Gyorsan elkészül, finom, hidegen és melegen is jó. Munkanapokon, mikor dolgozni kell menni, előszeretettel sütök sós pitéket. Bármit bele lehet sütni, gyorsan elkészül, maradék felhasználására is kitűnő és fogyasztás előtt még melegíteni sem muszáj.

Hozzávalók a tésztához: 
- 20 dkg liszt (nálam teljes kiőrlésű tönköly barna),
- só,
- 10 dkg vaj (nálam most 5 dkg vaj és 5 dkg disznózsír),
- 2-3 evőkanál tejföl,
- annyi hideg víz, amennyitől jól nyújtható tésztát kapunk.

Hozzávalók a töltelékhez: 
- 2 doboz sós lében eltett tonhal,
- só,
- bors,
- szerecsendió,
- zöldborsó (nálam blansírozott, fagyasztott),
- kb. 3 dl tejföl,
- néhány dkg reszelt sajt.

Elkészítés: 

1. A tészta hozzávalóiból gyors mozdulatokkal tésztát gyúrunk. annyi hideg vizet adjunk hozzá, amennyitől egy jól nyújtható, könnyen kezelhető, nem ragacsos tésztát kapunk. Amint összeáll a tészta, ne gyúrjuk tovább, hogy a zsiradék ne olvadjon meg benne. Tegyük fóliába vagy zacskóba és pihentessük a tésztát a hűtőben, míg a sütő előmelegszik és a tölteléket előkészítjük. (Előző nap is elkészíthetjük a tésztát.)

2. A borsót puhára pároljuk (nagyon gyorsan megpuhul), a végén sózzuk. A tejfölt összekeverjük sóval, borssal, szerecsendióval, a hallal, a reszelt sajttal, végül a borsóval.

3. A tésztát kinyújtjuk, kibéleljük vele a piteformát, tetejét villával megszurkáljuk és 180 fokra előmelegített sütőben elősütjük. Akkor jó, ha a tészta teteje már nem lágy, kicsit kérgesedett (kb. 5-10 perc, sütőfüggő).

4. Ekkor beleöntjük a tölteléket és készre sütjük.

Mézes puszedli 2., rögtön puha

Van már egy mézes puszedli recept a blogon, de este kipróbáltunk a gyerekekkel egy másik receptet. Ez is finom, így dönteni nem tudok a kettő között. Ennek az az előnye, hogy azonnal süthető, nem kell egy éjszakát pihentetni. Finom, puha lesz a végeredmény. Én most mini puszedliket sütöttem, hogy egy-egy falatka legyen mindegyik. Könnyebb így a gyerekeknek. Na, meg én sem eszek belőle annyit. Mivel nem szeretem a cukormázat, ezért inkább 85 %-os étcsokiba mártogattam a sütiket. Wiselady-től származik ez a puszedli recept.

Hozzávalók: 
- 45 dkg liszt (eredetileg 10 dkg rétesliszt+35 dkg finomliszt, nálam van, hogy fele fehér tönköly, fele teljes kiőrlésű tönköly, van, hogy 35 dkg fehér és csak 10 dkg teljes kiőrlésű tönköly),
- 10 dkg porcukor (én nem tettem bele, nekünk elég a méz édessége),
- 1 púpos teáskanál szódabikarbóna,
- 2 teáskanál kakaópor,
- 1/2 kávéskanál fahéj,
- 1/2 kávéskanál őrölt szegfűszeg,
- csipetnyi őrölt gyömbér,
- vagy a fenti fűszerek helyett mézeskalács fűszerkeverék,
- pár csepp citromlé (csak akkor teszek bele, ha azonnal sütöm),
- 1 egész tojás + 1 sárgája (én a tojásokat Panni tojásérzékenysége miatt egyszerűen kihagytam, ill. Vb tejföllel vagy vízzel pótoltam),
- tejföl (eredetileg 1 evőkanál, nálam több, mert nem tettem a tésztába tojást és más lisztet használtam),
- 18-20 dkg méz,
- 8 dkg disznózsír (vagy vaj).

Elkészítés: 

1. A lisztet, kakaóport, szódabikarbónát, porcukrot (ha teszünk bele), fűszereket összekeverjük.

2. A zsírt és a mézet alacsony hőfokon megolvasztjuk (kb. kézmeleg legyen).

3. A lisztes keverékhez adjuk a megolvasztott zsíros mézet, hozzákeverjük a tojásokat (ha teszünk bele), citromlevet és a tejfölt (én több tejfölt tettem, mert a tojást nem használok). Fakanállal keverjük/dagasztjuk. Puha, lágyabb, de nem ragacsos tésztát kell kapnunk.

4. Öt percet állni hagyjuk (de van, hogy néhány órát vagy egy éjszakát hagyom), majd golyókat formázunk belőle (ízlés szerinti méretűt, nőni fog sütés közben). Ha akarjuk, tölthetjük is a golyókat pl. aszalt szilvával, szilvalekvárral stb.

5. Sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük a golyókat, kissé távol egymástól, mert sülés közben terülnek, nőnek.

6. 180 fokra előmelegített sütőben készre sütjük. Mérettől és sütőtől függően kb. 8-12 perc. Ha az alja már színesedni kezd, vegyük ki, ne süssük túl, mert kemény lesz.

7. Bevonhatjuk cukormázzal, márthatjuk csokiba, de szerintem önmagában is finom. Ki hogy szereti és mit enged a diétája. Puha lesz a puszedli, már rögtön sütés után.

Aszalt gyümölcsös kuszkusz

Elkaptak egy gyerekek egy ronda vírusos betegséget, amiből nagyon nehezen jönnek ki. Volt, hogy már jobban érezték magukat, majd visszaestek. Enni sem nagyon volt kedvük, én sem éreztem magam a helyzet magaslatán, így valami gyors, gyerekbarát, de tejmentes (vagy csak minimális tejterméket tartalmazó), tojásmentes ételt akartam főzni, ami lehetőleg édes és fél órán belül elkészül. Így esett a választásom erre a kuszkuszos ételre, ami igazából egy desszert, de ilyen betegeskedős időszakban inkább hagyom a gyerekeket azt enni, amit igazán kívánnak. Lekvárral összekeverve engem a császármorzsára emlékeztetett, főleg, hogy nálunk az elmúlt években a köleses császármorzsa a kedvenc (receptje itt található).

Hozzávalók:
- 1 bögre kuszkusz,
- kb. 2 dkg vaj,
- aszalványok,
- dió aprítva,
- kevés fahéj,
- méz,
- házi lekvár (nálam szilvalekvár).

Elkészítés: 

1. A kuszkuszhoz 1-1,5 bögre vizet forralunk, majd felöntjük és közben keverjük a kuszkuszt. Lefedjük, néhány percig állni hagyjuk. Addigra magába szívja a vizet és megpuhul. Kevés vajjal összekeverjük.

2. Belekeverjük a fahéjat, az aszalványokat és az aprított diót. A gyerekeknek csorgattam rá mézet (magamnak nem, az már túl édes lett volna nekem) és cukormentes házi szilvalekvárral kevertem össze.

Szász almás bukta (élesztőmentes sütemény)

A Vidék Íze 2016 novemberi számában találtam ezt a receptet. Nem kell bele élesztő, tehát nem a megszokott, kelt tésztás, pihe-puha buktáról van szó, de ennek ellenére tényleg nagyon finom. A gyerekek alig bírtak magukkal, már a sütőből kivéve enni akarták (persze, nem tudták, mert a töltelék nagyon forró volt). Két részletben sütöttem és az első adagnál még nem volt világos számomra, hogyan hajtogassam úgy, hogy ne jöjjön ki az almás töltelék, de a második adag már sokkal szebben sikerült és tényleg egész bukta formája lett. Finom sütemény, érdemes kipróbálni.

Hozzávalók a tésztához: 
- 25 dkg liszt (nálam fele teljes kiőrlésű tönköly, másik fele fehér tönköly),
- 16 dkg vaj,
- 2-3 dkg cukor (eredetileg 4 dkg),
- 2 tojássárgája (én nem tettem, mert Panni tojásérzékeny),
- néhány evőkanál tejföl.

Hozzávalók a töltelékhez: 
- 1 kg alma,
- őrölt fahéj,
- vaníliapor vagy vaníliaesszencia,
- aki akar, tehet bele cukrot, én nem tettem, elég édes volt önmagában a sült alma és a fahéj is édesít rajta.

Tetejére: 
- tetejét meg lehet szórni porcukorral,de én csak a fotó miatt szórtam néhányra,
- egy felvert tojás a tetejére (én nem tettem)..

Elkészítés: 

1. Először a tölteléket készítsük el. Az almákat megmossuk, majd 180 fokos sütőben puhára sütjük (kb. fél óra). Utána még melegen lehúzzuk a héját, kiszedjük a csutkát és botmixerrel pürésítjük, fahéjjal, vaníliával ízesítjük. Kihűtjük.

2.  A tészta hozzávalóit gyors mozdulatokkal összegyúrjuk. annyi tejfölt tegyünk hozzá, hogy egy jól nyújtható tésztát kapjunk. Lisztezett deszkán 2-3 mm vastagra nyújtjuk, majd 8X8 cm-es négyzetekre vágjuk (én kisebbre vágtam). Minden négyzet közepére teszünk a töltelékből, majd óvatosan felhajtjuk a tésztát, úgy, ahogy a buktát szokás.

3. Zsírozott (vagy sütőpapírral bélelt) tepsire helyezzük egymás mellé a buktákat. Tetejüket felvert tojással megkenhetjük (én nem tettem). 180 fokra előmelegített sütőben 20-25 perc alatt megsütjük.

Rántott hús és maradék rántott hús újrahasznosítása

Hétvégén rántott húst sütöttem. Soha nem szerettem a rántott húst, így soha nem is készítettem, de most megkívántam és összeszedtem minden bátorságomat. Megsütöttem. Egy részét tojásmentes bundával, mert Panni nem ehet tojást (a tojásmentes bundázás menetéről itt, a rántott patisszonnál lehet olvasni), a nagyobb részét hagyományosan paníroztam. Előtte természetesen elolvastam sok jótanácsot az interneten. Ide leírom, mely tanácsokat fogadtam meg:

- mangalica karajból készítettem,
- enyhén kiklopfoltam a hússzeleteket,
- papírtörlővel leitattam róluk a felesleges nedvességet, majd
- kissé sóztam (nem nagyon),
- az előkészített lisztbe épphogy beleforgattam a szeleteket, a felesleget leráztam róla,
- utána az alaposan felvert tojásba (amit nem sóztam),
- a tojásban sem kell fürdetni, éppen csak elmeríteni, hogy mindenhol érje,
- utána a házi vagy házi jellegű zsemlemorzsába forgattam a szeleteket,
- de ne nyomkodjuk bele, csak forgassuk meg benne, a felesleget szintén lerázzuk,
- közepesen forró disznózsírban sütöttem,
- egyszerre mindig annyit paníroztam, amennyit meg is sütöttem a serpenyőben,
- amikor beletettem a zsírba, akkor megrázogattam a serpenyőt, hogy a forró zsír érje a szeletek tetejét is, hogy ne tapadjon rá a panír a húsra (ezt írták valahol),
- villával nem szurkáljuk a húst,
- ha mindkét oldala megsült, akkor élére állítva helyezzük papírtörlővel bélelt tányérra (mint a lángost szokás).

És akkor pár szó a maradék hús új életéről.

Maradt néhány szelet hús másnapra. Fagyasztani nem akartam, kidobni nem szokásom az ételt, gondoltam, újrahasznosítom. Maradt fűszeres, házi pizzaszószom is előző napról. A húst felkockáztam, beletettem a paradicsomszószba, jó erős botmixerrel pépesre daráltam vele. Sűrű lett a massza, ebből jó kis szendvicskrém lett volna, de én most bontottam még 3 dl házi paradicsomlevet, azt is beleöntöttem, felfőztem. Főztem ki tésztát, kiporcióztam a húsos szószt, reszeltünk rá sajtot és megvolt a gyors ebéd.

A maradék hús ledarálása után készíthetünk még a szendvicskrémen és a tésztaszószon kívül sós pitéket vagy fasírtot is.

Pudingos-tejfölös szelet

Ritkán sütök csak úgy, alkalom nélkül olyan süteményt, ami nem reform, amiben nincs valami egészséges, ami miatt akár uzsonnára vagy tízóraira is ehető. Most viszont kivételt tettem és sütöttem egy sütit, csak úgy. Persze arra figyelnem kellett, hogy tojásmentes legyen, de mégis szerettem volna valami krémesebbet. Így esett a választásom erre a pudingos szeletre. Sok helyen olvasható a receptje az interneten, átnéztem vagy öt-hat oldalt. Én is ugyanúgy készítettem, ahogy mások, annyi különbséggel, hogy kihagytam a tésztából az egy darab tojást, sokkal kevesebb cukrot tettem bele és a tésztájába belecsempésztem egy kevés teljes kiőrlésű tönkölylisztet is. Ha tehetjük, igyekezzünk a lehető legjobb minőségű vaníliás pudingport megvenni, hogy ne legyen oda nem illő adalékanyag benne. Készítettem azért egy hajdinás kekszet is a gyerekeknek.

Gyors, egyszerű, kiadós és mutatós sütemény. Ajánlom vendégváráshoz vagy ünnepekre is.

Hozzávalók a tésztához (közepes, kb. 23X33 cm-es tepsihez):
- 40 dkg liszt (nálam 15 dkg teljes kiőrlésű tönköly és 25 dkg fehér tönköly),
- 25 dkg vaj (nálam 10 dkg vaj és 10 dkg házi mangalicazsír),
- cukor vagy édesítő (nálam 3,5 dkg kókuszcukor, de a receptek 10 dkg cukrot írnak, aki édesebben szereti, tegyen többet),
- 1 tojás (nálam ez nem került bele),
- 2 evőkanál cukrozatlan kakaópor,
- 1 kiskanál szódabikarbóna,
- tejföl (kb. 1-4 evőkanál, annyi, amennyitől összeáll a tészta, apránként adagoljuk).

Hozzávalók a pudingos töltelékhez:
- 2 csomag prémium minőségű vaníliás pudingpor,
- 5 dl tej,
- cukor (nálam csak 5 dkg, de a receptek 20 dkg-ot írnak, aki édesebben szereti, tegyen többet),
- 55-60 dkg, minimum 20 %-os tejföl, különben folyós marad a krém (én 25%-os tejfölt használtam).

Tetejére porcukor.

Elkészítés:

1. A pudingot egy kevés tejjel csomómentesre kikeverjük, ízlés szerint cukorral ízesítjük. A maradék tejet feltesszük forrni. Amikor forr a tej, kb. 1-1,5 dl-t hozzáöntünk a pudingos keverékhez, gyorsan átkeverjük, majd az egészet beleöntjük a forró tejbe. Keverjük folyamatosan. Alacsony lángon főzzük sűrűre. Ha kész, hűtsük ki. Időnként keverjük át, hogy minél krémesebb legyen. Ha kihűlt, hozzákeverjük a tejfölt is. Kihabosítjuk.

2. Az összes száraz hozzávalót keverjük össze, majd kockázzuk bele a vajat és gyorsan morzsoljuk el a lisztes-kakaós keverékben. Ezután adjuk hozzá a tojást (ha használunk) és a tejfölt (apránként, hátha nem kell olyan sok). Gyorsan dolgozzunk, hogy ne olvadjon meg a vaj a kezünk alatt. Felezzük el a tésztát.

3. Az egyik tésztadarabot kinyújtjuk a tepsi méreténél egy kicsit nagyobbra, hogy az oldalán kissé felfusson a tészta, hogy legyen egy kis pereme. Erre öntjük a pudingos krémet.

4. Kinyújtjuk a másik tésztalapot is és óvatosan a süteményre helyezzük. Előmelegített légkeveréses sütőben sütöttem, 160 fokon kb. 25-30 percig. Ha nincs légkeverésünk a sütőben, akkor 180 fokra előmelegített sütőben süssük.

5. Ha megsült a sütemény, hagyjuk kihűlni, majd utána tegyük hűtőbe legalább néhány órára, de még jobb, ha másnap szeleteljük. Tetejét kevés porcukorral megszórhatjuk.

Hajdinás keksz (tej-, tojás-, gluténmentes)

Egy kedves munkatársam segítőkész anyukájától kaptam ezt a receptet. Kicsit módosítottam rajta az itthon lévő alapanyagokhoz és az aktuális kedvemhez mérten. Az a jó ebben a kekszben, hogy sokféleképp variálható, mindenki olyan magvakat, aszalványokat tesz bele, amit szeretne. A pudingos, "bűnözős" süti mellé (amit majd délután vagy holnap teszek fel, mert most még nem lehet szeletelni) készült ez az egészséges keksz.

Hozzávalók:
- egy csésze natúr, NEM pirított hántolt hajdina (a világosabb színű nem olyan erőteljes ízű, mint a sötét változat), minimum 3 órát vízben áztatni (nekem jobban bevált, ha 5-6 órát áztatom inkább),
- fél csésze dió, darálva,
- fél csésze mandula, darálva, de lehet mogyorót is tenni bele,
- néhány evőkanál szezámmag, napraforgómag, tökmag stb., darálva,
- 1 púpos teáskanál lenmag, darálva (volt, hogy kihagytam, akkor is összeállt),
- cukor ízlés szerint,
- néhány evőkanál (szőlőmag)olaj vagy kókuszzsír, vagy ki mit szeret használni,
- kevés vaníliaőrlemény,
- tetszés szerint aprított aszalványok, de el is hagyható (szeretek tenni bele aszalt gyümölcsöt, mert így kevesebb cukrot igényel a keksz),
- fahéj, aki szereti (én kihagytam belőle),
- reszelt citromhéj (nem tettem, mert nem volt itthon kezeletlen),
- eredetileg írja a recept, hogy 1 mokkáskanál szódabikarbónát 1 kiskanál ecettel elkeverni és a tésztához adni, de én ezt kifelejtettem első alkalommal, így máskor is csak szódabikarbónát tettem bele,
- egy közepes alma, pépesítve (ezt eredetileg nem írja a recept, és én is csak első alkalommal tettem bele, hogy jól összeálljon a tészta, de, amikor 3 óránál tovább áztatom, akkor nem kell az alma, mert anélkül is szépen összeáll a massza).

Elkészítés:

1. A beáztatott hajdinát (akár több részletben) pépesre daráljuk (pl. jó erős botmixerrel vagy aprítógéppel), majd minden hozzávalóval összegyúrjuk. A masszának olyan állagúnak kell lennie, hogy lapított kekszformát tudjunk belőle formázni és ne töredezzen, ne essen szét. Plusz zsiradék vagy pépesített alma (körte) hozzáadásával tudjuk beállítani a kívánt állagot (nekem a 3 órás áztatás nem vált be, ha 5 órát áztatom, akkor viszont szépen összeáll. Mikor először sütöttem, nekem sütés után töredezett a keksz, ezért másodszor már tovább áztattam a hajdinát.)

2. Nedves kézzel golyókat formázunk, majd ellapítjuk őket és sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk a kekszeket. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 25-30 percig sütjük. Félidőben megfordítjuk mindegyiket. Sülés után óvatosan rácsra szedjük. Ha kihűlt, csak akkor fogyasszuk.

Frissítés: egyik alkalommal nagyon sokat, kb. 7 órát állt a hajdina a vízben. Másrészt a magvakat is a hajdinával együtt pépesítettem az aprítógépben. A tészta most nagyon jó, nem darabos, homogén masszává állt össze. Máskor is így fogom készíteni.

Narancssárga leves sütőtökkel, édesburgonyával, vöröslencsével

Már többször írtam vagy utaltam arra, hogy nagy kertjeink vannak, ahol szinte mindent magunk termesztünk, hogy minél kevesebb alapanyagot kelljen a boltban vásárolni. Mindig azt főzök a következő napra ebédre, ami éppen van itthon, ami éppen termett. Ritkán persze elcsábulok és veszek egy kis brokkolit vagy karfiolt (habár, idén sikerült karfiolt is termesztenünk), meg persze van olyan alapanyag, amit házi körülmények között lehetetlen előállítani. Ebben az évben megpróbálkoztunk az édesburgonyával is. Elsőre nem rossz, de jövőre megfelelőbb helyre vetjük, hogy több és nagyobb legyen a termés. Sütőtökből idén nincs hiány, nagyon sok lett. Igyekszem mindig olyan ebédet főzni, mely viszonylag gyorsan elkészül, de egészséges és figyelek arra, hogy mindig tartalmazzon zöldséget is. Ez utóbbi sokszor nagy művészetet igényel, mert a 4 éves fiam nem hajlandó zöldséget enni. Ha viszont kicsit ötletesebben kínálom, akkor már egyből szívesen fogyasztja ő is. A 2 és fél éves lányom szerencsére nem válogatós, sőt, nagyon szereti a zöldségeket főleg hússal enni.

A következő leves egyszerűségében van a nagyszerűsége. A gyerekek is nagyon szerették. A receptet a Meglepetés Mentes különszámában találtam (2016 téli szám).

Hozzávalók:
- kb. 20 dkg édesburgonya (ha nincs, sárgarépa is jó),
- 1 kisebb sütőtök (tisztítva kb. 40 dkg),
- fél csésze vöröslencse vagy sárgaborsó, alaposan megmosva,
- szerecsendió,
- fahéj,
- szegfűszeg,
- római kömény,
- kurkuma,
- őrölt koriander,
- só,
- 1 narancs vagy 2 mandarin (mi ezt nem kívántuk bele, így kihagytuk),
- 2 evőkanál olaj,
- tálaláshoz: tökmag, napraforgómag vagy fenyőmag.

Elkészítés:

1. A zöldségeket megmossuk, megtisztítjuk, apróra vágjuk, majd olajon lassú tűzön pároljuk egy kicsit. Hozzáadjuk a megmosott vöröslencsét (sárgaborsót) és 1 liter vizet. Fűszerezzük. Mindenből egy-egy csipetet tegyünk, inkább később korrigáljunk, ha kevésnek tűnik a fűszerezés. Sózzuk.

2. Lassú tűzön kb. fél óráig (vagy amíg megpuhulnak a zöldségek) főzzük. Ekkor botmixerrel pürésítjük. Ha kicsit hűlt a leves, narancslevet vagy mandarinlevet facsarunk bele (mi ezt kihagytuk). Megszórhatjuk pirított tökmaggal vagy fenyőmaggal vagy szotyimaggal.

Kiegészítés: mivel mi sokkal több alapanyagot használtunk fel, ezért a leves olyan sűrű lett, hogy inkább főzelék vált belőle. Így is nagyon jót ettünk belőle. Tápláló, egészséges, gyors ebédünk kerekedett belőle.