Csíkos máktorta

Véletlenül találtam ezt a receptet és egyből megtetszett. Túróm azonban most éppen nem volt, nem készítettem a héten, volt viszont egy kis ordám (ricottám). Ebből sem volt azonban annyi, amennyit a recept ír, így 8 dkg házi krémsajttal kipótoltam. Tejfölöm sem volt, volt viszont sok házi joghurt, így azt tettem a tortába. Minden tejtermék, amit a tortába tettem, kecskéink tejéből készült.

A torta krémje finom, krémes. Nem száraz, nem fojtós. Azt gyanítom, hogy ordával készítve lágyabb, krémesebb tortát kapunk, mintha túróval sütnénk (főleg, ha nem házi, hanem bolti túrót használ valaki), de legközelebb kiderül, mert elkészítem majd túróval is.

Hozzávalók (22 cm-es forma): 
- 20 dkg liszt,
- 10 dkg vaj,
- 5 dkg cukor (nálam csak 2,5 dkg),
- 1 egész tojás (én tojást nem tettem bele, helyette natúr joghurtot gyúrtam a tésztába),
- 1 teáskanál sütőpor (nálam egy mokkáskanál szódabikarbóna).

Hozzávalók a töltelékhez: 
- 2 tojás,
- 50 dkg túró (nálam házi orda/ricotta és egy kevés házi krémsajt),
- 100 ml tejföl (nálam házi natúr joghurt),
- 13 dkg darált mák,
- 2 evőkanál keményítő,
- cukor ízlés szerint (eredetileg 15 dkg, nálam ennél jóval kevesebb),
- reszelt citromhéj (nekem sajnos nem volt itthon kezeletlen héjú citromom, így most nem tettem bele citromot, de hiányzott bele),
- vanília.

Elkészítés: 

1. Először a tésztát készítjük el. Ezt akár előző nap is össze lehet gyúrni. A lisztet, sütőport, cukor összekeverjük, majd elmorzsoljuk benne a felkockázott vajat. Gyorsan dolgozzunk. ne olvadjon meg a vaj kezünk melegétől. Ezután következik a villával felvert tojás vagy nálam egy kevés joghurt. Egy jól nyújtható nem ragacsos tésztát kell kapnunk. Becsomagoljuk és hűtőbe tesszük legalább 1 órára pihenni. Úgy is lehet, hogy összegyúrás után rögtön kinyújtjuk a tésztát, belesimítjuk a formába és így tesszük a hűtőbe pihenni. Addig elkészítjük a tölteléket.

2. A krémhez először is a darált mákot felöntjük annyi forró vízzel, amennyi éppen ellepi. 20 percig állni hagyjuk, majd leszűrjük. Nekem nem is kellett szűrni, mert szépen beitta a mák a vizet.

3. A túrót, a tojást, a cukrot, a keményítőt, a vaníliát, a citromhéjat (ha használunk), tejfölt egy tálban összekeverjük. Legyen krémes, ne darabos, így akár botmixerrel is megdolgozhatjuk egy kicsit. Én most ordát használtam, így csak habverővel elkevertem és már kész is volt.

4. A krémet kétfele vesszük. Az egyik legyen több. A kisebb adaghoz keverjük az előkészített mákot. Ügyeljünk, hogy mindegyik krém legyen folyékony, hogy szépen terüljön majd, mikor öntjük a formába. A mellékelt videón meg lehet nézni, milyen állagú legyen a krém (minden túró más, van, ami több tejfölt igényel).

5. A következő lépésnél eltértem az eredeti recepttől, mert nem olvastam el figyelmesen a leírást, de utólag már nem bánom. Eredetileg ugyanis a kinyújtott tésztát formába helyezzük úgy, hogy pereme is legyen, majd erre jön a krém és csak ezután teszi a sütőbe. Én azonban elősütöttem a tésztát és ezután töltöttem csak meg a krémmel és így ment a sütőbe.

6. A formába helyezett tészta közepére egy nagyobb kanál mákkrémet, majd erre egy kanál vaníliás krémet teszünk. Majd erre jön egy mákkrém, utána vaníliakrém és így tovább, míg el nem fogy a krém. A krém folyékony, így szépen terül majd.

7. Ahogy az 5. pontban írtam, eredetileg nem sütik elő a tésztát, én azonban elősütöttem és csak erre kanalaztam a tölteléket.

8. Mikor készen vagyunk a kanalazással, akkor egy fogpiszkálóval a torta közepétől kifele haladva (mintha szeleteket rajzolnánk) csíkokat húzunk.

9. 180 fokos sütőben kb. 50 perc alatt készre sütjük a tortát. Én akkor nyilvánítottam késznek, mikor egy kicsit repedezni kezdett a szélén a krém, de megmozgatva a tortaformát még rezgett a teteje (nagyjából 50-55 percig sütöttem). Az elősütést magasabb hőfokon, 200 fokon végeztem, majd, mikor már a krémmel került be a torta, akkor 180 fokra levettem a hőt, de a sütés utolsó 10-15 percében már csak 150 fokon sütöttem, mert féltem, hogy nagyon megég a tészta (mint utóbb kiderült, nem égett meg. :) ). Az én sütöm viszonylag gyengén süt egyébként.

10. Ha kihűlt, szeletelhetjük.

A videón megtekinthető itt, 1:30-tól kezdve, hogyan kell kanalazni a tölteléket, ill. látni, hogy mennyire legyen folyékony a krém.

Krumplilaska (kolbászos krémmel töltve)

Mint olyan sokszor, most is abból készült az ebéd, ami éppen volt itthon. Szombaton újabb előadásra kellett mennem, mert sajtbíráló képzésre járok. Nagyon fárasztó, ugyanakkor izgalmas napon vagyok túl. Két francia sajtkészítő mester utazott ide Franciaországból, hogy a világ sajtjairól, azok jellemzőiről, beszéljenek nekünk és a napot kóstolási gyakorlattal zárjuk. Néhány hét múlva újra jönnek majd, de akkor a sajt kóstolásának és bírálatának részletesebb módszertanával ismertetnek majd meg bennünket.

Szombaton távol voltam tehát, így a családnak előre készítettem ebédet, nehogy ne legyen mit enniük. Az itthoni ebéd ugyancsak a sajtokról szólt, mert kecskéink tejéből készült krémsajt került bele (a desszertbe pedig kecskeordát sütöttem, amit egy kis házi meggybefőttel dobtam fel).

A recept egyébként a Vidék íze 2017 júniusi számából van.

Hozzávalók:
- 1 kg krumpli,
- kb. 20-30 dkg liszt, vagy amennyit a tészta igényel,
- 1 csapott evőkanál só,
- zsiradék a sütéshez.

Hozzávalók a töltelékhez:
- 20 dkg sajtkrém (nálam házi, kecsketejből készült krémsajt),
- kolbász (1 szálat ír a recept, én ennél jóval kevesebbet, kb. a felét tettem csak bele),
- 1 gerezd fokhagyma.

Elkészítés:

1. A krumplit héjában megfőzzük, majd meghámozzuk és krumplinyomón még forrón átnyomjuk. Kihűtjük.

2. Utána sózzuk, majd annyi liszttel összegyúrjuk, amennyitől egy  lágy, de jól kezelhető tésztát kapunk. Ne tegyük bele rögtön az összes lisztet, mert nem biztos, hogy mindre szükség lesz. 15-20 egyenlő részre osztjuk (én 20 részre osztottam) és gombócokat formázunk belőle.

3. Lisztezett felületen, óvatosan, nehogy leragadjon, kör alakúra, palacsinta méretűre nyújtjuk a gombócokat. (Én nyújtás közben többször _enyhén_ liszteztem a pultot és a palacsinta tetejét is.)

4. Enyhén zsírozott palacsintasütőben egyesével kisütjük a palacsintákat (közepes lángon, mindkét oldalát megsütjük).

5. A töltelékhez a krémsajtot, a felkarikázott kolbászt és a fokhagymát aprítógépben vagy botmixerrel krémesre keverjük. Ezzel kenjük meg a palacsintákat, majd mindegyiket feltekerjük. Nekem nem lett elég a krém, a maradékot sűrű, házi szilvalekvárral kentem meg.

6. A tölteléket el tudom képzelni valamilyen friss zöldfűszerrel ízesített krémsajttal is (turbolya, metélőhagyma, kapor stb.), így húsmentessé tehető az étel.

Sós batyu (ordás-turbolyás-hagymás)

Kecskesajtot készítettem, és így akkor már ordát is (más néven ricottát). Semmiképp nem szerettem volna édességet készíteni belőle. Ezúttal ezekbe a sós batyukba rejtettem. A fűszerezés nagyon egyszerű: szedtem egy csokor turbolyát, újhagymát, sóztam, borsoztam és már kész is a finom, könnyű sós batyu.

Hozzávalók a tésztához (de használhatja mindenki a már jól bevált tésztáját, csak a cukor mennyiségét vegye le, a sóét meg növelje ;) ):
- 50 dkg liszt,
- 2,5 dkg élesztő,
- 2,5-3 dl langyos tej, vagy amennyit a tészta igényel,
- 2 kiskanál só,
- egy teáskanál cukor az élesztő felfuttatásához,
- 6 dkg olvasztott, de nem forró zsír vagy 8 dkg vaj vagy 8 evőkanál olaj (nálam zsír).

Hozzávalók a töltelékhez:
- 60 dkg orda (ricotta)
- nálam csak 1 db kis tojás ment a töltelékbe (villával enyhén felverve), mert lányomat most szoktatom hozzá a tojáshoz,
- egy csokor friss turbolya,
- só,
- bors,
- 2 újhagyma, zöldjével együtt.

- fél tojás (vagy egy kis tojás) a lekenéshez.

Elkészítés:

1. Az élesztőt egy kevés langyos, cukros tejben felfuttatjuk. Ezután a sóval kevert liszthez adjuk. Hozzáöntünk valamennyi tejet (először ne mindet). Mikor már kissé összeállt a tészta, akkor adjuk hozzá a zsiradékot. Rugalmas, kissé lágyabb, de nem ragacsos, hólyagos tésztát gyúrunk, dagasztunk. Letakarjuk az edényt egy konyharuhával és duplájára kelesztjük.

2. A töltelékhez a turbolyát és a hagymát nagyon apróra, finomra vágjuk. Az ordát összekeverjük a zöldségekkel, fűszerekkel, sózzuk, borsozzuk. A tojást is belekeverjük.

3. A megkelt tésztát kinyújtjuk a szokásos vastagságra, ízlés szerint. Én vékonyra nyújtottam, kb. 4 mm vastagra és a szokásosnál kisebb batyukat formáztam, hogy csak néhány falatnyi legyen egy-egy batyu (szerintem így finomabb és jobban mutat). A kinyújtott tésztát tehát ízlés szerinti méretű négyzetekre vágjuk.

4. A batyukat megtöltjük az ordakrémmel, azaz mindegyik közepére teszünk egy jó adag krémet. Összefogjuk a tészta négy sarkát, csavarunk rajta egyet, sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük és óvatosan egy kicsit megnyomjuk a batyut.

5. Egy kicsit hagyjuk pihenni a batyukat (10-20 perc), majd lekenjük felvert tojással a tetejüket és mehetnek a 180 fokra előmelegített sütőbe. Készre sütjük.

Tipp: készíthetjük túróval is, de akkor tegyünk bele 2 evőkanál búzadarát is. Mehet bele 2 tojás, vagy csak a sárgája, vagy a fehérje külön felverve. A fűszerezés is lehet más, pl. kapor, medvehagyma stb.

Hajdinás kölesfasírt (vegán, gluténmentes)

Ezt a receptet egymás után kétszer is leteszteltem. Kipróbáltam tojással is (féltem, hogy szétesnek majd sütés közben), anélkül is. Nem kell bele a tojás, sőt, nem is lesz olyan finom és olyan jó állagú, mint tojás nélkül. A receptet a nosalty-n találtam.

Hozzávalók: 
- 20 dkg főtt hajdina (nekem a 10 dkg nyers hajdinából lett kb. 30 dkg főtt hajdina),
- 20 dkg főtt köles (a 10 dkg nyers kölesből lett kb. 30 dkg főtt köles),
- 2 db krumpli, hámozva, kockázva,
- 2 db sárgarépa, tisztítva, finomra reszelve,
- 4 gerezd fokhagyma (én nem tettem bele),
- 1 csokor petrezselyem, apróra vágva,
- 4 evőkanál lenmagliszt (én egyszerűen ledaráltam a lenmagot egy kávédarálóban),
- só,
- bors,
- egyéb fűszerek ízlés szerint (nálam olaszos fűszerkeverék),
- a recept nem írta, de én apróra vágtam egy fej vöröshagymát és azt is beletettem a masszába,
- zsiradék a sütéshez.

Elkészítés: 

1. A hajdinát és a kölest külön-külön megfőzzük a szokásos módon (kb. kétszeres mennyiségű vízben, melyet sózunk). A kölest, ahogy máskor is, most is nagyon alaposan mossuk át főzés előtt, többször, váltott vízben, hogy ne legyen keserű főzés után.

2. A hámozott, felkockázott krumplit sós vízben megfőzzük, majd krumplinyomóval összetörjük.

3. Egy nagy tálba öntjük a megfőtt kölest, hajdinát, az előkészített krumplit és a finomra reszelt répát. Fűszerezzük a fenti hozzávalókkal vagy ízlés szerint, amivel szeretnénk. Nem kell sajnálni a fűszert, jól áll neki. Kóstolgassuk, aztán igazítsuk kedvünk, ízlésünk szerint.

4. A recept szerint a lenmaglisztet fél dl vízzel simára kell keverni és így adni a hajdinás masszához, de én egyszerűen csak beleszórtam vízzel való keverés nélkül, majd alaposan összegyúrtam a fasírtalappal. Gyakran használok őrölt lenmagot tojás helyett különböző recepteknél, mert segít összefogni az ételt.

5. Kisebb golyókat formázunk a masszából és forró zsiradékban készre, aranybarnára sütjük.

6. Fogyaszthatjuk salátával, ehetjük főzelékek mellé, de finom mártogatósokkal, fűszeres lekvárokkal (chutney-val) is.

Közben készítettem egy másik hajdinafasírtot is. abban csak hajdina van, nincs krumpli és köles. ITT található a recept.

Klasszikus sütemények miniben

Anyák napjára sütöttem ezeket a süteményeket (felét ajándékba) kakaós muffin, baracklekvárral a közepén, tejszínhabrózsával a tetején (eredetileg krémsajtrózsásat terveztem, de férjem megette a krémsajtot, mire a díszítésre került volna sor :) ). Aztán készült Rákóczi-túrós mini pite, végül mini dobostorta, amit úgy oldottam meg, hogy sütöttem egy adag muffint, azt kentem meg a szokásos dobostorta krémmel (három két vékony réteg krém került a muffinba és egy krémrózsa a tetejére). A muffinok tetejét levágtam, kiegyenesítettem, majd karamellmázzal bevontam ezeket a korongokat.

Ezekkel a sütikkel leptük meg anyu, illetve kecskéink tejéből elkészítettem egyik kedvenc sajtját, amit mi "fűszeres toronynak" hívunk itthon.

Túró rudi (zselatin nélkül)

Többször nekifutottam már a túró rudi készítésének, mert gyerekeim szeretik, de boltban nem szívesen vásárolok nekik. Itt a sok saját készítésű túró, így tegnap elkészítettem egy új recept szerint a legújabb túró rudinkat. Eddig ezzel vagyok a legjobban megelégedve. 

A korábbi receptekkel az volt a bajom, hogy vagy túl lágy volt a túrómassza és nehezen tudtam bevonni csokival, ill. nehezen tudtuk fogyasztani, mert könnyen szétesett vagy a beletett zselatintól gumis lett. Olyan megoldást kerestem tehát, ahol nem kell zselatin, mégis jó állaga lesz a túrónak. Aztán egyik nap találtam egy receptet Praliné paradicsom oldalán, amit amint lehetett, ki is próbáltam. 

A megoldás, hogy a túrót készítés előtti napon préselni kell. Mivel én fölözetlen, azaz zsíros tejből készítem a túrót (a bolti sovány tejből készül, ha jól emlékszem, egy videóban fél %-os tejről beszéltek), ráadásul kecsketejjel dolgozom, mert kecskéket tartunk, ezért krémesebb lett a túrómassza állaga, de egyébként nagyon finom, kellemes túródesszertet kaptam. 

Hozzávalók: 

- 25 dkg túró,

- porcukor ízlés szerint,

- 3 dkg puha vaj,

- reszelt citromhéj, esetleg egy kevés citromlé, de, ha van, akkor ezek helyett citromolaj (5-6 csepp), nekem egyik sem volt, így ezek most kimaradtak, helyette tettem egy kis vaníliát a masszába,

- 10-15 dkg étcsoki. 

Elkészítés: 

1. A túrót a felhasználás előtt egy nappal elkezdjük lecsepegtetni, préselni. Egy szűrőt kibélelőnk sajtkendővel vagy gézlapokkal. Becsomagoljuk vele a túrót és teszünk rá nehezéket (mondjuk egy kistányért és arra valamilyen súlyt). Hűtőben csöpögtetjük/préseljük. 

2. Mikor kész, akkor összegyúrjuk a túrót a puha vajjal, porcukorral, citromolajjal. Betesszük a hűtőbe, hogy kicsit szilárduljon a massza, majd hengereket formázunk. Most a hosszt és vastagságot is sikerült jól eltalálnom. Sütőpapírral bélelt tálcára helyezzük a rudakat és vagy a mélyhűtőbe toljuk egy kis időre vagy a sima hűtőbe kicsit hosszabb időre. Én siettem, így a mélyhűtőbe tettem. 

3. A csokit a szokásos módon vízgőz felett megolvasztjuk (ne legyen túl forró, ne érje gőz, víz, ne lógjon bele az edény alja a vízbe). Érdemes olyan csokit használni, ami jól olvad, jól folyik, ha megolvasztjuk. 

4. A rudak talpát úgy szoktam készíteni, hogy egy sütőpapírral bélelt tálcára egy kiskanállal csokicsíkot húzok. Erre ültetem rá a túrórudat. A megolvasztott étcsokit meg ráöntöm. Gyorsan kell dolgozni, mert pillanatok alatt megköt a csoki a hideg rudakon! Az ideális persze az lenne, ha egy rácsra helyezném a már megszáradt csokitalppal rendelkező rudakat, de nekem soha nincs kéznél ilyen rács, meg olyan sok csokit soha nem akarok megolvasztani, hogy bőven tudjam folyatni a rácson fekvő rudakra. Igyekszem minél jobban befedni csokival a rudak oldalát is, de, ha kimarad egy-egy kisebb rész, nem gond, el fog fogyni hamar az egész úgyis. :) 

5. Hidegre teszem, és, ha megköt a csoki, már lehet is fogyasztani.