Cannoli

Évek óta álmodoztam egy készlet sajtosroló-formáról. Természetesen nem olyan elérhetetlen dologról van szó, dehát valamiért mégsem kaptam/vettem. Na, de most már van, így végre elkészíthettem ezt a szicíliai ihletésű édességet.

Rengeteg receptet átnéztem, de ahány recept, annyiféle leírás. Igazából nem is számít, mert úgyis mindig úgy sütöm-főzöm az ételeket, hogy szinte mindegyik receptet átalakítom saját ízlésem és az itthon lévő alapanyagok szerint (főleg, hogy a tojást alapból ki kell hagynom mindenből).

Az biztos, hogy pisztácia, kandírozott gyümölcs és Marsala bor kerül a desszertbe, de ezek közül nekem egyik sem volt itthon, így egyszerűen kihagytam őket. Így is nagyon finom volt. Van, aki tesz kakaóport a tésztába, van, aki nem (sőt, van, aki kávéport is). Van, aki tesz borecetet a tésztába, van, aki nem. Rengeteg ötletem támadt készítés közben, hogy mivel lehetne tölteni ezeket a gyorsan elkészülő, ropogós, omlós rudacskákat. Biztos, hogy jönnek majd még receptek a következő hónapokban. 

Nálam minden héten készül ricotta, hisz sajtokat is készítek, így én házi ricottát használtam. A bolti ricottának nem tudom, milyen az állaga. Ha túl híg, esetleg kicsit csöpögtessük le. 

Leginkább Dolce Vita receptjét követtem a készítés során.

Hozzávalók (nálam ebből 17 rúd lett, Dolce Vitának 10 db, szerintem egy ember 3-nál többet nem tud megenni belőle egyszerre, mert eléggé laktató): 

- 15 dkg liszt,

- 4 dkg cukor (nálam 2 dkg),

- 1 teáskanál méz,

- 2 dkg vaj,

- 1 dkg kakaópor (nálam ennél kevesebb, csak egy púpos mokkáskanálnyit tettem bele, van olyan recept, amelyik nem is tesz bele kakaóport, de pl. láttam olyat is, ahol egy kevéske fahéj és kávé került a tésztába),

- 1 kis tojás (sajnos nem használhatok tojást, így helyette egy kis víz és tejföl került a tésztába),

- nem írja a recept, de mivel vannak, akik fehérborecetet is gyúrnak a tésztába, én öntöttem bele egy kupaknyi tokaji aszúecetet (egy leírás szerint ehhez a mennyiséghez amúgy kb. 20-25 g borecet kellene, de nekem nem volt kedvem méricskélni, így maradt az egy kupaknyi mennyiség). 

Hozzávalók a töltelékhez: 

- ricotta (Dolce Vita 25 dkg ricottát ajánl ehhez a mennyiségű tésztához, és egyébként sokan mások is csak ennyit, de nálunk több fogyott, igaz, nyomtam bőven a krémből :) ),

- porcukor ízlés szerint,

- 5-8 dkg étcsoki, nagyon apróra vágva, de lehet csak gyümölcsöt használni, így a csoki elmaradhat,

- vanília (én ezt kifelejtettem),

- aszalt gyümölcs ízlés szerinti mennyiségben és fajtában (pl. sárgabarack), kandírozott gyümölcs (narancs, citrom),

- darabolt pisztácia (nem pirított) a rudak végére szórni. Nekem nincs itthon pisztáciám, így ilyet nem használtam.

Egyéb: 

- zsiradék a sütéshez,

- fém sajtosroló forma (vagy igazi cannolo forma)

Elkészítés: 

1. A tészta hozzávalóiból egy kemény tésztát gyúrunk. Ha túl lágy, adjunk hozzá lisztet (ha lágy a tészta, nem lesz ropogós a roló). Tegyük félre pihenni (egy zacskóba, hűtőben vagy hűvös helyen), míg elkészítjük a krémet, de egyébként itt is megoszlanak a receptek. Van, aki pihenteti a tésztát akár egy éjszakán át, van, aki nem pihenteti. Én most negyed órát hagytam állni, mert siettem. 

2. Mikor pihent a tészta, lisztezett felületen jó vékonyra kinyújtjuk. Két részletben nyújtottam, így könnyebb volt bánni a tésztával. Nagyon vékonyra kell nyújtani, maximum 2 mm legyen. 

3. Első sütés előtt be lehet olajozni a fém formát, de én nem tettem és így sem ragadt rá a tészta. A többedik sütésnél meg már nem kell, hisz sütés közben úgyis zsíros/olajos lesz a rúd. 

4. A nagyon vékonyra kinyújtott tésztát kiszúrjuk egy kb. 10 cm átmérőjű kerek formával. Nekem ilyen nem volt, így fogtam a legnagyobb bögrémet, aminek 9 cm az átmérője és szaggatás után még enyhén nyújtottam mindegyiken. 

5. A kiszaggatott köröket feltekerjük a formára. Nagyon alaposan nyomjuk össze az illesztésnél, különben sütésnél szétnyílik. Van, aki tojásfehérjével ragasztja össze. Én az illesztésnél nagyon vékonyan bevizeztem a tésztát (éppen csak az ujjammal, amit előzőleg vízbe mártottam, végighúztam azon a részen, ahol illeszkedni fog a két tésztavég), majd jó alaposan összenyomtam a tésztát. 

6. Közepesen forró zsiradékban megsütjük. Nagyon gyorsan sül, figyeljük! Nem érdemes egyszerre 2-3 rolónál többet sütni, mert tényleg olyan gyorsan sül, hogy nem győztem kapkodni kifele a rolókat. Aranyszínűre sütjük, majd kiszedjük és jöhet a következő 2-3 cső sütése. Így tehát elég 3 fémformát használni, nem kell az egész készletet előszedni. A forró zsiradékból úgy szedtem ki legkönnyebben a rudakat, hogy egy desszertesvillát nyomtam a rolóforma vastagabb végébe és azzal emeltem ki (közben ügyeltem, hogy ne maradjon zsír a roló belsejében). Nagyon könnyen, gyorsan ment a sütés. (Az első adag persze szétnyílt, utána már használtam vizet az összeillesztésnél és így rendben volt.)

7. A töltelékhez házi, magam által készített ricottát (ordát) használtam. Ez pont jó állagú volt. A bolti ricotta nem tudom, milyen. Ha túl lágy, akkor érdemes használat előtt lecsöpögtetni egy kicsit. 

8. A krémhez a ricottát habosra keverjük a porcukorral (én botmixerrel kevertem jó krémesre). Az étcsokit apróra daraboljuk és így járunk el az aszalványokkal és/vagy a kandírozott gyümölcsökkel is. Beleforgatjuk ezeket is a krémbe. Én a csokit most nem kevertem a krémbe, csak a rudak végeit szórtam meg vele, mert elsőre így akartam kipróbálni. Legközelebb belekeverem. Lehet csak kandírozott gyümölcsöt is használni, nem muszáj csokidarabokat is keverni bele. 

9. Csak közvetlenül fogyasztás előtt töltsük meg a rudakat (addig tartsuk hűtőben a krémet), különben megpuhulnak. A rudak végébe lehet kandírozott gyümölcsöt vagy csokidarabkákat vagy nem pirított, natúr pisztáciát is szórni. 

Kiegészítés: a megsült rudakat a tejszínhabtól kezdve a csokikrémen át bármivel tölthetjük, nem muszáj ragaszkodni az eredeti recepthez.