Kislányom a Borbás Marcsi szakácskönyve című műsorban látott százrétű bélest szerette volna karácsonyra, férjem somlói galuskát, nagyobbik fiam mákos bejglit, én meg fatörzset. Kisebbik fiam még csak 2 és fél éves, így ő még nem kért semmit. Mivel a somlói galuska és a százrétű béles önmagában is hatalmas adag, öten ennyi süteményt nem tudnánk megenni 2-3 nap alatt, ezért furfangos ötletem támadt. A százrétű bélesből flódni bejglit készítettem (az előző bejegyzésben mutattam, ITT), a somlói galuskából pedig somlói tekercset.
A somlói galuskát egyébként Lajos Mari receptje szerint szoktam készíteni (99 Sütemény és torta). 3 piskóta, narancsos-citromos szirup, vaníliakrém, mazsola, dió, tetejére lekvár, kakaópor és tálaláshoz tejszínhab, csokiöntet. Hatalmas adag, de nagyon finom. Nagyobb társaság esetén javaslom készíteni. :)
Hozzávalók a tésztához:
- 6 tojás,
- 6 evőkanál víz,
- 12 evőkanál cukor (nálam ennél kevesebb),
- 12 evőkanál liszt, az evőkanál nem púposan mérve, a liszt szitálva,
- 1 evőkanál kakaópor,
- 5 dkg darált dió (nálam mogyoró).
A piskóta készítése:
A szokásos módon, a dió és a kakaó kivételével, elkészítjük a piskótatésztát. Ezután 3 részre osztjuk a tésztát, egyik fele marad natúr, másik felébe óvatosan belekeverjük a diót, a harmadikba pedig a kakaóport.
Itt jegyezném meg, hogy legközelebb lehet, hogy a kakaósat külön keverem majd ki, kevesebb liszttel, mert a kakaós tészta kicsit keményebb, tömörebb lett a többinél (azaz annyi lisztet elveszek majd a tésztából, amennyi kakaóport teszek hozzá).
A három tésztát három külön zacskóba töltjük.
Egy nagy gáztepsit kibélelünk sütőpapírral. A zacskók csücskét egy ollóval kissé kivágjuk. Húzunk egy csík natúr tésztát, átlósan a tepsi egyik sarkába, kihagyunk két csíknyi részt, majd megint nyomunk ki egy átlós csíkot a natúr tésztából. Így folytatjuk, míg elérünk a tepsi másik sarkáig. Ezután újra kezdjük a csíkozást, de most a kakaóssal. A kakaós tésztából nyomunk egy csíkot az első natúr tészta mellé úgy, hogy összeérjenek. Folytatjuk a sort. Végül a diós tésztából is húzunk egy-egy csíkot a kakaós csíkok mellé. Ha marad tészta a zacskókban, akkor rányomjuk a már meglévő csíkokra (natúrt a natúrra stb.), tehát használjuk fel az összes tésztát.
Egyszerűbben fogalmazva zebra mintás legyen a kész tészta. :)
180 fokos sütőben készre sütjük (nem szabad túlsütni, különben kiszárad, törni fog, nehéz lesz feltekerni). Ha megsült, a piskótatekercshez hasonló módon, konyharuhára terítve (sütőpapírt lehúzva róla), majd azzal együtt feltekerve hagyjuk kihűlni.
Hozzávalók a krémhez (tojásmentes, pudingos krém, mert bár lányom mértékkel már ehet tojást, nem akartam még plusz tojással terhelni őt, azaz, ha valaki ragaszkodik a tojásos krémhez, nyugodtan készítsen azt :) ):
- 20 dkg szobahőmérsékletű vaj,
- porcukor ízlés szerint,
- vanília
- 3 dl tej,
- 1 zacskó jó minőségű vaníliás pudingpor.
A pudingport egy kevés tejjel és a cukor felével csomómentesen összekeverjük. A maradék tejet felforraljuk a vanília kikapart belsejével vagy vaníliás cukorral (vagy vaníliaesszenciával, kinek mi van). Mikor felforrt a tej, egy kevés forró tejet hozzákeverünk a hideg tejjel kikevert pudingporhoz. Összekeverjük, majd az egészet visszaöntjük a forró tejhez. Lassú tűzön, folyamatos keverés mellett besűrítjük. Vigyázzunk, ne legyen csomós, de, ha mégis az lesz, semmi gond, átpasszírozzuk egy sűrű szövésű szűrőn és el is tűnnek a csomók. Ha kész, levesszük a tűzről, kihűtjük (takarjuk le). Hűlés közben át szoktam keverni, hogy ne csomósodjon be.
A nagykönyv szerint a puha vajat a porcukorral ki kell keverni jó habosra, és azután hozzákeverni a kihűlt pudinghoz. Én azonban siettem, így az összes cukrot belefőztem a pudingba és a puha vajat akkor kevertem a krémhez, mikor a krém már nem volt forró, hanem éppen csak annyira volt meleg, hogy a vaj elolvadjon benne. Jól kihabosítottam, betettem a hűtőbe, majd 30 perc múlva ismét nagyon jól kihabosítottam. Hosszú percekig kevertem, nagyon jó habos, könnyű, selymes krémet kaptam.
Hozzávalók az alapöntethez:
- 4 dkg cukor,
- 0,8 dl víz,
- 0,3 dl rum,
- vanília,
- 1 narancs reszelt héja,
- 1 citrom reszelt héja.
Az egészet összekeverjük, lassú tűzön összefőzzük. Félretesszük hűlni.
Továbbá:
- 5 dkg darált dió (nálam mogyoró),
- 4-5 dkg, előzőleg rumba áztatott mazsola.
Tálaláshoz:
- kis porcukorral felvert tejszínhab (nálunk 4 dl fogyott el).
Csokoládémáz:
Sajnos a pontos hozzávalókat soha nem mérem. 2-3 evőkanálnyi kakaóport és ízlés szerinti cukrot összekeverek annyi vízzel, hogy éppen el tudjam keverni. Tehát nem kell sok víz hozzá, inkább apránként adagoljuk. Lassú tűzön főzzük. Nem szabad forralni. Sűrűre főzzük. Kis rumot is szoktam tenni bele. Mikor elolvadt a cukor, leveszem a tűzről és elkeverek benne 3 dkg vajat. Mikor elolvadt a vaj, ráöntöm a sütemény tetejére. Viszonylag hamar köt, így érdemes gyorsan dolgozni vele. Mivel ez most egy tekercs, itt nem kell olyan gyorsan önteni a csokimázat, mint egy normál süti esetében, mert hamar lefolyik róla. A lefolyt csokit egy evőkanállal visszamertem a tekercs oldalára. A mogyorószemeket most tettem a tetejére.
A sütemény összeállítása:
A kihajtott tésztát beecseteltem a szirup felével. Erre kentem a vaníliakrémet. Megszórtam a darált dióval/mogyoróval, a rumba áztatott mazsolával. Szorosan feltekertem, majd a tetejét is beecseteltem a szirup másik felével. Körbetekertem sütőpapírral és konyharuhával, majd betettem a hűtőbe. Ez este történt. Reggel pedig bevontam a csokimázzal, melynek leírása az előző bekezdésben olvasható.
Tálalás:
Mivel vajas a krém, tálalás előtt 30-45 perccel vegyük ki a hűtőből a süteményt, hogy a vaj megpuhuljon.
Szeleteljük, felvert tejszínhabot kínálunk hozzá.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése