Hozzávalók:
- 20 dkg apróra, finomra reszelt sárgarépa,
- édesítő ízlés szerint (nálam 3,5 dkg kókuszcukor és 4,5 dkg xukor, eredeti recept szerint 20 dkg cukor, de inkább kóstoljuk meg nyersen a tésztát),
- 20-25 dkg liszt (nálam teljes kiőrlésű tönkölyliszt és kevesebb, mert több mag került a tésztába),
- 20 dkg vaj,
- 20 dkg őrölt dió, kókusz, mandula vegyesen,
- 1,5 dl kefír vagy joghurt (nekem volt bontva tejszínem, azt öntöttem bele),
- 1 teáskanál szódabikarbóna,
- 1 teáskanál vaníliaeszencia,
- 1-2 marék mazsola,
- 2 evőkanál lekvár (nálam szilva),
- 2 evőkanál narancslikőr (nálam ez elmaradt),
- 1 teáskanál fahéj (el lehet hagyni),
- a tetejére olvaszthatunk csokit és egy-egy darab dióval díszíthetjük (nálam ez elmaradt).
Elkészítés:
1. A vajat habosra keverjük a cukorral, majd minden hozzávalót belekeverünk.
2. A recept szerint egy ragacsos, de formázható masszát kell kapnunk. Azt javasolja a receptíró, hogy, ha túl folyékony a massza, tegyünk hozzá kevés darált mandulát, végszükség esetén lisztet. Én spóroltam a szénhidráttal, így nem tettem hozzá semmit, egyszerűen nem a kezemmel formáztam meg a diónyi gömböket, hanem egy kiskanál segítségével tettem a halmokat a sütőpapírral bélelt tepsire. Arra azért vigyázni kell, hogy tényleg ne legyen túl híg vagy ragacsos a tészta állaga, mert akkor szinte laposra terül a keksz és nagyon törékeny marad még kihűlt állapotban is (tapasztalatból írom, nekem az első adag ilyen lett).
3. Tehát, a diónyi gömböket jó távol helyezzük el a tepsin, mert sülés közben el fog lapulni a keksz. 190 fokon addig sütjük a kekszeket, míg a szélük kicsit barnulni kezd. Hamar megsülnek, ezért figyelgessük.
4. Vagy a tepsin hagyjuk hűlni a kekszeket vagy nagyon óvatosan, villa vagy lapát segítségével szedjük le azokat onnan, mert melegen még törékenyek lehetnek.
5. A kekszek tetejét bevonhatjuk csokival és díszíthetjük dióval.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése