Évek óta szeretnék rétest sütni. Olyan rétest, aminek a tésztáját is én készítem el. Az interneten és könyvekben látható, olvasható leírások és képek alapján nem éreztem úgy, hogy egyedül neki mernék állni. Aztán egyszer megkérdeztem egy ismerősömet itt a faluban, nem ismer-e egy öreg nénit, aki tud rétest sütni. Öreg nénit ugyan nem, de egy fiatal tanárnőt, aki dédmamájától és nagymamájától tanulta a réteshúzást, ismer. Nem volt kérdés, szerettem volna elmenni hozzá, hogy megmutassa nekem a tésztakészítés és a tésztahúzás mikéntjét. Ma végre eljött a nagy nap. Igaz, nagyon fáradtan, de lelkesen indultam az "órára". Rajtam kívül még ketten voltak kíváncsiak, hogyan készül az igazi rétes. Mindhárman kaptunk egy-egy edényt, tésztát gyúrtunk, majd pihentetés után kihúztuk, megtöltöttük és feltekertük a réteseket. Mindenki a saját tepsijébe pakolta a részét és otthon megsütöttük, majd jóízűen megettük. Készült almás-mákos, krumplis, káposztás, grízes-meggyes és vittem túrót, így túrós-mazsolás is (szívesebben ettem volna kapros-túrósat, de a család ragaszkodott a mazsoláshoz). Hamarosan, hogy a tanultakat ne felejtsem, önállóan is megpróbálkozom most már a réteskészítéssel. Itt is köszönöm a lehetőséget, a ránk áldozott időt és segítőkészséget!
Hozzávalók egy közepes asztalhoz:
- 5 dl liszt (fele rétesliszt, fele sima liszt, majd amikor elkészítem egyedül, itthon, akkor pontosítok a liszttel kapcsolatban),
- 1 kiskanál só,
- disznózsír,
- víz (amennyit a tészta kíván, de olyan 2 dl, apránként adagoljuk!),
- töltelék, amit szeretnénk (erről majd egy későbbi bejegyzésben írok).
Elkészítés:
1. A sót feloldjuk a vízben, majd valamennyit a liszthez öntünk. Először ne sokat, apránként adagoljuk a vizet, nehogy túl lágy legyen a tészta. Kidolgozzuk úgy, hogy szép fényes, hólyagos legyen a tészta, aminek el kell válnia a kezünktől és az edénytől, de ne legyen túl kemény, inkább közepesen lágy. Ez akár 10-15 percig is eltarthat. Ezután gombócot formázunk és konyharuhával letakarva minimum egy félórát állni hagyjuk (a konyhapulton, a hideget nem szereti a tészta).
2. A konyhaasztalra terítünk egy terítőt, amit nem sajnálunk, ha zsíros lesz. Lisztet szitálunk rá és a kezünkre is.
3. A pihentetett tésztagombócot bal kézfejünkre helyezzük (valahol olvastam, hogy akkor jó a tészta, ha puha és ujjunkat beledugva az ujjunk nyoma ott marad). Jobb kezünkkel fogjuk a gombóc, vagy ekkor már inkább lángos formájú tésztát és körbe-körbe forgatjuk, közben egyre nagyobb lesz a korongunk, a tészta pedig egyre vékonyabb a közepén. Mikor már vékony a korong közepén a tészta, letesszük a lisztezett abroszra és elkezdjük húzni a tésztát körbe-körbe, közben lisztezett kézfejünket a tészta alá téve óvatosan, hogy minél kevésbé szakadjon, húzzuk, nyújtjuk.
4. Addig kell húzni a tésztát, míg mindenhol hártyaszerű lesz (olyan vékony, hogy átlátszik a terítő mintája). A vastag, lelógó széleket körben letépjük és azokat összegyűjtve újabb tésztagombócot gyúrunk belőlük, amit majd pihentetés után szintén kihúzunk.
5. A tésztát meglocsoljuk olvasztott zsírral és rászórjuk a tölteléket. Ezután a terítő segítségével mind a négy szélét felhajtjuk egy kicsit. A felhajtott részt újra meglocsoljuk olvasztott zsírral és teszünk rá egy kis tölteléket.
6. Ezután az egyik hosszabb oldalánál fogjuk az abroszt és határozott mozdulattal felsodorjuk a rétest. Érdemes a tészta közepéig sodorni, majd megnézni, mennyire vastag a rétesrúd. Ha úgy ítéljük meg, hogy tovább folytatva a sodrást túl vastag lesz a sütemény, akkor itt fejezzük be, menjünk át a másik oldalra és ott is sodorjuk fel a tésztát. Így lesz kettő rúd, amit keresztben a tepsi méretére vágunk (a mi esetünkben így 4 rúd lett, ami pont belefér a gáztepsibe).
7. A feltekert rétesrudakat tepsire helyezzük (én nem használok sütőpapírt, mert nem sül tőle olyan szépen a sütemény).
8. Sütés előtt mindegyik rudat megkenjük olvasztott zsírral és előmelegített, 180-200 fokos sütőben (nekem gyenge a sütőm, így 200 fokosban) megsütjük (én úgy szeretem, ha szép színesre sül).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése