Tepertős pogácsa

Szilveszterre sütöttük ezeket a tepertős pogácsákat. A kimaradt szabáshulladékot újra összegyúrtuk, hajtogattuk és abból lettek a szilvalekváros papucsok. Ilyen papucsokat már sütöttem, csak annak kicsit más a tésztája és a készítési módja.

Hozzávalók:
- 50 dkg liszt,
- 3-4 evőkanál fehérbor,
- 3 kiskanál só (2 kanállal a tésztába, egy a darált töpörtyűbe),
- 30 dkg sótlan töpörtyű, darálva (a bőre ne maradjon rajta, mert keményen fog ropogni),
- 300-400 g meleg natúr joghurt (nálam 400 g fogyott, görög joghurtot használtam),
- 2,5 dkg élesztő,
- 1 kiskanál cukor,
- tetejére 1 tojás vagy, aki nem ehet tojást, mint mi, tegyen helyette tejszínnel kevert joghurtot.

Elkészítés:

1. A lisztet tálba mérjük. A joghurtot megmelegítjük.

2. A liszt közepébe mélyedést készítünk, beleöntjük a meleg joghurt harmadát, belemorzsoljuk az élesztőt és megszórjuk cukorral. Kicsit megkeverjük az ujjunkkal és megszórjuk egy kis liszttel. Letakarjuk konyharuhával és felfuttatjuk.

3. A liszthez adjuk a 2 kiskanál sót, a bort és annyi joghurtot, amennyitől egy közepesen lágy tésztát kapunk (ne legyen ragacsos és ne legyen túl lágy). Jól kidagasztjuk és konyharuhával letakarva kb. fél órát kelni hagyjuk.

4. A megkelt tésztát lisztezett felületre borítjuk, kinyújtjuk (ne túl vékonyra, kb. 1 cm vastagra) és megkenjük az egy kiskanál sóval elkevert tepertő egyharmadával. Hajtogatjuk (lentről közepéig, rá fentről, balról jobbra középig és jobbról balra rá. Ráteszünk egy edényt (ne konyharuhát, mert megszárad a tészta teteje) és 30 percig pihentetjük, majd újra kinyújtjuk és megkenjük, hajtogatjuk. Megint lefedjük és állni hagyjuk 30 percig. Még egyszer megismételjük, majd fél órát kelni hagyjuk letakarva. Arra figyeljünk, hogy a hajtogatást mindig ugyanabban a sorrendben végezzük, különben nem lesz szép leveles a tészta. A pihentetés során a tészta ne fázzon meg, ne érje hideg, különben leáll a kelés folyamata. Ha eleve hűtőben vagy hűvös helyen kezdjük a kelesztést és a pihentetést, akkor viszont az élesztős tészta ezt a hőfokot szokja meg, de ekkor a sütésig ezen a hőfokon kell tartani a tésztát a kelesztés során.

5. Kb. 2 cm vastagra nyújtjuk a tésztát, tetejét sűrűn berácsozzuk, majd szaggatjuk (ne hagyjunk túl sok szabáshulladékot, mert az újra összegyúrt tészta már nem lesz leveles). Zsírozott-lisztezett tepsire sorakoztatjuk, tetejét megkenjük felvert tojással (ne csorogjon le, különben nem lesz leveles a pogácsa) és 200-220 fokra előmelegített sütőben készre sütjük (kb. 20 perc, de ez sütőfüggő, nálam 220 fokon sült). Ne együk forrón, mert könnyen gyomorfájást okozhat.

Tipp: Ebből a tésztából készíthetünk szilvalekváros papucsot is.

Paradicsomos máj

A Gasztroangyalban láttam néhány hete ezt a receptet. Friss májból az igazi, de mivel mi most mindenképp meg akartuk főzni a mélyhűtőben lévő májat, ezért egy részéből ezt a paradicsomos ételt főztük. Nagyon finom lett. Az eredeti recept itt található.

Hozzávalók egy hatalmas adaghoz:
- 1 kg máj, falatnyi darabokra vágva,
- 3 fej vöröshagyma, apróra vágva,
- 2-3 evőkanál disznózsír,
- házi paradicsomlé (eredetileg 2 liter, nálunk 1 liter),
- só,
- bors,
- majoranna,
- babérlevél,
- fűszerpaprika,
- kevés liszt (mi nem tettünk bele),
- cukor (mi nem tettünk bele).

Elkészítés:

1. A zsíron megdinszteljük a hagymát, majd hozzákeverjük az összes fűszert.

2. Ha a fűszereket megfuttattuk a zsíron, hozzáadjuk a májat. Mi csak a végén sóztuk, az eredeti recept szerint már az elején is lehet. A májat fehéredésig sütjük.

3. Eredetileg egy kevés liszttel meg kell szórni a kifehéredett májat, de mi ettől eltekintettünk. Felöntjük paradicsomlével. Egyet forralunk rajta. Aki szeretné, kevés cukrot szórhat bele (mi nem tettünk). Házi kovászos kenyérrel ettük.

Májpuffancs

Volt egy nagy adag szürkemarha máj a mélyhűtőben, amit már semmiképp nem akartam átvinni az új évre. Egy részéből készült hát májpuffancs, mert a gyerekek csak turmixolt állapotban eszik meg a májat. A másik részéből lett paradicsomos máj, a harmadik feléből májkrém és a kutyánknak is jutott belőle egy szép adag.

A májpuffancshoz tökfőzeléket főztem a gyerekeknek, de nem tettem bele kaprot, mert sajnos azt sem szeretik. Hiába, ilyen válogatósak az én gyerekeim.

Hozzávalók (sajnos most nem mértem, miből mennyit tettem):

- máj, csíkokra vágva,

- 1 fej vöröshagyma, nagyobb darabokra vágva,

- só,

- bors,

- majoranna,

- 1 gerezd fokhagyma,

- zsemlemorzsa (kb. 4 evőkanálnyi),

- 2 kiskanál útifűmaghéj a tojás helyett, mert Panni tojásérzékeny,

- aki ehet, tehet bele egy tojást, de anélkül is szépen összeállt,

- zsiradék a sütéshez.

Elkészítés:

1. A májat, a vöröshagymát és a fokhagymát késes aprítóba tesszük. Pépesre aprítjuk. Esetleg egy jobb teljesítményű botmixerrel is megoldhatjuk ezt a feladatot.

2. Fűszerezzük sóval, borssal, majorannával és összekeverjük a zsemlemorzsával, útifűmaghéjjal.

3. Egy serpenyőben melegítünk egy-két evőkanált zsírt és evőkanál segítségével halmokat kanalazunk a meleg zsírba. Kis-közepes lángon készre sütjük mindkét oldalán. Konyhai papírtörlővel bélelt tányérra szedjük. Újabb adag zsírt teszünk a serpenyőbe és süthetjük a következő adagot.

Húsmentes pásztorpite (tejmentes, tojásmentes, gluténmentes) 2.

Van már egy húsmentes pásztorpite a blogon. Az is finom volt, de ez is nagyon jó lett. Teljesen más zöldségekből készült a két pásztorpite és szerintem még nagyon sok variációt ki lehetne találni. Férjem kétszer is szedett ma ebből az ebédből. A recept alapötlete Steiner Kristóf szakácskönyvéből származik, de tulajdonképp eléggé átalakítottam az ő receptjét kedvemhez és az itthon lévő alapanyagokhoz mérten. Nagyon finom lett.

Hozzávalók, ahogy én készítettem:
- krumpli (kb. 6-8 darab, közepes krumpli), hámozva, darabolva,
- 6 darab, közepes méretű sárgarépa, finomra reszelve,
- 1 nagy pasztinák, finomra reszelve,
- 4-5 marék fagyasztott/konzerv csicseriborsó (lehet több is), de lehet helyette párolt zöldborsó is,
- 2 gerezd fokhagyma, aprítva,
- 1 kisebb vöröshagyma, finomra vágva,
- 1 kis üveg darabolt gombakonzerv, leve leöntve,
- 1 dl száraz vörösbor,
- 1 teáskanál füstölt paprikakrém,
- 3,5 dl általam eltett paprika, paradicsom és padlizsánragu (ha nincs ilyesmink, akkor friss alapanyagból pillanatok alatt elkészíthetjük),
- olaj (nálam szőlőmagolaj),
- só,
- bors.

Elkészítés:

1. A krumplit kevés vízben megfőzzük. Ha lett volna több időm, akkor héjában főztem volna.

2. Kevés olajon megpároljuk a reszelt pasztinákot és a reszelt sárgarépát. Sózzuk, borsozzuk. Kis vizet is öntsünk alá és fedő alatt, lassú tűzön pároljuk.

3. A vöröshagymát kevés olajon megpároljuk. mikor kész, hozzákeverjük a fokhagymát is. Most már csak átfuttatjuk kicsit és mehet bele a füstölt paprikakrém. Hozzáöntjük az előkészített padlizsános-paradicsomos-paprikás ragut, a gombát és a csicseriborsót. Öntünk bele vörösbort, sózzuk és borsozzuk. Átmerünk kb. 5 evőkanálnyit a répás-pasztinákos elegyből is. Így főzzük kb. 5 percig.

4. A megfőtt krumplit és a sárgarépás pasztinákot botmixerrel pürésítjük. Keverjünk hozzá kevés olajat is (én szőlőmagolajat kevertem hozzá).

5. Egy kisebb tepsi alján elosztjuk a ragut, a tetejére kenjük a répás krumplit és 190 fokos sütőben átsütjük. Ez kb. 45 perc. Akkor kész, ha a teteje kissé aranyszínű lesz, az oldala pedig bugyborékol.

Almaleves fahéjas-karamelles mandulával

Bármely évszakban jól tud esni egy kis almaleves. Gyorsan elkészül, a gyerekek is szeretik és nem drága étel. Én savanykás almából, minimális édesítéssel szeretem.

Hozzávalók a leveshez:
- alma (nálam most kb. 6-8 almából készült, ami nem szétfővő és igen savanykás),
- 2 dl tejföl,
- 1 rúd fahéj,
- néhány szem szegfűszeg,
- 2-3 kiskanál méz vagy cukor (aki édesebben szereti, tegyen többet),
- fél citrom leve,
- 1 evőkanál liszt.

Elkészítés:

1. Az almát meghámozzuk, szeleteljük vagy daraboljuk.

2. Felöntjük vízzel, teatojásba tesszük a szegfűszeget és a rúd fahéjjal az almák közé dobjuk. Belefacsarjuk a fél citrom levét és ízesítjük mézzel vagy cukorral.

3. Lassú-közepes tűzön főzzük. Nagyon figyelni kell, ne főzzük túl, mert a hosszú főzés miatt az almából kifő az íze és nem lesz finom.

4. Én akkor habarom, mikor már látom, hogy nemsokára forrni fog a leves és az alma sem puhult meg teljesen. A lisztet csomómentesre keverjük a tejföllel, hígítjuk a leves levével, majd az egészet visszaöntjük a levesbe. Közben keverjük. Ilyenkor én már magas lángon főzöm. Amint felforr, elzárjuk alatta a tüzet. Általában magában fogyasztjuk, de mivel maradt a karácsonyi stollen sütésekor blansírozott mandula, így most azt megpirítottam, majd fahéjas karamellel bevontam és ezt kínáltam a leveshez.

Halkrém

Karácsonyi ebédünk volt ez a borókabogyós, borban pácolt, majd vajon megsütött hal. A maradékból vacsorára ezt a szendvicskrémet készítette a férjem. Vajjal megkente a kovászos házikenyeret, arra halmozta a krémet. Én is kóstoltam, nagyon finom volt.

Hozzávalók:
- maradék sült hal,
- só,
- bors,
- mustár,
- vöröshagyma, apróra vágva.

Elkészítés:

A halat villával szétnyomkodjuk, összekeverjük a fűszerekkel. Pirítósra, vajas kenyérre kenjük és jóízűen elfogyasztjuk.

Aszalt gyümölcs a kertből

Aszalt gyümölcsök uzsonnára, tízóraira egy kis tökmaggal, dióval, mandulával. A gyerekeim nagyon szeretik ezt a csemegét.

A gyümölcsöket én aszaltam saját gyümölcsből a férjem által készített sörkollektoros aszalóban. Ajánlom mindenkinek.

A tapasztalataimról itt írtam röviden: http://kerteskaram.blogspot.hu/2016/12/sorkollektoros-aszalo.html

A képen szárított meggy, füge, sárgabarack, szilva, alma és paradicsom látható.

Könnyű, gyors sült hal pirított diós metélttel

Kicsik a gyerekek, általában nem is esznek túl sokat, ezért idén úgy döntöttem, nem viszem túlzásba a karácsonyi főételt, mert felesleges. Két felnőttre és két kisgyerekre éppen elég volt ez a nagyon gyors, egyszerű, kímélő halas ebéd, aminek a receptjét a Vidék Íze 2016 decemberi számában találtam. Végülis így nekem sem kellett december 24-én a konyhában robotolnom. Máskor is elkészítjük majd a halat, mert finom volt. A maradékból a férjem készített egy halkrémet vacsorára. Ennek a receptjét is leírom majd egy külön bejegyzésben.

Hozzávalók a halhoz:
- 60 dkg harcsafilé (már elfogyott a boltban, így mi pontyból készítettük),
- 5-10 borókabogyó,
- 1 kis ág boróka (esetleg fenyő),
- 1 dl száraz fehérbor,
- só,
- 5 dkg vaj a sütéshez.

Hozzávalók a tésztához:
- 2 marék dió, késsel apróra vágva, serpenyőben, szárazon megpirítva,
- szélesmetélt,
- 3 dkg vaj.

Elkészítés:

1. A halfilét féltenyérnyire daraboljuk.

2. Egy mozsárban összetörjük a borókabogyót a sóval. Ezzel megszórjuk a halszeletek mindkét oldalát, majd egy jól záródó dobozba helyezzük a halat. Felöntjük a borral. Lezárjuk a dobozt és betesszük a hűtőbe.

3. Másnap 5 dkg vajat melegítünk egy serpenyőben és a halszeletek mindkét oldalát pirosra sütjük úgy, hogy mellé dobjuk a borókaágat (fenyőt) is.

4. A tésztát kifőzzük, majd összekeverjük a pirított dióval és a vajjal. A hallal kínáljuk.

Flódni

Karácsonyra készítettem flódnit is. Több recept átolvasása után végül úgy döntöttem, hogy Fűszer és Lélek leírása alapján sütöm ezt a sütit. Természetesen változtattam is rajta, mert a tojást mindenképp ki kellett hagynom a sütiből, a cukrot szintén jócskán lecsökkentettem és nem tettem csokit a töltelékbe. Nagyon finom lett és a cukor nem is hiányzott nekünk bele. Pont jó volt így. Ja, és a rétegek sorrendjét is máshogy rendeztem, nem Eszter receptje szerint.

Hozzávalók a tésztához:
- 50 dkg liszt,
- 25 dkg vaj (nálam 10 dkg vaj és 10 dkg disznózsír),
- 2 dkg cukor, de legközelebb szerintem ezt sem teszem bele (eredeti recept szerint 10 dkg kellett volna bele),
- a 3 tojássárgát nem tettem bele, de nem is hiányzott hozzá,
- fehérbor, amennyitől összeáll a tészta.

Hozzávalók a máktöltelékhez:
- 30 dkg darált mák,
- 1 narancs reszelt héja és leve,
- kb. 1,5 dl házi, cukormentes sárgabaracklekvár,
- 1 dl fehérbor,
- egy kevéske őrölt fahéj,
- ha valaki akar, tegyen bele cukrot, én nem tettem.

Hozzávalók az almatöltelékhez:
- 6 nagy alma, hámozva, magház kiszedve, vékony szeletekre vágva,
- egy kisebb darabka fahéj,
- 5 szem szegfűszeg,
- 1-1,5 dl fehérbor,
- cukor, méz, ha valaki szeretne tenni bele, én nem tettem,
- 1-2 evőkanál zsemlemorzsa.

Hozzávalók a diós töltelékhez:
- 35 dkg darált dió, darálva
- 2 marék mazsola,
- az almás töltelékből visszamaradt lé plusz annyi fehérbor, hogy nagyjából 1,5 dl legyen,
- cukor, ha valaki szeretne tenni bele, én nem tettem.

Hozzávalók a szilvatöltelékhez:
- 7 dl házi, cukormentes, sűrű szilvalekvár.

Tetejére:
- 1 tojássárgája vagy, aki nem ehet tojást, pl. frissen facsart narancslé.

Elkészítés:

1. A tésztát állítjuk először össze. A lisztet a vajjal/zsírral összemorzsoljuk, majd hozzáadjuk a cukrot és a bort. Annyi bort öntsünk hozzá, amennyitől egy rugalmas, jól nyújtható tésztát kapunk. Dolgozzunk gyorsan, hogy ne olvadjon meg a zsiradék, ne melegedjen meg a tészta. Fóliába csomagoljuk és hűtőben vagy hűvös helyen másnapig pihentetjük.

2. A darált mákot felfőzzük a lekvárral, borral, fűszerekkel (ha valaki akar, tegyen bele cukrot is, nekünk nem hiányzott). Hidegre tesszük másnapig.

3. Az almát feltesszük a borral és a fűszerekkel (a fűszereket teatojásba tegyük) párolódni. Mikor megpuhult, leszűrjük és másnapig állni hagyjuk, lehetőleg szűrőben, hűvös helyen. A levét ne dobjuk ki, mert kell a diótöltelékhez.

4. Az alma párolása után megmaradt levet kiegészítjük fehérborral, hogy együtt kb. 1,5 dl-t adjanak ki, majd a dióval, narancslével, naracshéjjal összefőzzük. Ezt is hűvös helyen pihentetjük másnapig.

5. Másnap, mire minden hozzávaló kihűlt, 5 részre osztjuk a tésztát. Egy közepes (kb. 25 X 35 cm) tepsi alját kivajazzuk, zsemlemorzsával megszórjuk. Kinyújtjuk az első tésztalapot (ne ijedjünk meg, jó vékony lesz a tészta). Ezt belehelyezzük a tepsibe és rákenjük a máktölteléket. Igyekezzünk egyenletesen kenni, hogy mindenhol egyforma magas legyen. Újabb tészta. Kicsit nyomkodjuk rá, szurkáljuk meg. Erre jön az egy-két evőkanál zsemlemorzsával elkevert alma (én az almát kicsit feldaraboltam, hogy ne egész szeletek legyenek a sütiben, mert a gyerekeim azt nem szeretik, a zsemlemorzsa pedig azért kell, hogy a felesleges nedvességet magába szívja).

6. Ismét tészta következik, amit megint óvatosan rányomkodunk a töltelékre és megszurkáljuk villával. Erre kenjük a diótölteléket, majd tészta és végül a szilvalekvár következik. Tetejére megint tészta kerül. Kicsit rányomkodjuk ezt is, megszurkáljuk villával és megkenjük tojással vagy, aki nem ehet tojást, mondjuk narancslével. Én villával még kicsit meg is cifráztam a tetejét, hogy mintás legyen.

7. 150-160 fokra előmelegített sütőben sütjük kb. 1,5 órát. Addig kell sütni, míg a beleszúrt késre nem ragad rá semmi és a teteje is szép piros. Nagyon függ a sütőnktől a hőfok és az idő. Az én sütőm nem a legjobb, gyengén süt, így nálam kb. 2 órát sült.

8. Ha megsült, fogjuk a sütit, kivisszük a hűvös kamrába és másnapig szigorúan tilos piszkálni, hozzányúlni.

Stollen

A hét elején sütöttem életem első stollenjét és azt hiszem, nem utoljára. Első próbára, azt kell mondjam, remek lett (legalábbis kóstolás alapján). Nagyon ízlik (még annak ellenére is, hogy sokkal kevesebb cukrot tettem bele és rá, ahogy azt a recept írja és még így is elég édes nekem). Különleges íze van, nagyon finom. Ami viszont nem sikerült, az a végső forma. Túlságosan ellapult sütés közben. Persze, olvastam, hogy ez a kalács hajlamos lapulni, ezért létezik kifejezetten stollen forma. Másrészt van, aki püspökkenyér vagy kuglófformában készíti és megint mások alufóliával ölelik körül a nyers tésztát és így teszik a sütőbe, hogy valamennyire tartsa a formát. Én viszont első nekifutásra semmilyen segédeszközt nem akartam bevetni, mert tudni akartam, milyen lesz nélkülük. Valahol azt olvastam egyébként, hogy inkább legyen laposabb, mint száraz. Az enyém nem lett száraz, viszont laposabb a kelleténél, de felvágva ez már nem is tűnik fel annyira.

Az interneten több, legalább öt-hat receptet is áttanulmányoztam (leginkább azokat, melyek arra hivatkoztak, hogy az övéké az eredeti stollen recept).

Hozzávalók:
- 50 dkg liszt,
- 2-3 marék mazsola,
-12 dkg blansírozott mandula (a mandulát forró vízbe tesszük, pár percig főzzük, majd leszűrjük, héja így könnyen eltávolítható, végül megszárítjuk),
- kb. 5 dkg kandírozott narancshéj (én házilag készítettem), apróra vágva,
- ha van, tehetünk bele kandírozott citromhéjat is,
- vanília (nálam szárított vaníliaőrlemény, ha nincs, tegyünk bele vaníliás cukrot vagy vanília kikapart belsejét),
- rum a mazsola áztatásához (kb. 50 ml),
- 5 dkg friss élesztő,
- 20 dkg vaj (nálam 10 dkg vaj, 8 dkg disznózsír),
- kb. 1,5-2 dl langyos tej,
- fél citrom leve (ha kezeletlen, akkor a héja is),
- cukor ízlés szerint (nálam csak 2,5 dkg),
- 1 tojássárgája (én nem tettem bele),
- keserűmandula kivonat (én nem tettem bele),
- sütés után a tetejére: 5 dkg olvasztott vaj és porcukor (nálam csak 4 dkg, de tehetünk több cukrot is, ha hagyományosabban akarjuk készíteni).

Elkészítés:

1. A mazsolát előző nap felöntjük a rummal. Felhasználásig így hagyjuk állni.

2. Másnap az előzőleg blansírozott mandulát szárazon, serpenyőben kicsit megpirítjuk (ne nagyon, csak éppenhogy). Késsel apróra vágjuk és a mazsolához keverjük a kandírozott narancshéjjal együtt. További egy órát hagyjuk így állni.

3. A lisztet egy nagy tálba tesszük, közepébe mélyedést készítünk, ebbe morzsoljuk az élesztőt. Ráöntjük a langyos tejet és megszórjuk egy evőkanál cukorral. Letakarjuk és így hagyjuk az élesztőt felfutni.

4. Ha az élesztő feljött, akkor hozzáadjuk a liszthez a vaníliát, a maradék cukrot, a citrom levét és héját, a tojássárgát és keserűmandula- kivonatot, ha teszünk bele és a vajat. Jól kidagasztjuk. Annyi tejet adjunk hozzá, hogy egy nem ragacsos, viszonylag lágy tésztát kapjunk. Hólyagosra, fényesre kidolgozzuk, majd a végén jól belegyúrjuk az áztatott mazsolát, mandulát és kandírozott narancshéjat is. Konyharuhával letakarjuk és kb. 45 percig kelni hagyjuk.

5. Ha letelt a kelesztés ideje, akkor lisztezett felületre öntjük a tésztát, kicsit átmozgatjuk és megformázzuk a stollent. Többféle leírást olvastam. Az egyik szerint például oválisra nyújtjuk a tésztát, majd hosszában először az egyik oldalt a tészta feléig hajtjuk, majd erre a másik felét. Egy másik leírás szerint hosszabb cipóformát alakítunk ki a tésztából, majd egy sodrófával mélyedést nyomunk a közepébe, végül ráhajtjuk a cipó egyik felét. A harmadik szerint egy hosszúkás cipót formázunk, majd a közepébe hosszában egy mélyedést készítünk.

6. Fent írtam, hogy amennyiben nem támogatjuk ki a stollent hosszában sütőpapírral vagy alufóliával vagy nem tesszük stollen formába, akkor nagy valószínűséggel lapulni fog a kalács.

7. Sütőpapírral bélelt tepsire/formába helyezzük a stollent és kb. fél órát-1 órát kelesztjük (ebben is eltérnek a receptek. Én egy órát kelesztettem végül).

8. 175 fokra előmelegített sütőben kb. 1 óra alatt sül meg.

9. Mikor megsült, az olvasztott vajat rákenjük és megszórjuk porcukorral. Én ezután sütőpapírt helyeztem rá, majd két konyharuhát. Így hagytam kihűlni. Olvastam, hogy így szaftosabb lesz és nem szárad ki.

10. Állítólag kihűlés után fóliába csomagolva hűvös helyen pár hétig érdemes érlelni.

Mákos-aszalt meggyes szaloncukor

Elkészültek az idei szaloncukrok. Ebben az évben mákos-aszalt meggyes és narancszselés szaloncukrokat készítettem. 85 %-os étcsokival vontam be őket. A mákos szaloncukor receptje Praliné Paradicsomtól származik. Annyit módosítottam, hogy sokkal-sokkal kevesebb cukrot és mézet tettem bele és kicsit több mákot. Nekünk így ízlik. A meggyet én aszaltam nyáron a kertünkben termett meggyből.

Hozzávalók:
- 8,5 dkg egész, blansírozott mandula (mandulát forró vízbe tesszük pár percre, majd leszűrjük és a héját leszedjük, megszárítjuk a mandulát),
- 1,5 dkg darált mák,
- cukor ízlés szerint (nálam egy teáskanál, eredeti recept szerint 8 dkg),
- akácméz (nálam egy teáskanál),
- 30 g meggylé (cukrozatlan meggybefőtt levét használtam),
- keserűmandula-kivonat (én nem tettem bele),
- egy marék aszalt meggy apróra vágva,
- 10-15 dkg étcsoki a bevonáshoz.

Elkészítés:

1. A blansírozott mandulát aprítógépben durvára aprítjuk. Kiborítjuk egy sütőpapírra és összekeverjük a darált mákkal.

2. A meggylevet, a cukrot és a mézet összekeverjük és felfőzzük. Eredetileg mérni kellett volna a hőfokot és 118 fokosra főzni, de én csak simán felforraltam, nem méregettem. Ráöntjük a mandulás mákra, összekeverjük és szobahőmérsékletűre hűtjük.

3. Ha kihűlt, aprítógépbe tesszük és egynemű masszává dolgozzuk. Közben adhatunk hozzá egy kevés keserűmandula-kivonatot (én nem tettem). Ha kész, sima felületen (pulton) összegyúrjuk a masszát és megformázzuk a szaloncukrokat.

4. Én nem hagytam szikkadni, habár az eredeti recept legalább fél napos szárítást ír elő. Rögtön bevontam olvasztott étcsokival.

5. Egy edénybe ujjnyi magasan vizet engedünk, ráhelyezünk egy tálat, abba a csokit. Gőz fölött megolvasztjuk a darabokra tört étcsokit. Ügyeljünk, ne legyen túl forró, különben megég a csoki. Én hamar elzártam a tüzet és le is vettem egy időre a gőzről a csokis edényt.

6. Fogpiszkálóra tűztem a szaloncukrokat, így vontam be őket. Sütőpapírra helyeztem, távol egymástól és hűvös helyen dermesztettem. Utána csomagolhatjuk.

Narancszselés szaloncukor

A mákos-aszalt meggyes szaloncukor mellett idén ez a narancszselés szaloncukor készült nálunk. Ez a szaloncukor még fejlesztésre szorul, de azért leírom a receptet, különben elfelejtem és nem tudok rajta jövőre dolgozni (a pektin mennyiségét lenne jó helyesen eltalálni).

Hozzávalók:
- kb. 5 dl frissen facsart narancslé (szűrt),
- 45 g citrus pektin,
- 1-2 kiskanál méz,
- negyed citrom leve.

Elkészítés:

1. A pektint kikeverjük egy kis narancslével. A többi levet feltesszük a mézzel együtt a tűzre melegedni.

2. Mikor forr, hozzákeverjük a narancslével kikevert pektint és a citromlevet. Forrás után még legalább 5 percig főzzük vagy addig, míg jól besűrűsödik és elválik az edény falától. Ha nem akar sűrűsödni, akkor keverjünk bele még egy kevés pektint. Formába öntjük és hűtőben vagy hideg spájzban dermedni hagyjuk. Én egy nagy méretű, lapos tányérba öntöttem.

3. Másnap felvágjuk a kívánt méretre. Én így hagytam még egy napot dermedni, majd étcsokival bevontam a mákos-meggyes szaloncukornál leírt módon, de arra figyelni kell, hogy a fogpiszkáló ennél a fajta szaloncukornál ne maradjon benne a csoki dermedéséig, különben, mikor kiszednénk a fogpiszkálót, törik a csoki (legalábbis én így jártam és csokizhattam újra).

Csokis zabkeksz a Télapótól

Az óvodában kapott Mikulás csomagban nem csak "kész" édességet találtak a gyerekek, hanem egy 7 dl-es befőttesüvegbe rejtve egy mazsolás-csokis zabkeksz száraz hozzávalóit is. A gondos Télapó még receptet is mellékelt az alapanyaghoz. Úgy hozta az élet, hogy ma sütöttük meg a gyerekekkel ezt a kekszet. Emlékül beírom ide a receptet. Finom, ropogós, omlós keksz lett (de én kevesebb cukrot tettem volna bele).

Hozzávalók:
- 15 dkg zabpehely,
- 7,5 dkg liszt,
- 5 dkg cukor (inkább kevesebbet tennék bele az én ízlésemnek megfelelően),
- 5 dkg mazsola,
- 5 dkg étcsoki, apróra darabolva,
- 1 teáskanál sütőpor,
- 12,5 dkg vaj,
- 1 tojás, enyhén felverve (én nem tettem bele), vízzel pótoltam. (frissítés 2020: már használhatok tojást, lányom már ehet tojást).

Elkészítés:

1. A száraz hozzávalókat összekeverjük, majd a vajat és, ha teszünk bele, akkor a tojást is hozzágyúrjuk. Tojás helyett vizet tettem bele. Jól formázható masszát kell kapnunk.

2. Diónyi gombócokat formázunk, majd ellapítjuk és sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk a kekszeket (hagyjunk némi távolságot közöttük).

3. 180 fokos sütőben kb. 12-15 percig sütjük.

Cukrozott narancshéj 2. (gyorsított változat)

Van már egy cukrozott (kandírozott) narancshéj recept a blogon itt, de idén később jött a narancsszállítmány (kezeletlen héjú!) és én is megcsúsztam időben a gyerekek és a magam betegsége miatt. Kipróbáltam hát Stahl Judit receptjét, ami sokkal gyorsabb, mint a korábbi készítési mód. Annyit változtattam rajta, hogy a végén én nem szórtam meg újabb adag cukorral a héjakat és egyébként is kevesebb cukrot adtam a héjhoz a főzés során. Nekünk így pont jó, nem szeretjük a túlzott cukros ízeket. A gyors változattal is ugyanolyan finom lesz a narancshéj.

Hozzávalók nálam:
- 20 dkg megtisztított, fehér részektől megszabadított narancshéj,
- 20 dkg cukor (vagy több, ha tényleg jó édesen szeretnénk és további 20 dkg, ha még cukorba is szeretnénk forgatni a főzés után. Én ezeket kihagytam inkább.)

Elkészítés:

1. A narancsokat meghámoztam (néhány nap alatt gyűjtögettem össze ennyi héjat), majd egy nagyon éles késsel könnyedén levágtam a narancs felső, sárga részét és ügyeltem, hogy a fehér, keserű rész ne kerüljön rá.

2. Egy nagy edénybe tettem a héjat. Felöntöttem bőven vízzel. Felforraltam és még 1-2 percig hagytam főni. Leszűrtem és újra felöntöttem hideg vízzel, újra forraltam. Összesen négyszer kell ezt elvégezni. Én utána még önszorgalomból kétszer átöblítettem hideg vízzel.

3. Ezután elmostam az edényt, majd visszaöntöttem a héjakat, felöntöttem annyi vízzel, amennyi éppen ellepi, kevertem hozzá 20 dkg kristálycukrot. Nagyon alacsony lángon főztem addig, míg a héj szinte áttetsző, üveges lett (néha megkevertem). Én szeretem elfőzni a levét, így nem kellett semmit leszűrnöm (Stahl Judit 1 óra főzést javasolt, majd leszűrte, nekem viszont nagy mennyiségű héjam volt, így tovább főztem és elfőztem a levét teljesen).

4. Sütőpapírral bélelt tálcára terítjük és 1-2 nap alatt megszárítjuk. Az eredeti recept szerint itt még meg kellett volna hempergetni kristálycukorban a héjakat (egyesével), de én ettől eltekintettem, mert mi nem eszünk annyi cukrot.

Két éve kipróbáltam xukorral is, de azzal nem lett finom, így maradunk a hagyományos elkészítési módnál.

Pirított, narancsos kelbimbó

Már nagyon régóta vártam, hogy kipróbálhassam ezt a receptet. A kertben szépen elvannak a kelbimbók még ebben a fagyban is. Ma egy tállal leszedtünk és kihasználva, hogy most van itthon kezeletlen héjú, igazi, érett narancsunk, tudtam, hogy ma végre ezt főzöm ebédre. Nagyon finom, különleges köret. Szerintem még az ünnepi asztalon is megállná a helyét. A recept Zizitől származik.

Hozzávalók:
- 40 dkg kelbimbó, a nagyok hosszában félbevágva,
- 2 gerezd fokhagyma,
- 1 kezeletlen héjú narancs héja és leve,
- só,
- bors,
- 1 evőkanál zsiradék.

Elkészítés:

1. A zsiradékot egy serpenyőben megolvasztjuk, rádobjuk a kelbimbót. 8-10 percig közepes lángon pirítjuk.

2. Ezután vizet adunk hozzá. Nem kell túl sok, én kb fél dl-t tettem hozzá (eredeti recept szerint csak 2 evőkanálnyi). Letakarjuk és lassú tűzön pároljuk további 10 percig.

3. Ezután levesszük a fedőt, összekeverjük a narancslével, narancshéjjal, sóval, borssal és fedő nélkül pirítsuk addig, míg elfővi az összes levét és kicsit karamellizálódik a narancslé.

Tonhalfasírt

Finom ebédünk volt ma, sok zöldséggel. A fasírt elkészítése nem vesz igénybe sok időt és munkát, így különösen ajánlom, ha kevés időnk van főzni. A válogatós gyerekeim csak úgy ették!

Hozzávalók:
- 4 konzerv jó minőségű sós lében eltett tonhalkonzerv (összesen 224 g),
- 5 dkg zabpehely,
- 1 vöröshagyma, aprítva,
- 2 gerezd fokhagyma, aprítva,
- só,
- bors,
- negyed citrom leve,
- 1 teáskanál útifűmaghéj ( VAGY 1 tojás),
- tehetünk bele még aprított petrezselyemzöldet, kevés mustárt is (én most nem tettem),
- zsemlemorzsa a forgatáshoz,
- zsiradék a sütéshez.

Elkészítés:

1. A halat, a vöröshagymát, a fokhagymát, a zabpehelyt, sót, borsot, citromlevet (ha tojást is használunk, akkor azt is most tesszük bele) késes darálóban pépesítjük (botmixerrel is lehet). Ezután hozzákeverjük a útifüvet. 5 percig állni hagyjuk.

2. Ha túl lágy lenne, keverjünk bele zabpelyhet vagy zsemlemorzsát. Kiskanálnyi adagokban forgassuk meg zsemlemorzsában, majd lapítsuk el. Én kicsi fasírtokat készítettem, hogy sok legyen és a gyerekkézbe is ez a megfelelőbb.

3. Süthetjük sütőben vagy serpenyőben, kevés zsiradékon. Én serpenyőben sütöttem úgy, hogy egy bő teáskanálnyi zsírt olvasztottam a serpenyőben, eligazítottam, hogy mindenhova jusson, majd a forró serpenyőben a fasírtok mindkét oldalát pirosra sütöttem. Ha sütőben sütnénk, akkor a sütőpapírra kenjünk olvasztott zsírt vagy olajat, helyezzük rá a fasírtokat és a tetejüket is kenjük meg kevés zsiradékkal. Mi kölessel, fűszeres sütőtökpürével és pirított narancsos kelbimbóval ettük.

Egyszerű kevert sütemény (tojás és tej nélkül)

Dulminánál láttam meg a napokban ezt a kevert süteményt. El is mentettem rögtön és mivel eléggé könnyű ebédet főztem, gondoltam, egy egészséges desszert vagy nassolni való beleférhet. A süteményt tényleg nagyon egyszerű összeállítani, finom is. Nincs benne se tojás, se tejtermék és az általam nem kedvelt sütőpor sem (kiérzem a sütikből a sütőpor ízét, ezért csak szódabikarbónát használok). Egy gondom volt vele, de az az én hibám. Valószínűleg kicsit több folyadékot tettem bele a kelleténél és ezt a hibát tetézte a sütőm nem tökéletes működése, így egy kissé nedves állagú lett a süti belseje. Legközelebb majd jobban figyelek erre, mert lesz legközelebb, az biztos. Egészséges, finom és egyszerű süteményt kap, aki megsüti.

Sajnos, mivel munkába indulás előtt készült, fényképezni már nem volt lehetőségem. Kint és bent is sötétség, így nem sok esélyem volt képet készíteni. Majd legközelebb pótlom.

Hozzávalók (2,5 dl-es bögrével mérve):
- 1 bögre zabpehely (vagy más pehely, akár vegyesen is),
- 2 bögre teljes kiőrlésű liszt (nálam tönköly), VAGY 1 bögre teljes kiőrlésű és 1 bögre sima fehérliszt,
- 1 bögre darált dió vagy darált mák,
- cukor ízlés szerint (nálam 3 dkg kókuszcukor volt, mert mi nem szeretjük a sütiket túl édesen),
- mazsola vagy más aszalt gyümölcsök,
- aki akar, tehet bele apróra vágott csokidarabokat is, én most nem tettem,
- fél citrom leve (eredetileg 1 csipet citromsav),
- 1 teáskanál szódabikarbóna,
- kevés őrölt fahéj vagy mézeskalács fűszerkeverék,
- a recept nem írja, de tettem bele egy kezeletlen héjú narancs reszelt héját,
- egy narancs levét.

Elkészítés: 

1. Az összes száraz hozzávalót összekeverjük, hozzáöntünk annyi vizet, plusz a citromlevet, narancslevet (ha teszünk bele), amennyitől nem túl híg, inkább sűrű állagú, de keverhető tésztát kapunk (1-másfél bögre).

2. Hozzákeverjük az aszalványt, csokidarabokat, ha teszünk bele.

3. Gyorsan beleöntjük a masszát egy kikent, lisztezett püspökkenyérformába.

4. 180 fokra előmelegített sütőben készre sütjük. Magában vagy lekvárral fogyasztjuk.

Puncskrémes linzertorta

Ez a recept is Juditka konyhájából származik. Itt-ott módosítottam rajta saját ízlésünknek megfelelően. A gyerekeknek nagyon ízlett. Természetesen tojásmentesen készült. Ide most úgy írom le a receptet, ahogy én készítettem a tortát.

Hozzávalók a tésztához: 
- 40 dkg liszt,
- 10 dkg darált dió,
- 2 evőkanál kakaópor,
- cukor ízlés szerint (nálam csak 3 dkg),
- 25 dkg hideg vaj (nálam fele zsír volt),
- a 2 tojás helyett én pár evőkanál tejfölt gyúrtam bele.

Hozzávalók a krémhez: 
- 6 dl tej,
- 2 csomag jó minőségű puncs pudingpor,
- cukor ízlés szerint (nálam csak 2,5 dkg),
- 15 dkg vaj,
- rum vagy rumaroma ízlés szerint.

Díszítéshez:
- cukormentes házi baracklekvár (kb fél üveg fogyott a 3,5 dl-es üvegből),
- pirított mandula vagy darált dió az oldalának a díszítéséhez,
- 8 dkg étcsoki (nálam 85 %-os),
- egy evőkanál olaj (nálam szőlőmagolaj).

Elkészítés: 

1. A lisztet, kakaóport, cukrot összekeverjük, majd összemorzsoljuk a vajjal. Ha használunk tojást, akkor kissé felverve azt is hozzágyúrjuk. Én tojást nem használhatok, így annyi tejfölt gyúrtam a tésztába, melytől egy jól nyújtható, ruganyos, nem ragacsos tésztát kapunk. Gyorsan dolgozzunk. Zacskóba tettem és hűtőben pihentettem egy órát.

2. A krémhez a pudingport és a cukrot kikeverjük egy kevés tejjel. A többi tejet feltesszük forrni. Mikor forr, egy keveset átmerünk a pudinghoz, kikeverjük és az egészet beleborítjuk a forró tejbe. Közben keverjük folyamatosan. Lassú tűzön besűrítjük. Rummal ízesítjük. Kihűtjük, de időnként kevergessük meg, hogy ne legyen csomós.

3. A pihentetett tésztát ötfele vesszük, mindegyiket 22 cm-es körré nyújtjuk és 180-200 fokon egyesével (vagy légkeveréses sütőben kettesével) megsütjük. Gyorsan kész lesz.

4. A vajat vagy kihabosítjuk és úgy keverjük a kihűlt pudingba vagy, ha sietünk, ahogy én, az éppen még langyos pudingba keverjük a vajat és úgy habosítjuk ki. (Természetesen az első megoldás az elegánsabb, de időhiány miatt a második is járható út.)

5. Betöltjük a lapokat. A torta oldalát és tetejét lekvárral kenjük be, majd vízgőz fölött olvasztott, kevés olajjal kevert csokival vonjuk be a tetejét. Az oldalát díszítsük dióval vagy mandulával. Másnap szeleteljük.

Karalábészószban sült hús

Fotózni nem tudtam, mert gyorsan kellett tálalni vasárnap ezt a nagyon finom ebédet. Juditka konyhájában találtam ezt a jó kis receptet. Eléggé átalakítottam a magam ízlése szerint, de az alapötlet tőle származik. Ide most úgy írom le, ahogy én készítettem.

Hozzávalók: 
- karalábé (nálam 2 jó nagy fej), durvára reszelve,
- sárgarépa (nálam ebből is volt kb. 8-10 kisebb-közepes darab), durvára reszelve,
- egy nagyobb pasztinák (ezt nem írta eredetileg a recept), durvára reszelve,
- 2 nagyobb vöröshagyma, aprítva,
- egy evőkanál zsiradék a hagyma párolásához,
- 2,5 dl tejszín,
- 1 dl fehérbor,
- 2-3 gerezd fokhagyma,
- 10 dkg reszelt sajt (cheddar vagy valami más, karakteresebb ízű),
- só,
- bors,
- egy teáskanál natúr szárított zöldségkeverék (vega-mix),
- 50 dkg csirkemellet írt az eredeti recept, de mi nem eszünk csirkét, így disznócombot tettem bele, hasábokra, csíkokra vágva.

Elkészítés: 

1. A zsiradékon megpároljuk a vöröshagymát, majd hozzáadjuk a zöldségeket. Ízesítjük sóval, borssal, natúr szárított zöldségkeverékkel. Felöntjük kevés vízzel (kb. 2,5 dl) és fedő alatt roppanósra pároljuk. Mikor kész, hozzáöntjük a bort és a tejszínt, belereszeljük a fokhagymát és hozzákeverjük a reszelt sajtot.

2. A húst közben állandó keverés mellett kevés zsiradékon elősütöttem, majd a kész karalábészószhoz keverjük.

3. Az egészet egy nagy sütőedénybe öntjük és először lefedve sütjük, majd, ha majdnem megpuhult a hús, fedő nélkül is sütjük addig, míg a teteje aranybarna nem lesz. Mi kuszkusszal tálaltuk.

Sajtos keksz különféle ízesítéssel

Egyik kollégám 2 hete hozott be otthonról egy kis sós kekszet, amivel engem is megkínált. A felesége készítette. Mostanában a sós ízeket jobban kívánom (nagyon leszoktam az édesről), így rögtön el is kértem a receptet. Ma megsütöttem végre és nagyon elégedett vagyok vele. Ropogós, mégis omlós kekszeket sikerült sütnöm. Szeretjük a pogácsákat, de a keksz azért jobb, mert azt fémdobozban tárolva napokig eszegethetjük és az idő múlásával csak még finomabb lesz.

Hozzávalók (ebből az adagból nekem 2 és fél gáztepsi keksz lett):
- 25 dkg liszt (nálam most 15 dkg fehér tönköly és 10 dkg teljes kiőrlésű tönköly),
- 10 dkg vaj (nálam most 5 dkg vaj és 4 dkg disznózsír),
- 2 kávéskanál só,
- 2-3-4 evőkanál tejföl, amennyit felvesz,
- 1 tojás sárgája, enyhén felverve,
- 20 dkg reszelt sajt (ez lehet bármilyen maradék sajt, nálam legalább 3 féle érett sajtdarab volt, amiből már senki nem evett egy ideje),
- ízesítésnek pedig ki mit szeretne, például: 3 evőkanál őrölt pirospaprika (fűszerpaprika), 3 evőkanál pirított szezámmag, 3 evőkanál egész mák, vagy friss zöldfűszerek aprítva (kapor, bazsalikom, de akár provance-i vagy más keveréket is el tudnék képzelni), egész kömény stb.

Elkészítés:

1. A lisztet, sót, reszelt sajtot és a kiválasztott ízesítőt összekeverjük, majd hozzáadjuk a vajat (zsírt), tojássárgát, és annyi tejfölt, amennyitől egy nem ragacsos, formázható, gyurmaszerű tésztát kapunk. (Én ebből az adagból készítettem kétféle kekszet: mákosat és pirospaprikásat.)

2. Két rudat formálunk belőle (formázásnál figyeljünk, hogy a rúd közepe is tömör legyen, mert jártam már úgy, hogy szeleteléskor a kekszek közepe lyukas volt) és folpackba csomagoljuk mindegyik rudat (Az, hogy milyen vastag/hosszú rudakat készítünk, rajtunk áll. Én jobban kedvelem a kisebb átmérőjű kekszeket.). Betesszük a hűtőbe dermedni (legalább egy órát, de egy éjszaka sem árt neki).

3. Egy éles, vékony pengéjű késsel vékonyra szeleteljük a pihentetett, lehűtött tésztát és tepsire sorakoztatjuk a kekszeket. 180-200 fokra előmelegített sütőben aranybarnára sütjük. Vigyázzunk, mert hamar elkészül, nehogy megégessük. (Én 200 fokon sütöttem.)

Édes túrós rakott tészta dióval

Egy gyors és egyszerű étel. Volt 30 dkg túró, amit nyár végén készítettem, majd fagyasztottam és tegnap kiolvasztottam. Volt még egy tejszín, amit sürgősen fel kellett használni. Aztán fontos volt, hogy gyorsan készüljön az étel, mert munka előtt főzök mostanában. Ne legyen túl sok, mert előtte egy laktató sóskás vöröslencse krémlevest eszünk. Végül pedig legyen még tojásmentes (vagy legalább tojásmentesíthető) is. Koskacukornál találtam meg a nekem megfelelő receptet. Finom lett.

Hozzávalók: 
- 15-20 dkg tészta (fodros nagykockát ajánl a recept, én most mindenféle maradék spagettit meg hosszúmetéltet főztem bele),
- 25-30 dkg túró,
- 2,5 dl tejszín,
- vanília kikapart belseje vagy őrölt, szárított vaníliapor (vagy vaníliáscukor, ha valaki azt használ),
- 1 citrom reszelt héja (nekem nem volt bio, így ezt kihagytam),
- 2 evőkanál frissen facsart citromlé,
- cukor ízlés szerint (nálam csak 1 evőkanál, de mi nagyon leszoktunk a cukorról, duplázza vagy triplázza, aki édesebben eszik),
- 2 tojás (én ezt nem tettem bele, mert Panni nem ehet tojást),
- az eredeti recept nem írta, de én tettem bele kevés mazsolát és általam aszalt meggyet is,
- darált dió a tetejére (eredeti recept szerint 4 evőkanál, nálam jóval több),
- kevés vaj a sütőedény kikenéséhez,
- 1-2 evőkanál zsemlemorzsa a sütőedény szórásához.

Elkészítés: 

1. A túrót összekeverjük a cukorral, vaníliával, citromlével, citromhéjjal, tejszínnel, tojással, aki tesz bele. Krémesre kikeverjük. Tehetünk bele mazsolát, aszalt meggyet is.

2. A tésztát félpuhára főzzük, majd lecsepegtetjük.

3. Összekeverjük a tésztát a túrós krémmel és a kivajazott, zsemlemorzsával megszórt sütőedénybe öntjük. Tetejét dióval megszórjuk.

4. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 30-40 percig sütjük. Akkor van kész, mikor a dió megpirult a tetején. Koskacukor ajánlja még a lekvárt hozzá, de mi anélkül ettük most.

Frissítés: Közben elkészült ennek az ételnek a második változata, aminek a tetejére baracklekvárt kentem és darált mandulával szórtam meg (mert éppen az volt itthon). Így is finom lett. A recept ITT található.

Törkölyben eltett paprika

Valamikor 2015 elején a Gasztroangyal című műsorban Györkönyt és környékét mutatták be. Ott láttam egy savanyúságot, amit számomra addig nem ismert módon, törkölyben tettek el. El is kértem Borbás Marcsitól a receptet és tavaly (2015-ben) kipróbáltam, amint megérett a paprika és kaptam törkölyt is. Decemberben bontottuk fel a hordót és meglepődve tapasztaltuk, tényleg finom lett a savanyúság. Idén újra elkészítettem. Ebben az évben nem csak sárga és zöld paprika került bele, hanem piros is. Idén valahogy túl gyorsan értek a paprikáink és mire megkaptam a törkölyt, nagyon sok bepirosodott. December 7-én bontottuk fel a hordót, mert szerettünk volna ajándékozni belőle. Idén még finomabb, még törkölyösebb ízű lett a savanyúság, azonban a piros színű paprikák némelyike megpuhult. A tapasztalat tehát számunkra most az, hogy jövőre inkább  csak zöld és sárga paprikát teszünk a hordóba. Kicsit kevesebb ecetet, sót és cukrot tettem bele, mint azt az eredeti recept írja. Zárójelben jelzem, én milyen arányokkal dolgoztam, de ez ízlés kérdése.

Próbáltam az interneten utánaolvasni ennek az eltevési módnak, de nem sok információ áll rendelkezésre. Azt olvastam, hogy régen ecetet sem tettek bele, de több recept meg írja az ecetes felöntőlevet. Mivel nagyon száraz a törköly, amit kapunk, ezért biztosabbnak láttam, ha teszek bele felöntőlevet, viszont kicsit kevesebb ecettel, sóval és cukorral keverem ki.

Hozzávalók: 
- pepperoni (esetleg kosszarvú) paprika (nekünk zölden/sárgán vált be, lásd fent) vagy más, nem lédús paprika, mosva, a szárát ne szedjük le!,
- törköly,
- 10 liter víz, ha sokat teszünk el, akkor arányosan emeljük a víz, az ecet, cukor és só mennyiségét,
- 1 kg adalékmentes, nem jódozott só (nálam 68 dkg, ennyi sikerült, ezért nem kerek a szám :) ),
- 1 liter 20 %-os ecet (nálam 8 dl),
- 1 kg cukor (nálam 80 dkg).

Elkészítés: 

1. Amikor kijön a présből a törköly, tegyük zsákba, akasszuk ki a napra és várjuk meg, míg elkezd erjedni. Így szólt az eredeti recept. Mi mindkét évben zsák helyett étkezési célra szánt műanyag hordóba tettük a törkölyt.

2. Mikor már elkezd erjedni a törköly, akkor kezdhetjük az eltevést. Egy étkezési célra szánt hordó aljába törkölyt szórunk. Erre jön egy réteg paprika, majd megöntözzük a felöntőlével, amihez a vizet összekeverjük a sóval, cukorral, ecettel. Ezután ismét törköly jön, majd egy sor paprika és felöntőlé. Addig folytatjuk a rétegezést, míg az összes paprika elfogy.

3. A tetejére törköly kerüljön. Annyi lé legyen végül a hordóban, hogy a törköly tetejére helyezett nehezék a lé alá nyomja a paprikát. Mi a pincében tároltuk a törkölyös-paprikás hordót. Kb. 2-3 hónapig érleljük, utána fogyasztható.

4. Mivel mi nem tettünk el túl sok paprikát, ezért, mikor úgy éreztük, elkészült a savanyúság, 7 dl-es befőttes üvegekbe szedtük, levét leszűrtük és felöntöttük vele a paprikát Így tettük a hűtőbe illetve a pincébe. Nálunk készült csípős és csemege paprikából is savanyúság. Egyikből sem túl sok, ezért egy hordóba tettük mindkettőt. Alulra a csípőset, felülre a csemegét. Nem lett csípős a csemege.