2017. december 20., szerda

Rugelach- édes és sós

Ez megint egy olyan recept, ami már évek óta arra várt, hogy kipróbáljam és csak most jött el az ideje. Most is csak azért, mert rengeteg krémsajtom volt itthon (a sajtiskolából hoztam haza hétvégén egy nagy dobozzal).

A rugelach egy zsidó eredetű recept, amit édes töltelékkel kell megtölteni (lekvár, aszalványok, fahéj, cukor). Én most férjem kedvéért azért kipróbáltam sósan is és azt kell mondjam, nem bántam meg. A sós változat ropogós, leveles volt, akár a hajtogatott vajas tészta. A különbség annyi, hogy ezzel alig van munka. Csak összegyúrom, állt néhány órát (vagy egy éjszakát), majd kinyújtom, megtöltöm és már sütöm is. Van, akinek nehézséget okoz a tészta kinyújtása, mert ragad a krémsajttól. Nekem ilyen gondom nem volt. Nagyon könnyű volt vele dolgozni, alig kellett aláliszteznem. A receptet Chili oldalán találtam.









Hozzávalók (kb. 24 db-hoz):
- 12 dkg hideg krémsajt (eredetileg Philadelphia, nálam házi, amit én készítek kecskéink tejéből), ha télen sütöm, fagyasztott, kiokvasztott krémsajtból, akkor pár dkg-mal többet adok hozzá,
- 12 dkg hideg vaj (nálam csak 10 dkg),
- 15 dkg liszt,
- cukor vagy só, attól függ, sósat vagy édeset készítünk (az édes változatnál cukorból 3 evőkanál kell bele, de én csak 1,5 evőkanállal tettem, a sós kiflikhez sóból én egy púpos mokkáskanálnyit használtam),
- töltelék: reszelt sajt vagy, ha édeset készítünk, akkor pl. apróra vágott aszalványok, fahéj, egy kevés (barack/szilva/birs)lekvár, durvára vágott dió, étcsoki, kakaópor, és még cukor is, ha valaki igényli az édesebb ízeket...ki mit szeretne),
- tetejére felvert tojás, nálam tej (lányom tojásallergiás).

Elkészítés: 
1. A vajat elmorzsoljuk a cukorral vagy sóval kevert lisztben, majd hozzáadjuk a krémsajtot. Gyorsan gombócot formázunk belőle (nem szabad sokáig gyúrni, csak annyira, hogy éppen összeálljon) és zacskóba, majd pedig a hűtőbe tesszük néhány órára. Nálam egy éjszakát pihent.

2. Pihentetés után kétfelé vesszük a tésztát. Kinyújtjuk az egyik tésztát kör alakúra (20-23 cm átmérőjű volt az enyém, lehet ennél nagyobbra is, akár 25 cm-esre). Ezt aztán megkentem kb. 1-2 evőkanálnyi lekvárral (nem kell sok, éppen csak egy kevéske) az édes változathoz, majd 12 cikkre vágtam (derelyevágóval vagy késsel is jó).

3. Az apróra vágott aszalványokkal és dióval, csokival megszórtam. Aki szeretné, tehet rá még fahéjat és cukrot is. Feltekerjük a kifliket (a széles végénél kezdjük).

4. A sós kiflikhez reszelt sajttal szórtam meg a cikkeket és úgy tekertem fel mindegyiket.

5. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk (a hajtás legyen alul). Kinyújtjuk a másik tésztát is és hasonlóan járunk el.

6. A kiflik tetejét felvert tojással lekenjük. Én tejjel kentem le, mert lányom tojásérzékeny. Aki bírja az édeset, az a tetejére is szórhat egy kis fahéjas cukrot (az édes változat esetében).

7. Előmelegített sütőben pirosra, ropogósra sütjük. 180 fokot írnak a receptek, de nálam kellett a 200-220 fok, mert gyenge a sütőm (180 fokon kezdtem, de mikor láttam, hogy a tésztába gyúrt vaj kezd kiolvadni kissé, akkor gyorsan felkapcsoltam légkeverésre és magasabb hőre, így gyönyörű leveles, ropogós lett a sajtos kiflim. A lekváros kevésbé lett ropogós, de másodszor készítve, mikor tényleg csak egy leheletnyi lekvárral kentem meg a tésztát, az is ropogott kihűlés után).

2 megjegyzés:

  1. (180 fokon kezdtem, de mikor láttam, hogy a vaj kezd kifolyni a kiflikből" Milyen vaj kezdett kifolyni , a kiflikbol ? a receptben csak , a tèszta gyùràsànàl ìrsz vajat .

    VálaszTörlés
  2. Igen, az a vaj, amit belegyúrtam a tésztába, de akkor megpróbálom kicsit érthetőbben leírni. :)

    VálaszTörlés