Fűszeres sós magvak

Sok receptet átnéztem az interneten, azokból gyúrtam össze ezt az abbahagyhatatlan édes-sós finomságot. Férjem államvizsgára készül és gondoltam, talán örülne neki, ha tanulás közben, a szünetekben eszegethetne egy kis finomságot. Jól gondoltam, nagyon ízlett neki. Készítettem egy adag cukros-fahéjas mandulát is, biztos, ami biztos. Annak a receptje is megtalálható a blogon, ITT. Mindkettő remek vendégváró is lehetne. 

Hozzávalók: 
- kb. 20 dkg olajos mag (dió, mogyoró, mandula, kesudió vegyesen vagy csak egyik, nálam dió és mandula, szerintem dióval finomabb),
- 1 kiskanál só,
- 1 evőkanál cukor,
- fűszerek ízlés szerint: nálam most egy kiskanálnyi vegyes fűszer, amiben volt darált színes bors, gyömbér, fahéj, lehet bele több fűszert is tenni, ez ízlés dolga, én most csak egy enyhén fűszeres ízt szerettem volna elérni,
- őrölt chilipaprika, ízlés szerint (nálam kb. egy mokkáskanál).
- ízesíthetjük bármivel a fentiek helyett, pl. rozmaring, oregánó, fokhagyma, koriander, szegfűbors, kömény stb.

Elkészítés: 

1. A mandula héját leszedtem, de ez el is maradhat (azaz vizet forraltam, majd beletettem a mandulát, 2 perc után leszűrtem, így könnyen kibújik a mag a héjból, kiterítjük, megszárítjuk).

2. A diót szárazon egy kicsit megpirítottam, majd egy konyharuhába csavartam és ledörgöltem a héját. Nem jött le teljesen, így legközelebb ezzel nem is bajlódok majd.

3. A mandulát beletesszük a tapadásmentes serpenyőbe és elkezdjük pirítani. Félidőben hozzáadtam a diót is.

4. Közben az általunk választott tetszőleges fűszereket összekeverjük a sóval és a cukorral.

5. A magokra öntjük. Elkeverjük. A kezünkkel egy kis vizet locsolunk rá (vagy, ha van mivel, akkor vizet fújunk rá), hogy jobban tapadjon a cukros fűszer. Alacsony-közepes lángon folyamatos keverés mellett addig pirítjuk, míg a cukor és a só elolvad és a cukor karamellizálódik kicsit. .

6. A csípős paprikát csak akkor keverjük hozzá, ha levettük a tűzről.

7. Sütőpapírra borítjuk a magvakat, eligazgatjuk, hogy ne nagyon legyenek összeragadva és megvárjuk, hogy hűljön. Ezután szétszedjük és tálra rendezzük. Szerintem frissen a legjobb.

Tipp: sokan sütőben sütik meg a fűszeres magokat, nem serpenyőben, illetve többeknél láttam, hogy egy tojásfehérjét enyhén felvertek, majd abba tették a fűszereket és abba forgatták a magokat, majd tették sütőbe (gondolom, ezáltal még jobban tapad a fűszer a magra...mi nem ehetünk tojást, mert lányom tojásallergiás, így ezt a lehetőséget eleve ki kell zárnom).

Hajdinapalacsinta (máktöltelékkel)- tojásmentes

Nálunk nem fontos, hogy gluténmentes legyen az étel, mégis nagyon szeretek kísérletezni gluténmentes alapanyagokkal, mint például a hajdinával. Kezdetben nem ízlett a hajdina, de most már egyre több ételben kipróbálom és azt kell mondjam, egyre jobban megszoktam azt a különleges, jellegzetes diós ízét. Ma hajdinapalacsintát kívántam, méghozzá mákos töltelékkel. Ilyet korábban még nem készítettem, ez volt az első próbálkozás. Természetesen tojásmentesen kellett sütnöm a palacsintát, hisz Panni nem ehet tojást. Őrölt lenmagot tettem a tésztába, amit a vegán konyhában tojáspótlóként használnak. Működött, egészen szép palacsintákat sikerült sütnöm. A mákos töltelék pedig nagyon illik a hajdinához, de természetesen tölthető bármivel, ehetjük édesen és sósan is.

Hozzávalók a palacsintához: 
- 20 dkg hajdinaliszt,
- kb. 4,5-5 dl tej vagy amennyit a tészta kíván,
- 1 púpos evőkanál őrölt lenmag vagy lenmagliszt,
- ha édes lesz a töltelék, akkor 2 dkg barnacukor, ha sós, akkor egy kevés só,
- 1 kiskanál szódabikarbóna, hogy könnyebb legyen a tészta, de elhagyható, általában nem tesznek bele,
- amennyiben nem kell tojásmentes diétát tartanunk, nyugodtan mehet a tésztába 2 darab tojás, de akkor a tej mennyisége majd lehet, hogy módosul,
- zsiradék a sütéshez.

Ha nem számít a tojásmentesség, akkor az arány: 10 dkg hajdinaliszt, 2,5 dl tej, 1 tojás. Ha tojást is tartalmaz a tészta, sokkal könnyebb bánni vele. Sütöttem már úgy is, hogy tej helyett vizet használtam. Ebben az esetben nem lesz ilyen szép színe a palacsintának, fakó, világos lesz a tészta, viszont tejmentes. :) Ilyen:

Elkészítés: 

1. Van, aki külön keveri ki a lenmagot néhány kanál vízzel, de én nem bíbelődtem ezzel, egyszerűen hozzákevertem a hajdinaliszthez.

2. Ehhez keverjük a szódabikarbónát, a cukrot/sót és annyi tejet, hogy a kívánt állagot elérjük. Nekem az a tapasztalatom, ha túl sok tejet adtam hozzá (túl híg lett a massza), akkor szakadt a palacsinta, nehéz volt sütni, így nem is tudtam túl vékony palacsintákat készíteni. Ha amerikai palacsintát szeretnék készíteni, akkor hagyjuk sűrűbbre a tésztát, ha vékonyabb, feltekerhetőt, akkor hígabbra. Néhány palacsinta megsütése után már látjuk, hogy az ízlésünknek és a lisztnek mennyi tejjel lesz igazi a tészta.

3. Miután összekevertük a tésztát, lefedve hagyhatjuk állni 1-2 órát, hűvös helyen. A pihentetés után sűrűsödik a tészta, elképzelhető, hogy igényel majd némi folyadékot. Ismét keverjük át alaposan. Én most két részletben sütöttem ki a palacsintát, így azt mondom, állás nélkül is ugyanolyan jók lettek.

4. A palacsintasütőt minden sütés előtt egy kevés zsírral kikentem. Közepes tűzön sütöttem, így szépen átsültek, de nem száradtak ki a palacsinták.

5. Kicsit máshogy működik sütés közben, főleg tojás nélkül, a hajdinalisztes palacsinta hagyományos társánál (pl. nehezebben terül a palacsintasütőben), de érdemes egy esélyt adni neki, mert finom és ráadásul még egészséges(ebb) is.

Készülhet sósan is ez a palacsinta. A franciáknál nagyon kedvelt étel (galette de sarrasin). Itt írtam róla és így néz ki:

Hozzávalók a mákkrémhez: 
- 20 dkg darált mák,
- kb. 1,5-2 dl tej,
- cukor ízlés szerint,
- őrölt fahéj, ízlés szerint,
- kevés frissen facsart citromlé vagy reszelt citromhéj (elhagyható, én nem tettem bele),
- lehet tenni bele mazsolát is, én most nem tettem bele.

Elkészítés: 

1. A darált mákot leforrázzuk a tejjel. Ízesítjük cukorral, fahéjjal, citrommal, esetleg mazsolával. Lassú tűzön kicsit főzzük állandó keverés mellett.

2. Legyen krémes, de ne folyós, mert akkor kifolyik a palacsintából. Ha túl száraz, adjunk még hozzá kis tejet, nehogy fojtós legyen a töltelék.

4. El tudnék képzelni jó sűrű, házi, cukormentes szilvalekvárt is a mákkrémben vagy párolt almát vagy nyers, reszelt, de levétől kicsit kinyomkodott almát. Azt is lehet, hogy megkenjük a még forró palacsintákat lekvárral, arra szórunk porcukros mákot és így tekerjük fel a palacsintát.

Édesburgonya-leves brokkolival

A Vidék íze legújabb, 2017 decemberi számában találtam a receptet. Nagyon megörültem neki, mert éppen annyi batáta maradt még az idei termésből, amennyi a recept szerint szükséges, illetve a mélyhűtő tele van brokkolival, amit szintén ősszel szedtünk a kertben. Válogatós fiamnak is ideális ebéd, mert a zöldségek nagy része botmixerrel krémesítve van. Gyorsan elkészülő, ízletes, színes. egészséges, húsmentes ebéd lett belőle.

Hozzávalók: 
- 50 dkg batáta (édesburgonya), de lecserélhetjük sütőtökre is,
- 50 dkg brokkoli (friss vagy fagyasztott),
- 1 kisebb fej vöröshagyma,
- sárgarépa (eredeti recept szerint 1 közepes, de én 4 darabot tettem bele),
- 1-2 cm friss gyömbér (nálam egy kevés szárított, őrölt gyömbér került bele),
- 2,5 dl tejszín,
- só,
- tökmagolaj a tálaláshoz (elmaradhat).

Elkészítés: 

1. A batátát meghámozzuk, daraboljuk és egy fazékba tesszük. A brokkoli rózsáinak szárát levágjuk (ha van fás részt, azt lefaragjuk) és a batátához adjuk. A vöröshagymát is feldaraboljuk és a zöldségekhez tesszük. Felöntjük annyi vízzel, hogy bőven ellepje. Sózzuk és a gyömbérrel ízesítjük.

2. A sárgarépát megpucoljuk és nagyobb csíkokra vágjuk. Mehet bele ez is a levesbe, amit felteszünk főni. Lassú tűzön addig főzzük, míg minden megpuhul.

3. Az eredeti recept szerint a brokkolirózsákat kevés szódabikarbónával kevert, forrásban lévő vízben roppanósra kell főzni. Én viszont nem szerettem volna, hogy a brokkoliból kifővő ízanyag kárba vesszen, így a levesbe dobtam őket néhány percre, majd kiszedtem egy tányérra.

4. Mikor minden megfőtt, akkor a répát is kiszedjük (én a felét a levesben hagytam) és felöntjük a levest a tejszínnel.

5. Botmixerrel krémesre törjük, majd forralunk rajta egyet.

6. Tálaláskor minden tányérba teszünk néhány brokkolirózsát és felkockázott, levesben főtt répát. Végül az egészet meglocsoljuk egy kevés tökmagolajjal.

Mézeskalácsház tojásmentes cukormázzal

A hétvégén elkészítettük a gyerekekkel életünk első mézeskalácsházát. Nem vagyok híve a cukormáznak, minden évben aszalványokkal, magvakkal díszítjük a mézeskalácsokat, esetleg magas kakaótartalmú étcsokival (mint például ITT), de megígértem a gyerekeknek, hogy idén mindenki kap egy házikót. Ezt már nem tudtam cukormáz nélkül "megúszni". Ráadásul a máznak tojásmentesnek kell lennie, mert lányom tojásérzékeny (porcukor, citromlé, egy kis étkezési keményítő és kevés víz van a mázban, amit jó sűrűre készítettem). 

A sablont innen töltöttem le. 

A tapasztalataim a következők: 

1. A tésztát sütőpapíron kell nyújtani és kivágni, mert így nem deformálódik a kivágott forma a tepsire helyezéskor. 

2. Sütés után sima felületen kell kihűteni az alkatrészeket, különben görbülnek, deformálódnak. 

3. Óvatosan csúsztassuk le a tepsiről a kisült elemeket, nehogy eltörjenek. 

4. A cukormáz legyen jó sűrű, különben sokáig kell tartani, fogni, meg könnyen szét is csúszik az épület. Ha terül a máz, akkor még nem jó, kell még hozzá porcukor. 

5. Természetesen eredetileg tojásfehérjével kell kikeverni a porcukrot, de lányom tojásallergiás, így nekem mást kellett kitalálnom. 

6. A porcukrot szitáljuk át. 

7. Sajnos nem méregettem, miből mennyit tettem a mázhoz, de az a lényeg, hogy először mindig nagyon kevés folyadékot tegyünk a cukorhoz. Körülbelül egy evőkanál étkezési keményítőt kevertem minden adag porcukorhoz (azaz másfél-két kávédarálóban megdarált adaghoz). 

8. A sablont és a tésztát szikével vágtam ki. 

Falu 2019-ben: 

Tészta 2019-ben: 

1 kg liszt, 50 dkg méz, 20 dkg cukor, 15 dkg vaj, 3 tojás, 3 evőkanál tej, 1 teáskanál szódabikarbóna, 1 zacskó mézeskalácsfűszer (a recept csak 1 kávéskanállal írt). A díszítéshez 2 tojásfehérje, tojás méretétől függően 30-40 dkg porcukor átszitálva. A mézet, vajat, tejet, cukrot összemelegítjük, hozzáadjuk a száraz hozzávalókkal összekevert liszthez, majd megy bele a villával felvert tojás is. Összegyúrjuk és zacskóba tesszük (ha nagyon kemény, korrigáljuk kis tejföllel, tejjel, vízzel). Egy éjszakát a hűtőben állni hagyjuk. (Nálam fél napot volt hűtőben, fél napot a hideg spájzban.) Másnap átgyúrni, lisztezett felületen kinyújtani, formázni. A sablont netről szedtem, a templomhoz én szerkesztettem egyet gyorsan. Sütőpapírral bélelt tepsire helyezni, a tetejét vizes ecsettel lekentem. 180 fokon sütöttem. Hamar elkészül. Ha megsült, egyenes felületen hűteni, hogy ne görbüljön. Másnapig várni és akkor ragasztani, díszíteni. A porcukrot a tojással nagyon alaposan ki kell keverni. Én egy kiskanál keményítőt és pár csepp citromlevet is tettem a habhoz.


Falu 2018-ból: 

Házak 2017-ből (életemben az első, gyerekekkel közösen építettük):

Preckedli/szalalkális sütemény

Hihetetlen, de éveket kellett várnom, hogy kipróbáljam ezt a süteményt. Annyi recept vár, hogy megsüssem, én viszont hetente maximum egy süteményt készítek, így mindig csak halasztottam és került hátrébb a listán a preckedli. Van, aki nem szalalkálit, hanem sütőport tesz bele. Én nem szeretem semmiben sem a sütőport, így maradtam a hagyományos változatnál és szalalkálit használtam. Alapvetően kétféle receptet találtam az interneten. Az egyik verzió szerint 50 dkg liszthez 20-25 dkg vagy még több zsiradékot tesznek, míg a másik változat esetében egészen keveset, 50 dkg liszthez 1,5-2,5 evőkanállal.

Nagyon kiadós sütemény. Viszonylag olcsó süti és nagyon gyorsan elkészül.

A tojást kihagytam, mert lányom tojásérzékeny, de jelzem, hogy mennyit írnak a receptek. (Frissítés: az első készítés óta elkészítettem tojással is, mert lányom már fogyaszthat tojást.)

Hozzávalók:
- 50 dkg liszt,
- 10 dkg zsír + 15 dkg vaj, (zsiradék: általában 10 dkg zsír és 15 dkg vaj az arány az 50 dkg liszthez, sőt, van, aki 20 dkg zsírt és 20 dkg vajat tesz bele, illetve van, aki csak zsírt használ, 20 dkg-ot az 50 dkg liszthez),
-1 egész tojás és 1 tojássárgája (a fehérje meg megy a süti tetejére),
- annyi tejföl, amennyit igényel a tészta (ez nem is biztos, hogy kell bele, főleg, ha teszünk a tésztába tojást),
- fél citrom reszelt héja és fél citrom leve (nem tettem bele reszelt héjat, mert nincs kezeletlen héjú citromom),
- cukor ízlés szerint (nálam csak 6-8 dkg, eredeti receptek szerint 20 dkg, de mi nagyon kevés cukrot fogyasztunk, így, aki édes ízekhez van szokva, tegye bele a 20 dkg-ot),
- 2 nem púpos teáskanál szalalkáli, ami kb. fél zacskót jelent ( vagy a legtöbben inkább sütőport használnak helyette, abból 1 csomagot szoktak bele tenni. Én 2 nem púpos teáskanál sütőport gyúrok a tésztába),
- 0,5 dl langyos tej (ha sütőport használ valaki, akkor nem kell a tej).

Hozzávalók a tetejéhez: 
- kb. 10 dkg dió/mogyoró/mandula, aprítva vagy darálva (takarékosabb és nekem jobban is ízlik darálva),
- 1 tojásfehérje villával felverve (én régen nem használhattam tojást, helyette tejet kentem a kekszek tetejére),
- cukor.

Elkészítés: 

1. A szalalkálit langyos tejben feloldjuk. A lisztet, a cukrot összekeverjük, majd elmorzsoljuk a zsírral és/vagy vajjal. Hozzáöntjük a tejjel kevert szalalkálit, a citromhéjat, citromlevet, a tojásokat, ha használunk, és annyi tejfölt adunk hozzá, hogy egy nem ragacsos, nem is kemény, nem is túl lágy, rugalmas, jól nyújtható tésztát kapjunk. Ha teszünk bele tojást, lehet, nem is kell a tejföl.

2. Dolgozzunk gyorsan, hogy a zsiradék ne olvadjon meg. Mikor összeállt a tészta, tegyük zacskóba és hagyjuk állni a hűtőben legalább 1 órát. Van, aki egész éjszakára állni hagyja.

3. A diót összekeverjük a cukorral.

4. A pihentetett tésztát kinyújtjuk (én két részletben nyújtottam, hogy könnyebb legyen dolgozni vele). Fél cm vastagra kell nyújtani, de én ennél kicsit vékonyabbra nyújtottam (3-4 mm). Tetszőleges formákkal kiszaggatjuk. A kiszaggatott tésztát lekenjük (tojásfehérjével vagy tejjel), majd cukros dióba mártjuk vagy rászórjuk a cukros diót. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk a kekszeket. Nem kell nagy távolságot hagyni közöttük.

5. 180 fokos sütőben halvány színűre sütjük (mint a linzert szokás). Ne süssük túl, mert száraz lesz. Nagyon figyelni kell, mert hamar elkészül (kb. 15-20 perc, de, ha vékonyabbra nyújtjuk a tésztát, akkor 10 perc után már figyelni kell). Amíg az egyik adag sül, lehet szaggatni a következő adagot. Ha kihűlt, jól záródó fémdobozban néhány hétig eláll (állítólag...nálunk sokkal hamarabb elfogyott).

Tipp: úgy is formázhatjuk, mint a linzerkarikát, azaz egy teli karikára lekvárt teszünk, arra pedig egy lyukas karikát és kész is a lekváros preckedli. Ebben az esetben fél cm-nél nyújtsuk vékonyabbra a tésztát.

Havas háztető sütemény

Névnapi ajándéknak készült ez az érdekes formájú sütemény. Korábban soha nem készítettem, de még csak nem is kóstoltam vagy láttam élőben hasonlót, így ismét merész voltam és úgy álltam neki sütni, hogy egy számomra teljesen ismeretlen süteményt készítek. Általában nem szokott gondot okozni, ha süteményt kell készítenem, mert már van annyi rutinom, hogy ha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy kellene, akkor menet közben tudok módosítani. Ez a sütemény azonban feladta a leckét és már azt hittem, nem lesz belőle ajándék. Végül minden jóra fordult és nem csak szép, de nagyon finom sütemény készült. A receptben leírom, hol akadtam el és máskor mire kell figyelni. A sütemény egyébként az interneten található receptek alapján készült (többet is elolvastam).

Nagyon finom sütemény, mutatós is, érdemes elkészíteni.

Hozzávalók a tésztához: 
- 30 dkg liszt,
- 1 kávéskanál szódabikarbóna,
- 1 tojás (én nem tettem bele, mert lányom tojásallergiás),
- 4-10 evőkanál tej (amennyit a tészta kíván, ami függ a liszttől és attól, használunk-e tojást, mivel én nem tehetek bele tojást, ezért nekem több tej kellett és nem volt elég a 4 kanálnyi),
- cukor ízlés szerint (nálam 5 dkg, eredeti recept szerint 12 dkg),
- 5 dkg vaj (nálam zsír),
- 1,5 evőkanál méz,
- 1 evőkanál cukrozatlan kakaópor.

Hozzávalók a krémhez: 
- 1,5 zacskó jó minőségű vaníliás pudingpor (amiben igazi vanília van és nem tartalmaz mesterséges adalékanyagot),
- 5 dl tej,
- porcukor ízlés szerint,
- 20 dkg puha vaj.

Hozzávalók a tetejéhez: 
- 10 dkg csokoládé (nálam 70 %-os étcsoki),
- 1 evőkanál vaj,
- egy kevés kókuszreszelék a tető megszórásához.

Elkészítés: 

1. Elkészítjük a tésztát. A vajat, a cukrot, a mézet, a tejet (először ne tegyük bele mindet, mert nem tudjuk, mennyire lesz szükség), a tojást gőz felett összekeverjük. Mivel én nem tettem bele tojást, ezért nem gőz felett, hanem egy lábasban, lassú tűzön olvasztottam egybe. Mikor minden elolvadt, belemehet a szódabikarbóna. Elkeverjük.

2. A liszthez öntjük a meleg keveréket és egy sima, rugalmas tésztát gyúrunk. Ha szükséges, korrigáljunk a tészta állagán kevés tejjel vagy liszttel.

3. Felezzük el a tésztát. Az egyik felébe gyúrjuk bele a kakaóport. Elképzelhető, hogy 1-2 evőkanál tejet igényelni fog a tészta. Legyen ez is rugalmas, jól kezelhető, ne ragacsos és ne száraz.

4. A fehér tésztagombóccal kezdünk, addig a kakaósat takarjuk le egy tállal.

5. A fehér tésztát kinyújtjuk kb. 30X40 cm-es téglalappá. Így szólt az egyik recept. Nekem ez sehogy nem ment, így mindegyik oldala néhány cm-rel rövidebb lett. Elég vékony tésztát kapunk és nem könnyű kinyújtani, de igyekezni kell, mert az összeállítás során már remekül fog mutatni. Használjunk sütőpapírt, ha nagyon ragad és nyújtsuk ki 2 sütőpapír között, ha máshogy nem megy.

6. Egy tepsi hátuljára tegyünk sütőpapírt (vagy lisztezzük be) és fektessük rá a tésztát. Én úgy oldottam meg, hogy a pulton nyújtottam egy darabig, majd sütőpapírral együtt áthelyeztem a tepsi hátuljára és azon is nyújtottam még, míg a kívánt méretet meg nem kaptam. 180 fokra előmelegített sütőben néhány perc alatt készre sütjük. Figyeljük, mert hamar megsül, nehogy megégjen, mert akkor nagyon megkeményedik ez a vékonyka tészta. Nem kell, hogy nagyon színe legyen. Mikor a szélén látjuk, hogy kezd színesedni, vegyük ki és azonnal csúsztassuk le a tepsiről.

7. Az egyik recept azt írja, hogy miután kivettük a sütőből a tésztát, kenjük le egy kis forró tejjel, hogy ne keményedjen meg a tészta. Egy kicsi tejet ezért én is kentem rá.

8. Amikor kivettük a tésztát, azonnal vágjuk 3 részre (ha kihűl a tészta, már nem tudjuk elvágni, törik!). Az egyik legyen egy kicsit szélesebb, mint a másik kettő. Ez, a szélesebb tészta lesz a ház alja. Van, aki egyformára vágja mindegyik oldalt (ez ízlés kérdése).

9. A kakaós tésztát 6 egyenlő darabra osztjuk. Mindegyikből gombócot készítünk és kb. 40 cm hosszú rudakat sodrunk (azaz olyan hosszúakat, amilyen hosszú a házikó). Számomra itt jött a második nehézség, ugyanis elég nehezen tudtam kisodorni a rudakat, majd rájöttem, hogy erősen lefele nyomva, közben középről kétfele kifele sodorva nagyon szépen lehet a rudakat formázni.

10. A kisodort rudakat is kisütjük a tepsi hátulján. 180-200 fokon kb. 8-10 percig. Ne nagyon pakolgassuk őket, ha megsültek, mert könnyen törnek. Csúsztassuk le őket a forró tepsiről.

11. A krémhez a pudingport kikeverjük kevés tejjel. A maradék tejet feltesszük forrni. Mikor forr a tej, egy evőkanálnyi adagot hozzáöntünk a kikevert pudinghoz, gyorsan elkeverjük, majd az egészet visszaöntjük a tejhez. Közben keverjük folyamatosan. Lassú tűzön besűrítjük, majd levesszük és hűlni hagyjuk.

12. A puha vajat habosra keverjük a porcukorral. Legyen a vaj hófehér és krémes, habszerű. Ezt csak hosszú percek alatt tudjuk elérni, de legyünk kitartóak, mert megéri.

13. Nekem az a tapasztalatom, hogy hűlés közben érdemes néhányszor átkeverni a pudingot, különben nagyon darabos marad.

14. Itt jött a következő hiba, amit elkövettem, pedig hány vajas krémet készítettem már életemben!. Nagyon siettem. A pudingba beletettem a kikevert vajat, ami jól el is folyósodott. A puding ugyanis nem hűlt ki rendesen. Betettem az edényt a hideg spájzba, hogy lesz majd vele valami. Lett is. A krém darabos volt. Elővettem a jó erős botmixerem. Szépen kisimult a krém. Aztán folytattam a keverést a habverővel. Gyönyörű, sima, szájban szinte olvadó krémem lett végül. Ilyen jól még soha nem sikerült talán. A lényeg, az előzőleg habosra kikevert vajat soha ne tegyük meleg krémbe!

15. Következik a betöltés. A szélesebb lap kerül alulra. Erre jön egy adag krém, majd 3 rúd egymástól egyenletes távolságban. Kicsit nyomkodjuk is bele a rudakat a krémbe. Majd megint krém jön és erre két rúd, végül krém és az utolsó rúd, majd krém. Úgy alakítsuk ki a rétegezést, hogy háromszög formája legyen és mindenhol be legyen borítva krémmel. Végül a két tésztacsíkot felhelyezzük a krémre úgy, hogy egy szép tetőformát kapjunk. Nyomogassuk a krémhez a tésztát, hogy jól hozzátapadjon.

16. A csokit vízgőz felett felolvasztjuk és a végén hozzáadjuk a vajat is. Mikor minden felolvadt, akkor gyorsan bekenjük a sütemény tetejét mindenhol a csokival és megszórjuk kókuszreszelékkel, mintha havas lenne.

17. Egy napot állni hagyjuk a süteményt a hűtőben, hogy puhuljon és összeérjenek az ízek. Fogyasztás előtt legalább fél órával vegyük ki a hűtőből, hogy a vajas krém és a csoki puhuljon, olvadjon kicsit.

Fekete retek saláta

Szerencsére idén is sikerült a fekete retek termesztése kertünkben (Kertünkről, állatainkról, családi gazdálkodásunkról, leendő vendégházunkról itt, a Kert és karám oldalunkon lehet olvasni). Esténként behozok egy-egy retket, amit szendvicshez szoktunk enni. Most azonban valami másra vágytam. Így lett ebből a nagy retekből finom téli saláta. A recept alapötletét Lajos Mari adta.

A fekete retket 1-2 éve fedeztük fel, korábban nem is kóstoltam ezt az értékes, nagyon egészséges téli zöldséget. Nagy hiba volt, hisz nélkülözhetetlen ásványi anyagokkal, vitaminokkal, rosttal látja el szervezetünket a szűkös, friss zöldségben és gyümölcsben szegény téli időszakban is. Méregtelenítő, máj-és epeerősítő, felső légúti fertőzések elleni gyógynövény.

Hozzávalók:
- 1 nagy vagy több kisebb fekete retek,
- 1-2 közepes répa,
- 1 fej lilahagyma,
- 2 gerezd fokhagyma,
- só,
- tarkabors (apróra őrölve)
- olaj (nálam 3-4 evőkanál Verebi dióolaj),
- 1 alma,
- néhány szem dió,
- 1-2 marék napraforgómag,
- fél citrom leve.

Elkészítés: 

1. A retket megmossuk. Meg lehet hámozni teljesen is, de én nagyrészt rajta hagytam a héját. Nagyobb lyukú reszelőn lereszeljük.

2. A répát megmossuk, megtisztítjuk és én azt a reszelő finom oldalán reszeltem, mert úgy szeretem.

3. A fokhagymát finomra reszeljük, a lilahagymát vékonyra karikázzuk, az almát pici kockákra vágjuk vagy szintén nagyobb lyukú reszelőn lereszeljük (nem szedtem le a héját).

4. A diót durvára vágjuk és száraz serpenyőben enyhén megpirítjuk. Mikor kezd illatozni, akkor már önthetjük is ki egy tányérra. A napraforgót nem daraboljuk, csak enyhén átmelegítjük azt is a serpenyőben. Ezt is azonnal kiöntjük tányérra. Tehetünk bele tökmagot is, ha az van vagy azt szeretjük.

5. A sót, a borsot összekeverjük a citromlével, majd hozzáadjuk az olajat is.

6. A zöldségeket és az almát összekeverjük, ráöntjük az olajos-citromleves öntetet és összeforgatjuk. Lefedjük és hűtőben érleljük néhány órát. Fogyasztás előtt fél órával vegyük ki a salátát a hűtőből, majd kínáljuk a pirított magvakkal és díszítsük petrezselyemzölddel, almapaprikával.

7. Ízlés szerint összekeverhetjük natúr joghurttal is a salátát, de morzsolhatunk bele feta sajtot is.