Vegán süti csicseriborsóból 2.

 Van már egy csicseriborsós sütirecept a blogon (ITT), de az egészen más. Finom, édeskés, de nem túl édes, egészséges, fehérjében gazdag csemege. A gyerekeimnek nagyon ízlett. 

A receptet és az ötletet itt találtam, de kicsit módosítottam rajta, Jelzem, hol és mit. 

Hozzávalók: 

- 25 dkg megfőzött csicseriborsó (konzerv vagy otthon főzött, nem sós!),

- 6 dkg mandulavaj, de lehet tahini vagy mogyoróvaj is (nálam tahini volt és nem mértem a súlyát),

- 5 puha, húsos datolya,

- egy csapott teáskanál szódabikarbóna (nálam inkább mokkáskanál),

- 8 dkg étcsoki, aprítva,

- nálam került még bele 8-10 dkg darált dió és nagyon apróra vágott aranymazsola. 

Elkészítés: 

1. A csicseriborsót leöblítjük, nagyon alaposan lecsepegtetjük. Ezután a datolyával pépesre törjük robotgépben. Nekem ez a művelet nem ment könnyen, így én most adtam hozzá a tahinit és a diót is. A recept egyébként azt írta, ha nehezen viszi a gép a csicseriborsót, akkor 1 evőkanál vizet adhatunk hozzá. Én nem akartam, így inkább már most beleöntöttem a tahinit. Hogy mennyit, azt nem mértem, inkább azt figyeltem, mikor lesz keksztészta állagú, jól formázható a massza (azaz ne törjön, ne essen szét és ne is legyen ragacsos, túl lágy). 

2. Ezután belekeverjük a többi hozzávalót is. A recept szerint 20 percre hűrőben kellett volna pihentetni a masszát, de én ettől eltekintettem. 

3. Ízlés szerinti méretű adagokat veszünk ki a tésztából, golyókat formázunk belőle, majd sütőpapírral bélelt tepsin ellapítjuk őket. 

4. 180 fokra előmelegített sütőben készre sütjük. (15-20 perc, de inkább figyelgessük, mert nem egyformán erősek/gyengék a sütők) Ha megsültek a sütik, egy kicsit hagyjuk majd a tepsin, mert frissen törhet. Ezután lehet kiszedni és rácson hűlni hagyni. 

Vegán süti csicseriborsóból

 A receptet ezen a blogon találtam. Igazából nem akartam leírni a receptet, mert bár nagyon finom volt (kicsit olyan, mintha gesztenyéből készült volna), küllemre nem annyira mutatós. Maradt néhány darab, melyet kitettem az asztalra, hogy majd jó lesz uzsonnára. Mire mentem uzsonnázni, a süti eltűnt. Nagyobbik fiam mind megette és azt mondta, olyan finom, süssek még. Így hát leírom a receptet, hogy később is meglegyen. 

Hozzávalók az eredeti recept szerint, kiegészítve, ahogy én készítettem: 

- 2 evőkanál chia mag (nem tettem bele, helyette őrölt lenmagot használtam),

- 80 ml víz,

- vanília/vanília esszencia,

- 400 g-os konzerv csicseriborsó, lecsöpögtetve, ez kb. 250 g csicseriborsót jelent a szerző szerint (én magam főztem a csicseriborsót és többet használtam, mint amennyit a recept ír),

- 1 kisebb érett banán (nem tettem bele, nem volt),

- 95 g almapüré (nálam almalekvár és banán helyett is azt használtam),

- 70 g apró szemű zabpehely,

- 5 db datolya vagy datolyapaszta (vagy több, ízlés szerint),

- 75 g fagyasztott málna (nem tettem bele),

- 45 g fagyasztott áfonya (nem tettem bele),

- mazsolát tettem a fagyasztott gyümölcsök helyett. 

Elkészítés: 

Minden hozzávalót, kivéve a fagyasztott gyümölcsöket, beleteszünk egy edénybe és krémesre turmixoljuk. Ezután keverjük hozzá a gyümölcsöt. Evőkanálnyi adagokból kekszformákat helyezünk egy sütőpapírral bélelt tepsire és 180 fokra előmelegített sütőben készre sütjük. (A kész süti nem lesz ropogós.)

Zabos-magvas étcsokis szeletkék

Igyekszem egy héten csak egyszer készíteni süteményt, desszertet (és hétvégére időzíteni ezt). Most viszont, hiába, hogy még csak hétköznap van, gondoltam, ennyi belefér. 

Hozzávalók: 

- 5 dkg dió,

- 5 dkg mandula,

- 11 dkg finom, apró szemű zabpehely,

- 7-10 dkg mazsola,

- 1 kiskanál repceméz, de akár el is maradhatott volna,

- 3 kiskanál cukormentes kakaópor,

- pár kiskanál cukormentes, vegyes gyümölcsből készült lekvár,

- a tetejére kb. egy tábla 75 %-os étcsoki, olvasztva. 

Elkészítés: 

1. Először a magvakat tettem aprítógépbe, majd, mikor finomra őrölte, beletettem a mazsolát is. Ezt követte a zab. Végül elkevertem benne a mézet és a kakaóport is. 

2. Lekvárból annyit tettem hozzá, hogy egy nem száraz, de nem is túl lágy masszát kapjak. Próbáltam belekalkulálni, hogy a zab még biztos szív fel nedvességet a lekvárból. 

3. Sütőpapírral bélelt tepsibe nyomkodtam. Viszonylag vékonyra igazítottam. Hűtőbe tettem fél órára. 

4. Ezután gőz fölött megolvasztottam a csokit és gyorsan a süti tetejére simítottam. Ismét betettem a hűtőbe, majd, kb. 30 perc múlva szépen felszeleteltem. Kicsi kis négyzetekre vágtam. A csoki már megszilárdult a tetején, de nem tört. Nagyon könnyű volt vágni. 

Habár finom, sokat nem lehet enni belőle, hiszen tömény kis édesség. 

Krémtúró másképp

Házi kecsketúróból készítem a krémtúrót. Mivel joghurtot is készítek, ezért a legegyszerűbb, hogy azzal keverem ki krémesre a túrót. Így kicsit diétásabb is, mint tejszínnel készítve. Tojást soha nem teszek bele (igaz, saját tyúkjaink tojását fogyasztjuk, nyersen mégsem szeretem megenni a tojást). Itt írtam erről a változatról. 

Egyik hétvégén nem volt éppen joghurtom, ezért gondoltam, akkor most kicsit tartalmasabban, tejszínnel készítem el a család krémtúróját. Étcsokival rétegeztem. 

60 dkg krémesebb, zsíros, friss házi kecsketúróhoz 33 %-os tejszínt öntöttem. Körülbelül 3 dl ment bele (először kevesebbet adtam hozzá, de aztán úgy éreztem, hogy ahhoz, hogy még krémesebb legyen, szükség lesz még több tejszínre). Gépi habverővel kevertem ki jó krémesre, habosra. Bolti, száraz túró esetén lehet, hogy botmixerre lesz szükség. Porcukorral és vaníliával ízesítettem. 

75 %-os étcsokit apróra törtem és ezzel rétegeztem a kelyheket. 

Vörös lencsés céklafasírt

Sajnos nem írtam fel a sütés-főzés előtti pontos mennyiséget, így most csak körülbelül tudom megmondani, miből mennyit tettem bele, de azt gondolom, ennél az ételnél nem kell annyira ragaszkodni a pontos mennyiséghez.

Hozzávalók: 
- vörös lencse (megfőzve szűk 40 dkg volt), kb. 20 dkg volt szárazon, főzés előtt mérve,
- cékla (megpárolva 20 dkg volt),
- só,
- bors,
- saláta fűszerkeverék, Bio Berta,
- 3 gerezd fokhagyma,
- bő 3 evőkanál csicseriborsóliszt,
- annyi zsemlemorzsa, mellyel a megfelelő állagú masszát kapjuk,
- zsiradék a sütéshez.

Elkészítés: 

1. A céklát megpucoltam, felkockáztam. Egy kerámia edénybe tettem, melynek teteje is van. Öntöttem hozzá kis vizet, majd lefedtem az edényt és 180 fokos sütőben puhára pároltam a céklát. (Hogy takarékosabb legyen a főzés, a csokis céklatortához is most pároltam a céklát, így két ételhez való cékla puhult egyszerre az edényben).

2. Közben a vörös lencsét is megfőztem. Sóval ízesítettem. Víz ne maradjon alatta. Ezt és a céklát előző este készítettem el, majd másnap reggel folytattam a főzést.

3. A céklát egy botmixerrel krémesre törtem. A lencsét csak rusztikusra. A kettőt összekevertem és fűszereztem, sóztam. Kevertem bele csicseriborsólisztet is. Annyi zsemlemorzsa kell bele, melytől egy jó állagú masszát kaptam. Kicsit állt, majd sütöttem. Ha pihentetés után még nem jó a massza, túl lágy, szétesős, akkor adjunk hozzá még egy kis zsemlemorzsát vagy csicseriborsólisztet.

4. Egy serpenyőbe egy picike zsiradékot tettem, felforrósítottam. A masszából tenyérnyi vagy annál kisebb fasírtokat formáztam. Ellapítottam. A serpenyőben megsütöttem az egyik oldalát, majd egy lapáttal könnyedén megfordítottam és a másik oldalát is megsütöttem. Első körben nem lett elég jó a massza állaga, nehezen tudtam fordítani, túl lágy volt, így kevertem még egy kis zsemlemorzsát a céklás-lencsés anyaghoz.

5. Sütőben sült pasztinákkal, házi, vadkovásszal kelesztett, teljes kiőrlésű kenyérrel, kovászolt káposztával fogyasztottuk. A pasztinákot felcsíkoztam, sóztam, borsoztam, nagy tepsin szétterítettem. Kis zsiradékot is tettem hozzá és sütőben puhára sütöttem. Krumpli helyett jó és egészségesebb választás.

Hajdinafasírt 2.

Nyáron készítettem már hajdinafasírtot, de most egy egyszerűbb, kevesebb hozzávalót tartalmazó változatot szerettem volna sütni, lehetőleg gyorsan, mert nem volt sok időm a főzésre. A hajdinás kölesfasírt receptje itt található a blogon.

Hozzávalók: 

- 20 dkg hajdina (én a nem pörkölt változatot szeretem, azon belül is a világosabbat, de már a sötétebb színű hajdina ízét is megszoktam), 

- 1 fej vöröshagyma,

- só,

- bors,

- 2-3 evőkanál lenmag(liszt) (nálam ez azt jelenti, hogy a lenmagot aprítóban megdarálom),

- 2-3 evőkanál csicseriborsóliszt,

- nálam Bio Berta saláta fűszerkeverék került bele, de természetesen lehet ízesíteni bármilyen fűszerrel, kinek mi van, kinek mi tetszik. Ebben a fűszerkeverékben van: borsikafű, kakukkfű, lestyán, petrezselyem, snidling, tárkony, fokhagyma, bazsalikom, citromfű, kapor, majoranna, oregánó, rozmaring, paprika (ilyen sorrendben),

- egy kevés őrölt kömény,

- zsiradék a sütéshez,

- zsemlemorzsa a forgatáshoz, de ez akár el is maradhat. 

Elkészítés: 

1. A hajdinát megmossuk, edénybe tesszük, felöntjük vízzel és sózzuk. Puhára főzzük. Ha kell, menet közben pótoljuk a vizet. Nem baj, ha szétfő a hajdina, ez most fasírt lesz. 

2. Közben a hagymát nagyon apróra, finomra vágjuk. Aki szeretne, tehet bele fokhagymát is. Én nem tettem. 

3. Mikor megfőtt a hajdina, botmixerrel kissé összetörtem, majd, mikor nagyjából kihűlt, akkor kevertem bele a többi hozzávalót (fűszereket, csicseriborsólisztet, lenmaglisztet). A fűszerezést nem kell sajnálni, szerintem jól áll neki a sok fűszer (kóstolgassuk). Egy igen jó állagú, masszív masszát kaptam, amin én magam is meglepődtem. Nagyon jól formázható. 

4. Sütés előtt megforgathatjuk zsemlemorzsában és forró zsiradékban kisütjük a hajdinagolyókat. Kicsit féltem, hogy majd esetleg szétesnek a tojásmentes golyók sütés közben, mert bár korábban készítettem hajdninafasírtot, abba került krumpli és köles is. Magam is meglepődtem, hogy milyen gyönyörűen megsültek, nagyon masszív golyók lettek, melyek belül puhák, kívül keményebbek. Mi ezeket a fasírtokat finomfőzelékhez ettük, de salátákhoz, párolt rizshez, köleshez, mártogatóssal, szószokkal is nagyon finom lehet. 

Vörös lencse dahl

Nagyon gyors, egyszerű, melegítő, egészséges, tápláló, finom, egyébként pedig húsmentes, tejmentes, gluténmentes.

Amikor nincs kedvem vagy időm főzni (ma inkább a kedvvel volt a baj :) ), akkor ez a lencse dahl készül ebédre (ez egy jó kis fűszeres, főzelékszerű étel, amit lehet enni rizzsel, de mi általában kölessel fogyasztjuk, ha még erre sincs időm, akkor egy szelet házi kovászos, teljes kiőrlésű tönkölykenyeret vágok hozzá). Olyan gyorsan elkészíthető, hogy a receptet leírni nagyobb munka volt, mint az ételt megfőzni. Nagyobbik fiam egyik kedvenc ebédje ez.


Apróra vágott 1 fej vöröshagymát kis zsiradékon megpárolok, erre jönnek aztán a fűszerek: 2-3 gerezd apróra vágott fokhagyma, kurkuma, őrölt kömény, egy ujjpercnyi friss gyömbér finomra vágva (ha nincs, akkor szárított), curryt is lehet (de én nem használok, mert férjem nem szereti, így, ha van, akkor indiai fűszerkeverék is megy bele, amit én szoktam kikeverni, a blogon fenn a recept hozzá, ebben van egy kis pirospaprika is, így szebb lesz az étel színe).

Egy kicsit kevergetjük, hogy az aromák felszabaduljanak, majd beleteszem a jól megmosott vörös lencsét is (általában 25-30 dkg-ot szoktam). Dobok bele egy babérlevelet is. Sózom és közben felöntöm vízzel. Sűrűbbre, főzelékszerűre szeretem főzni, így inkább kevesebb vizet öntök rá, aztán később pótlom, ha szükséges. Lassú tűzön készre főzöm. Hamar megfő. Jól áll neki a csípős íz, de a csípős paprikát (chilit) mi külön keverjük bele a tányérunkban, mert a gyerekek nem szeretik a csípőset. Általában kölest párolok hozzá, néha rizst, de egyszer-kétszer előfordult, hogy házi kenyeret szeltem hozzá.

Nem szeretnék új bejegyzést nyitni a témában, ezért itt jelzem, hogy sokféleképpen lehet fűszerezni ezt az ételt. Van, hogy sárgarépát is reszelek a megpárolt hagymára. A hagymás répát 5 párolom, majd ráteszem a megmosott lencsét. Van, hogy egy kis darabka fahéjat is dobok bele és van, hogy egy kevés sűrű házi paradicsomlevet öntök hozzá a főzés végén.

Ezen a képen egy ilyen, paradicsomos változat látható. Rizzsel és lilahagyma savanyúsággal kínáltam.

Krumplinudli

Csak, hogy megmutassam, főzök hagyományos ételeket is. :) Én nosztalgiázom, mert gyerekkoromban nagyon szerettem, a gyerekek meg megismerik ezeket a régi, egyszerű ételeket is. Néha belefér ez is. :)

Krumplileves, krumpligombóccal (a nudli tésztájából készült a gombóc), valamint nudli, amiből volt mákos és pirított zsemlemorzsás változat is. A levesbe mindenki, aki kért, tett magának tejfölt is.

Receptet ehhez nem is írok, hiszen mindenki ismeri, csak annyit, hogy a krumplilevesbe a nudlihoz megfőzött krumpli főzővize került, a leveshez külön is pucoltam krumplit, amit a beízesített leves levében főztem, majd a végén még az összegyúrt nudli tésztájából is tettem bele kis gombócokat, a nudli tésztájába pedig nem tettem tojást, lisztből pedig annyit (a forrón áttört, majd szobahőmérsékletűre hűtött krumplihoz, ez fontos, hogy ne a forró krumpliba tegyük a lisztet!), amennyitől egy lágy, de már jól formázható tésztát kapjak (inkább több részletben adom hozzá a lisztet, de igyekszem nem sokáig gyúrogatni a tésztát, amint jónak találom, már kezdem is formázást). Az összegyúrt tésztát ne pihentessük, azonnal formázzuk, majd főzzük ki. Ne főzzük sokáig, hamar feljön a víz tetejére, aztán már szedhetjük is ki. Alaposan csepegtessük le, majd tegyük is bele a pirított morzsába. Én óvatosan, kézzel forgattam át (ill. rázogattam), nem fakanállal, mert lágy a frissen kifőtt nudli.

Régen, mikor jobban kellett figyelnem a bevitt szénhidrátra, krumpli helyett túróból készítettem a nudlit (tojással, de kipróbáltam tojásmentesen is). Kicsit drágább étel, nem is annyira kiadós, de finom. Annak a receptje megtalálható a blogon is, itt.

A hagyományos, krumplis nudlit vagy a túrósat is, forgathatjuk pirított morzsába, pirított, darált dióba/mogyoróba/mandulába, megszórhatjuk cukros mákkal, de egyébként meg is piríthatjuk egy kis vajon, tehetünk rá sajtot, szalonnát, pirított hagymát, majd tejfölt stb. :)

Zelleres lencsesaláta, mazsolával

Végre elérkezett ennek a salátának is az ideje! Elsőre talán furcsának tűnik a hozzávalók listája, de aki szereti a zellert, annak ez a saláta is ízleni fog. Sőt! Férjem nem kedveli a zellert, ebből a salátából mégis kétszer kért.

A recept Hugh Fearnley-Whittingstall Három jó dolog című könyvében található. 

Hozzávalók: 

- 15 dkg puy lencse (nálam sima barna lencse),

- 1 gerezd fokhagyma, hámozatlan, összeroppantva,

- 1 babérlevél (elhagyható),

- néhány petrezselyemszár (elhagyható),

- 3 evőkanál extra szűz olívaolaj,

- 1 kis narancs leve vagy 75 ml almalé az áztatáshoz (nekem egyik sem volt, de ősszel tettem el mustot, abban áztattam a mazsolát),

- 10 dkg mazsola,

- 30 dkg zellergumó (nálam ennél kevesebb volt),

- 2 teáskanál almaborecet (nálam tokaji aszúecet),

- só,

- (frissen őrölt) bors. 

Elkészítés: 

1. A narancs-, vagy almalevet felforrósítjuk (de ne forrjon) és beletesszük a mazsolát. Legalább fél órát hagyjuk állni. Én mustba áztattam a mazsolát. 

2. A lencsét megmossuk, felöntjük annyi hideg vízzel, amennyi ellepi. Feltesszük főni és egy perc forralás után levesszük a tűzről, leszűrjük. Én át is öblítettem. Lecsepegtetjük. Ezután visszatesszük az edénybe. Felöntjük annyi vízzel, hogy 1 cm-rel ellepje a lencsét a víz. Hozzáadjuk a fokhagymát, babérlevelet és, ha szeretnénk, akkor a petrezselyemszárat. Addig melegítjük, míg finoman gyöngyözni kezd, majd lassú tűzön készre főzzük. Legyen a lencse puha, de ne pépes. Ha szükséges, pótoljuk a vizet. A végén sóztam csak meg, az utolsó pár percben. 

3. Ha kész a lencse, lecsöpögtetjük, a fűszereket pedig kivesszük. Hugh most, a csöpögtetés után sózta csak meg, adott hozzá egy evőkanál olajat és borsot, majd hagyta kihűlni. Én egyszerűen csak hagytam csöpögni és hűlni, a sózást meg a főzés végén intéztem. 

4. A zellert megtisztítjuk és nagyon vékonyra, gyufaszál vastagságú csíkokra vágjuk. 

5. A mazsolát lecsepegtetjük. Félretesszük a leszűrt levet, mert ez lesz a salátaöntet. Ezt a levet összekeverjük a maradék olajjal, a borecettel, sóval, borssal. 

6. A lencséhez adjuk a zellert, a mazsolát és az öntetet. Összekeverjük és legalább 30 percig állni hagyjuk, hogy az ízek összeérjenek. Köretnek való saláta. 

Tipp: hogy szebb színe legyen a salátának, tálalás előtt aprított sima levelű petrezslyemmel szórjuk meg, keverjük át a salátát. 

Tipp 2.: Hugh ajánl hozzá almát is, ha szeretnénk: néhány vékony szelet, ropogós, édes-savanyú desszertalmát. 

Sütőtökgolyó (vegán, tejmentes, tojásmentes, lisztmentes, zabpehellyel)

Mivel nem mindegyik gyerekem eszi meg a sült tököt, gondoltam egy merészet és belekevertem a tököt a desszertbe. Mit ne mondja, nagyon "érdekes", de így elfogyott a sütőtök és még csak könyörögni sem kellett senkinek, hogy egyen belőle.

Hozzávalók (csak tájékoztatásul, nem kell pontosan betartani az arányokat, dolgozzunk ízlés szerint!):
- 27 dkg édes sült tök, héj nélkül mérve (azért ennyi, mert ennyi volt),
- 7,5 dkg darált mandula (de ez lehet dió, mogyoró is),
- 5-7 dkg apró szemű zabpehely: először csak 5 dkg-ot tettem a masszához, aztán kevésnek éreztem, így ment még bele 2 dkg (a zab mennyisége függ a tök nedvességtartalmától),
- egy kevés cukor vagy más édesítés, ki mit használ (nálam tényleg nagyon kevés volt, kb, 1,5 dkg, de, aki a nagyon édes ételekhez van szokva,tegyen bele annyit, amennyit jónak lát),
- pár marék mazsola, hogy édesebbnek érződjön a sütemény,
- kevés kókuszreszelék a forgatáshoz (de lehet darált dióba, mandulába is forgatni),
- fűszerek: kinek mihez van kedve, lehet fahéj, kardamom, narancshéj, narancslé, rum, rumaroma, kakaópor stb.

Elkészítés:

1. A sült tököt botmixerrel krémesre törjük. Én a zabpehelyből 5 dkg-ot és a darált mandulát is a tökkel együtt krémesre törtem. Ezután tettem még hozzá 2 dkg apó szemű zabpelyhet, mert nagyon lágynak éreztem a masszát, de azt már nem törtem össze. 

Frissítés: újabban a tökkel együtt botmixerrel összetöröm az összes zabot, ami megy a masszába. 

2. Ízesítjük cukorral, fűszerekkel, kinek miből mennyihez van kedve. Mivel alig tettem bele édesítést, édes lekvárt sem használtam, ezért mazsolát is kevertem a tésztába, hogy ezzel édesítsem a sütit.

3. Kisebb golyókat formázunk és beleforgatjuk kókuszreszelékbe vagy darált magvakba (dióba, mogyoróba, mandulába...). A massza egyik felét egy kevés cukormentes kakaóporral ízesítettem, ezért a tálon látható golyók egy része kicsit sötétebb.

Céklás zöldségpogácsa húsmentes burgerbe

A sütőtökös zsemlébe tettük bele ezeket a finom zöldséges pogácsákat. Nem találom a papírt, amire lejegyzeteltem a pontos mennyiségeket, de szerintem nem is olyan fontos grammra pontosan betartani, miből mennyi kerül bele. Bátran lehet az alapanyagokat cserélgetni másra, akár babból is készíthető nagyon finom zöldségpogácsa. A vöröslencse az egyetlen, amire pontosan emlékszem, hogy 13 dkg volt.

Hozzávalók: 
- 13 dkg vöröslencse (nyersen mérve), előzőleg megfőzve (sózva), víz ne maradjon alatta,
- 2 közepes cékla, nagyon finomra reszelve,
- 2 nagyobb sárgarépa, nagyon finomra reszelve,
- 1 nagy fej vöröshagyma, nagyon finomra vágva,
- 2-3 gerezd fokhagyma, apróra vágva,
- só,
- bors,
- aki szeretne. tegyen bele egy tojást, én kihagytam,
- tojás helyett lenmagtojást, pár evőkanálnyi csicseriborsólisztet használtam,
- zsemlemorzsa,
- fűszerezés ízlés szerint: nálam most kakukkfű, mert azt kívántam,
- kevés zsiradék a sütéshez.

Elkészítés: 

1. Az előzőleg megfőzött és kihűtött vöröslencsét összekeverjük a többi zöldséggel, fűszerrel, sóval, borssal és a lisztekkel, lenmaggal (aki tesz bele).

2. Annyi zsemlemorzsát adjunk hozzá, hogy egy lágy, kissé ragacsos, de formázható masszát kapjunk, ami sülés után sem esik szét. Kivettem az edényből egy nagy gombócnyi masszát, két tenyeremmel ellapítottam kb. fél cm vastagra, vagy annál kicsit vékonyabbra (vagy ízlés szerint, de túl vastag ne legyen, mert nehezebben sül át).

3. Egy nagy serpenyőbe kevés zsiradékot hevítünk (1-2 kiskanálnyit). Belehelyezzük a zöldségpogácsákat és lassú-közepes tűznél mindkét oldalukat megsütjük. Frissen nehezebben kezelhető, óvatosan nyúljunk alájuk egy széles spatulával. Minden sütés előtt teszünk újabb adag zsiradékot a serpenyőbe.

Sütőtökfasírt 3.

Tulajdonképpen majdnem ugyanúgy készült ez a fasírt, ez a vegán hamburgerbe való pogácsa, ahogy az első számú változat, amit ITT mutattam. Most nem tettem bele babot, hanem 15 dkg főtt (tehát nem a főzés előtti súly volt ez), és botmixerrel krémesre aprított lencsét kevertem az előzőleg megsütött és héjától megtisztított tökhöz (50 dkg sült tök, tisztán mérve). Tettem még hozzá főtt kölest. Kicsit többet, mint gondoltam, de így is nagyon jó lett. 10 dkg kölest főztem meg, azt mindet bele is kevertem a "hamburger" alapanyagba. Sóztam, borsoztam és Bio Berta olaszos fűszerkeverékkel, valamint nagyon apróra vágott vöröshagymával és fokhagymával ízesítettem. Kóstolgassuk nyersen a masszát, hogy lássuk, kell-e még bele fűszer és só. Ezeken kívül került bele 1 evőkanál darált lenmag, 2-3 maréknyi aprószemű zabpehely, mert túl lágynak gondoltam a masszát. Csicseriborsólisztből annyit tettem bele, amennyitől olyan állagú lett a massza, hogy nem folyt szét (de ragacsos és lágy volt volt így is). Egy evőkanalat merítettem a tálba, azzal mertem ki egy jó púpos adagnyit. Kézzel kicsit ellapítottam és a serpenyőbe helyeztem. Ott még kicsit lenyomkodtam a kezemmel, tehát laposabb pogácsákat sütöttem, mint az 1-es változatnál látható. Egy nagy serpenyőben sütöttem, amibe 6 ilyen pogácsa elfér. Minden sütés előtt 1-2 kiskanál zsiradékot tettem. Lassú-közepes tűzön készre sütöttem mindkét oldalát.

Ha valaki nem akar vacakolni zabpehellyel, lenmaggal és csicseriborsóval és nem fontos a tojásmentesség, akkor a 2-es számú sütőtökfasírtot ajánlom. Rizs helyett tehetünk bele kölest is és a fűszerezést is mindenki igazíthatja saját ízlése szerint.

Kívül kissé keményebb, belül lágy, kicsit hűlve szépen egyben maradt, kézben fogható, nem esett szét.

Most nem akartam kenyérfélével traktálni a családot és magamat, ezért egyszerűen pároltam egy kis hajdinát hozzá. Aki kért, ehetett hozzá savanyúságot is. Leginkább ecetes szilvát kívánt hozzá a család. Általában hamburgerzsemlébe teszem ezeket a fasírtokat, fűszeres paradicsomszósszal kenem meg, és sok zöldséggel kínálom.

Tehát, a sütőtökburger 1. ITT található, a 2-es változat ITT, ez pedig a 3-as variáció.

Lassan sült, fűszeres birsalma

Sokszor sütök birsalmát, de cserépedényben, kockára vágva, ízesítés nélkül, lassan, alacsony hőfokon. Erről már írtam korábban. Most viszont másképp próbáltam ki: Chili receptjét vettem elő, de kicsit másképp készítettem, mert nem akartam 20 dkg cukrot felhasználni. Így nem lett olyan bíborvörös az alma, mint nála, de nagyon finom volt így is.

Hozzávalók: 

- 3 dl víz,

- 20 dkg cukor (nálam 10 dkg, de aki olyan vörös színben pompázó almákat szeretne kapni, mint az eredeti receptnél látható, tegye bele a 20 dkg-ot),

- fél citrom leve,

- 2 szegfűszeg,

- 1 rúd fahéj,

- 4 szem bors (nálam szegfűbors),

- 4 szép, érett, nagyjából egyforma méretű birsalma.

Tálaláshoz: 

- sűrű mézes joghurt, tejszínhab, vaníliafagyi, vaníliával , porcukorral kikevert mascarpone, pirított magvak (szezámmag, mogyoró, nálam mandula, dió, tökmag),

- én most az általam készített kecsketejből készült krémsajtot kevertem ki sűrű házi kecskejoghurttal és porcukorral ízesítettem, de esetleg krémesre kikevert, ízesített ordát/ricottát is el tudnék képzelni hozzá,

- fogyasztható sültek, máj, pástétom mellé is. 

Elkészítés: 

1. Egy kis lábasban összeforraljuk a vizet, a cukrot, a fűszereket és a citromlevet is hozzáadjuk. 

2. Az birsalmákat alaposan megmossuk, majd félbevágjuk. A csumáját nem kell eltávolítani (nálam azért voltak hibásak, kukacosak is, így én azoknál kivágtam a hibás részeket) és a hámozással sem bajlódtam.

3. Lehetőleg öntöttvas edényben kell sütni az almát (aminek teteje is van), de lehet jénaiban és fedővel rendelkező tepsiben is (minél vastagabb falú, annál jobb). Nekem most elsőre az a tapasztalatom, hogy kétféle edényben sütöttem, egy jénaiban és egy vasedényben és a vasedényben sült alma szebb színű lett és talán finomabb is. Azért sütöttem kétféle edényben, mert nem fért volna bele az összes birs egybe. 

4. A fűszeres, cukros vizet átöntjük tehát abba az edénybe, amiben sütni szeretnénk az almát. Ebbe helyezzük a félbevágott birseket, vágott felükkel lefele.  

5. 110 fokos sütőben 6-7 órát vagy egy éjszakát sütjük. Nálam 90 fokos sütőben éjszakázott. A végeredmény, ha beletesszük az előírt cukormennyiséget és teszünk bele citromlevet, akkor bíborvörös lesz, ha nem teszünk bele annyi cukrot, akkor olyan lesz, mint az enyém, barackszínű. Kínálhatjuk sült húsok, máj, pástétom mellé, de desszertként a fenti ízesítők valamelyikével is nagyon finom lesz. 

Teljes kiőrlésű édes keksz

Ezt a receptet az Enni való ajándékok (Alison Walker) című könyvben találtam. Azért tetszett meg, mert teljes kiőrlésű lisztből készül és a liszt-vaj aránya kevesebb, mint az átlag kekszek esetében. Tojást nem tartalmaz. Nem mutatós keksz, viszont sok rostot, lassan felszívódó szénhidrátot és kevés cukrot tartalmaz. Ideális hétköznapra tízóraira, uzsonnára, habár a szerző még lágy sajtok mellé is ajánlja.

Hozzávalók: 
- 42,5 dkg teljes kiőrlésű liszt (nálam tönkölyliszt),
- 12 dkg zabpehelyliszt (ledaráltam a zabpelyhet),
- 1 evőkanál sütőpor (én egy kevés szódabikarbónát tettem bele),
- 12 dkg cukor (10 dkg-ot tettem bele),
- 18 dkg vaj,
- 150 ml tej.

Elkészítés: 

1. A lisztet, a zablisztet, a sütőport, a cukrot tegyük egy nagy tálba. Morzsoljuk hozzá a vajat.

2. mikor már morzsás állagú, akkor hozzágyúrunk annyi tejet, hogy egy lágy, de nem ragacsos tésztát kapjunk. Gyorsan gyúrjunk, formáljunk belőle egy sima tésztát, majd csomagoljuk zacskóba és tegyük a hűtőbe.

3. Fél óra-egy óra pihentetés után lisztezett felületen nyújtsuk kis a tésztát. A recept 5 mm vastagságot ajánl, de én ennél vékonyabbra nyújtottam. Ráadásul én nem egyszerre nyújtottam ki a tésztát, hanem két részletben.

4. Kiszúrjuk a kekszeket, sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük őket, majd villával megszurkáljuk a tetejüket.

5. 180 fokra előmelegített sütőben készre sütjük. Hogy kinek mi a kész, az részben ízlés dolga is. Azt mondják, nem szabad túlsütni, mert nagyon száraz lesz (főleg, mert teljes kiőrlésű lisztből van), de nekem éppen azok a kekszek tetszettek jobban, melyeket jobban megsütöttem. Azok ropogósabbak voltak és főleg másnapra lettek nagyon finomak.

6. Ha megsültek a kekszek, rácsra szedjük őket és teljesen kihűtjük. Ezután mehetnek a kekszes dobozba.

Töltött cukkini (húsmentes)

Ezt a töltött cukkini receptet már vagy 15 éve ismerem és készítem. Sokkal jobban kedvelem, mint a hússal töltött cukkinit. A receptet egy régi könyvben találtam (A tökéletes étrend, Ursula Summ receptjeivel).

Korábban nem szerettem a töltött zöldségeket, mert a zöldség, amibe tettük a tölteléket, íztelen volt. Aztán rájöttem, hogy ezzel a fűszeres-olajos kencével bekenve a zöldséget, már nem csak a töltelék, de maga a zöldség is finom lesz.

Hozzávalók: 

- 5-8 dkg köles,

- 1 teáskanál szárított zöldségkeverék, sómentes, adalékmentes (elmaradhat),

- kb. 4 kisebb cukkini (csak zsenge cukkiniből szeretek főzni, azok ízlenek leginkább, nem hagyom megnőni őket)

- 3-4 evőkanál olaj,
- ha van, szoktam tenni bele nagyon apróra vágott paprikát is, 

- 2-3 gerezd fokhagyma, reszelve,

- 1 fej vöröshagyma,

- 2 evőkanál zöldfűszerkeverék (nálam oregánó, kakukkfű, bazsalikom, borsikafű),

- petrezselyemzöld és sárgarépazöld, apróra vágva (elmaradhat, eredeti recept nem írja),

- 3 közepes sárgarépa, finomra reszelve,

- 10 dkg gomba (vagy egy kis üveg gombakonzerv, nálam konzerv), elmaradhat a gomba, 

- 1 teáskanál pirospaprika (nem mindig teszek bele),

- 1 teáskanál majoranna,
- szoktam reszelni a töltelékbe (kecske)sajtot vagy darabolok bel kis fetakockákat,

- 1-2 evőkanál tejföl,

- sajt, ízlés szerinti mennyiségben, fajtában a tetejére.

Elkészítés: 

1. A kölest nagyon alaposan megmossuk. Többször cseréljük le rajta a vizet. Végül tiszta vízzel tegyük fel főni kétszeres mennyiségű vízben. Sózzuk és keverjük bele a natúr szárított zöldségkeveréket (ha használunk). Lassú tűzön főzzük. Ha kész, zárjuk el a tüzet és fedjük le. 

2. A cukkiniket megmossuk, végeit levágjuk, közepét kivájjuk. 

3. Egy evőkanál olajat összekeverünk a zúzott fokhagymával, sóval, zöldfűszerekkel. Ezzel kenjük meg a cukkinik belsejét. 

4. A vöröshagymát egy evőkanál olajon megpároljuk, majd mehet rá a répa és az apróra szeletelt gomba, az aprított paprika is. 8-10 percig dinszteljük, lassú tűzön. Tehetünk bele aprított petrezselyemzöldet és sárgarépazöldet is. Mivel jó zsenge cukkinit szeretek csak használni mindenhez, a kivájt cukkinibelsőt is felkockázom és hozzákeverem a készülő töltelékhez. Végül belekeverjük a kölest. Jól összekeverjük. Szoktam reszelt sajtot is keverni a töltelékbe (általában házi kecskesajtot) és/vagy házi feta jellegű sajtot is. 

5. Ízesítjük majorannával, pirospaprikával (ezt van, hogy kihagyom). Tejföllel lazítjuk. 

6. Megtöltjük ezzel a köleses töltelékkel a cukkiniket. 

7. Egy sütőedénybe öntünk kevés olajat, beletesszük a töltött cukkiniket, tetejüket megszórjuk reszelt sajttal, lefedjük az edényt és 180-200 fokos sütőben készre sütjük. A cukkini legyen puha (villát, kést beleszúrva látni fogjuk). Fedő nélkül süssük még pár percig, hogy kicsit süljön-piruljon a sajt is. 

Krumplilaska (kolbászos krémmel töltve)

Mint olyan sokszor, most is abból készült az ebéd, ami éppen volt itthon. Szombaton újabb előadásra kellett mennem, mert sajtbíráló képzésre járok. Nagyon fárasztó, ugyanakkor izgalmas napon vagyok túl. Két francia sajtkészítő mester utazott ide Franciaországból, hogy a világ sajtjairól, azok jellemzőiről, beszéljenek nekünk és a napot kóstolási gyakorlattal zárjuk. Néhány hét múlva újra jönnek majd, de akkor a sajt kóstolásának és bírálatának részletesebb módszertanával ismertetnek majd meg bennünket.

Szombaton távol voltam tehát, így a családnak előre készítettem ebédet, nehogy ne legyen mit enniük. Az itthoni ebéd ugyancsak a sajtokról szólt, mert kecskéink tejéből készült krémsajt került bele (a desszertbe pedig kecskeordát sütöttem, amit egy kis házi meggybefőttel dobtam fel).

A recept egyébként a Vidék íze 2017 júniusi számából van.

Hozzávalók:
- 1 kg krumpli,
- kb. 20-30 dkg liszt, vagy amennyit a tészta igényel,
- 1 csapott evőkanál só,
- zsiradék a sütéshez.

Hozzávalók a töltelékhez:
- 20 dkg sajtkrém (nálam házi, kecsketejből készült krémsajt),
- kolbász (1 szálat ír a recept, én ennél jóval kevesebbet, kb. a felét tettem csak bele),
- 1 gerezd fokhagyma.

Elkészítés:

1. A krumplit héjában megfőzzük, majd meghámozzuk és krumplinyomón még forrón átnyomjuk. Kihűtjük.

2. Utána sózzuk, majd annyi liszttel összegyúrjuk, amennyitől egy  lágy, de jól kezelhető tésztát kapunk. Ne tegyük bele rögtön az összes lisztet, mert nem biztos, hogy mindre szükség lesz. 15-20 egyenlő részre osztjuk (én 20 részre osztottam) és gombócokat formázunk belőle.

3. Lisztezett felületen, óvatosan, nehogy leragadjon, kör alakúra, palacsinta méretűre nyújtjuk a gombócokat. (Én nyújtás közben többször _enyhén_ liszteztem a pultot és a palacsinta tetejét is.)

4. Enyhén zsírozott palacsintasütőben egyesével kisütjük a palacsintákat (közepes lángon, mindkét oldalát megsütjük).

5. A töltelékhez a krémsajtot, a felkarikázott kolbászt és a fokhagymát aprítógépben vagy botmixerrel krémesre keverjük. Ezzel kenjük meg a palacsintákat, majd mindegyiket feltekerjük. Nekem nem lett elég a krém, a maradékot sűrű, házi szilvalekvárral kentem meg.

6. A tölteléket el tudom képzelni valamilyen friss zöldfűszerrel ízesített krémsajttal is (turbolya, metélőhagyma, kapor stb.), így húsmentessé tehető az étel.

Hajdinás kölesfasírt (vegán, gluténmentes)

Ezt a receptet egymás után kétszer is leteszteltem. Kipróbáltam tojással is (féltem, hogy szétesnek majd sütés közben), anélkül is. Nem kell bele a tojás, sőt, nem is lesz olyan finom és olyan jó állagú, mint tojás nélkül. A receptet a nosalty-n találtam.

Hozzávalók: 
- 20 dkg főtt hajdina (nekem a 10 dkg nyers hajdinából lett kb. 30 dkg főtt hajdina),
- 20 dkg főtt köles (a 10 dkg nyers kölesből lett kb. 30 dkg főtt köles),
- 2 db krumpli, hámozva, kockázva,
- 2 db sárgarépa, tisztítva, finomra reszelve,
- 4 gerezd fokhagyma (én nem tettem bele),
- 1 csokor petrezselyem, apróra vágva,
- 4 evőkanál lenmagliszt (én egyszerűen ledaráltam a lenmagot egy kávédarálóban),
- só,
- bors,
- egyéb fűszerek ízlés szerint (nálam olaszos fűszerkeverék),
- a recept nem írta, de én apróra vágtam egy fej vöröshagymát és azt is beletettem a masszába,
- zsiradék a sütéshez.

Elkészítés: 

1. A hajdinát és a kölest külön-külön megfőzzük a szokásos módon (kb. kétszeres mennyiségű vízben, melyet sózunk). A kölest, ahogy máskor is, most is nagyon alaposan mossuk át főzés előtt, többször, váltott vízben, hogy ne legyen keserű főzés után.

2. A hámozott, felkockázott krumplit sós vízben megfőzzük, majd krumplinyomóval összetörjük.

3. Egy nagy tálba öntjük a megfőtt kölest, hajdinát, az előkészített krumplit és a finomra reszelt répát. Fűszerezzük a fenti hozzávalókkal vagy ízlés szerint, amivel szeretnénk. Nem kell sajnálni a fűszert, jól áll neki. Kóstolgassuk, aztán igazítsuk kedvünk, ízlésünk szerint.

4. A recept szerint a lenmaglisztet fél dl vízzel simára kell keverni és így adni a hajdinás masszához, de én egyszerűen csak beleszórtam vízzel való keverés nélkül, majd alaposan összegyúrtam a fasírtalappal. Gyakran használok őrölt lenmagot tojás helyett különböző recepteknél, mert segít összefogni az ételt.

5. Kisebb golyókat formázunk a masszából és forró zsiradékban készre, aranybarnára sütjük.

6. Fogyaszthatjuk salátával, ehetjük főzelékek mellé, de finom mártogatósokkal, fűszeres lekvárokkal (chutney-val) is.

Közben készítettem egy másik hajdinafasírtot is. abban csak hajdina van, nincs krumpli és köles. ITT található a recept.

Turbolya krémleves (tejmentes, húsmentes, tojásmentes, vegán)

Idén van először turbolyánk a kertben. Tavaly és azelőtt nem kelt ki valamiért, most azonban gyönyörű! Soha nem kóstoltam még korábban turbolyát, így idén kezdtem csak vele az ismerkedést.

Azt olvastam a turbolyáról, hogy két változata létezik: a termesztett és a vadon termő (útszéli turbolya). A turbolya magyar népies neve: illatos turbolya, olasz saláta, édespetrezselyem, zamatos turbolya. 

Korábban azt olvastam, hogy ánizsos, édeskés illata és íze van a turbolyának. Emiatt kicsit aggódtam is, mert régen nem kedveltem az ánizsos ízű ételeket. Most azonban azt kell mondjam, nagyon tetszik! Kipróbáltam palacsintában és pitébe sütve, készült túrókrém és ez a leves. Ízét legjobban nyersen, frissen érezni. A francia konyha kedvelt fűszere, de állítólag régen Magyarországon is gyakran használták főzéshez és gyógynövényként is, illetve, hogy szinte minden kert végében megtalálható volt a turbolya. 

Kora tavasszal lehet szedni zsenge hajtásait. Azt írják, később a levelek már keserűvé és rágóssá válnak (majd tesztelem). 

Erdőszéleken, akácosokban lehet szedni, de nagyon vigyázni kell, nehogy összekeverjük a mérgező foltos bürökkel. Úgy, ahogy a medvehagyma, a turbolya is jellegzetes illatával különböztethető meg a hozzá hasonló, de mérgező foltos büröktől. Nekem most könnyű dolgom van, mert vetettem egy so turbolyát, így nem kell keresgélnem, ellenőriznem, hogy biztosan azt szedek-e. 

A leves receptjét Gabojszánál találtam. Gyors, egyszerű. Csak zöldség kell bele, nem kerül a levesbe tejtermék, hús vagy tojás.

Hozzávalók (4-6 személyre): 

- 2 evőkanál olaj,

- 2 fej vöröshagyma,

- 6 közepes krumpli,

- egy jó nagy csokor turbolya,

- só, frissen őrölt bors. 

Elkészítés: 

1. A hagymát apróra vágjuk és olajon megpároljuk. A krumplit megpucoljuk és kis kockákra vágjuk. Hozzáadjuk a megpárolt krumplihoz és felöntjük vízzel (3 ujjnyira lepje el a víz a krumplit). Sózzuk. Addig főzzük, míg a krumpli megpuhul. 

2. Ha puha a krumpli, az apróra vágott turbolyát hozzáadjuk és botmixerrel krémesre törjük. Ha túl sűrű a leves, kicsit lehet hígítani vízzel. 

3. Gabojsza azt javasolja, szűrőn szűrjük át a levest, mert zavaró, rostos a turbolya szára, de mivel én zsenge turbolyát használtam, ilyet nem tapasztaltam, ezért én nem passzíroztam át. 

4. Tálalhatjuk az általunk kedvelt levesbetéttel: sajtos pirított kiflikarikákkal, vajon pirított kenyérkockákkal, szalonnachips-szel stb. 

Dobozi borsos lepény (kolbászos)

A vidék Íze legújabb, 2019 áprilisi számában találtam ezt a receptet (húsvétra ajánlják ezt és ezen kívül két másik sós harapnivalót, amivel például a locsolókat is meg lehet kínálni). Én most a lencsefőzelék mellé sütöttem.

Hozzávalók: 
- 50 dkg finomliszt,
- 1,5 dl tej,
- víz (nálam víz ÉS joghurt keveréke),
- 1 tojás (én nem tettem bele),
- 2 dkg élesztő,
- egy kiskanál cukor,
- egy kiskanál só.

Hozzávalók a töltelékhez: 
- 1 hosszú szál jó minőségű füstölt kolbász,
- zsír (a recept nem írja, mennyi kell, így én most elsőre kb. 8 dkg-ot használtam fel),
- só,
- bors.

Elkészítés: 

1. Az élesztőt felfuttatjuk egy kis langyos cukros vízben vagy tejben (én tejben).

2. A lisztet tálba szitáljuk. Adunk hozzá egy teáskanál sót.

3. Beleöntjük a felfuttatott élesztőt, hozzáadjuk a meglangyosított tejet és a tojást.

4. Odakészítjük a langyos vizet és elkezdjük kidolgozni a tésztát (én a víz egy részét házi joghurttal pótoltam). A vizet apránként adjuk hozzá és annyit, amennyitől egy szép lágy, de nem ragacsos tésztát kapunk.

5. Cipót formázunk belőle és letakarva megkelesztjük. A recept 2 órát ír. Én egy órát terveztem, de végül, mivel mást is főztem, másfél óra lett belőle.

6. Ezután egy lisztezett felületen nagyra nyújtjuk a tésztát (a recept pontos szövege szerint "nagyon nagyra").

7. Olvasztott zsírral megkenjük. Sózzuk, borsozzuk. Szokásos módon meghajtogatjuk a tésztát. Egy kicsit állni hagyjuk, majd újra nyújtjuk, zsírral lekenjük, sózzuk, borsozzuk (nálam csak nagyon kevés bors került rá, mert a gyerekek nem szeretik a borsos ételeket). Még kétszer elvégezzük ezt (tehát összesen négyszer hajtogatunk) és az utolsó hajtogatásnál a vékonyra karikázott kolbászt is rászorjuk a tésztára. Legközelebb, hogy egyenletesebb legyen a kolbász eloszlása a tésztában, az utolsó előtti hajtogatásnál is szórok kolbászt és az utolsónál is (magyarán két részletben fogom elosztani a kolbászt a tésztán). Az utolsó hajtogatás után 30 percet állni hagyjuk a tésztát (konyharuhával letakarva). Ezután megint hajtogatunk, de most nem kenjük le semmivel. Kicsit állni hagyjuk.

8. Végül tepsi méretűre nyújtjuk (nálam gáztepsi). A tetejét megkenjük olvasztott zsírral, sózzuk, borsozzuk. Tíz perc pihentetés után 180 fokra előmelegített sütőben készre sütjük. Langyosan a legfinomabb. Kockára vágva tálaljuk.

Karcagi Ferdinánd

Életem első Ferdinándját sütöttem meg, mely a képeken is látható. Férjem névnapjára készültek ezek a csigák. A történet pedig: férjem gyerekkorában sokszor evett ilyen cukros-vajas csigákat a nagymamájánál. Nagyon szerette és szereti a mai napig is. Én azonban soha nem sütöttem, mert a benne lévő rengeteg cukor nem volt túl szimpatikus számomra. Másrészt nem szívesen sütök-főzök olyan ételeket, melyek a nagymamák specialitásai voltak, mert az enyém úgysem lesz olyan.

A lényeg, hogy férjem már évek óta mondogatja, milyen jó lenne enni Ferdinánd tekercset. Gondoltam hát egy merészet és a névnapjára megsütöttem. (Nagyon izgultam, szinte remegett a kezem, mikor kiborítottam a kész süteményt a tálra, mert nemhogy nem sütöttem, de még csak soha nem is ettem ilyen süteményt. Valahogy ez kimaradt az életemből.)

Mielőtt nekifogtam volna, mint mindig, mikor számomra új, ismeretlen ételt próbálok ki, hosszas kutatómunkába fogtam. A rengeteg elolvasott recept után jöjjön a leírás arról, ahogy ezek a csigák készültek. A tésztája puha, nem száraz, alul-felül-oldalt pedig ragacsos, illetve ropogós a karamelltől. Be kell valljam, tényleg finom ez a sütemény, de mondtam férjemnek, nem mostanában sütök ilyen energiabomba édességet, az is biztos.

Hozzávalók: 
- 50 dkg liszt (én mindenhez tönköly fehérlisztet használok),
- (zsíros házi) tej---> amennyit a tészta igényel, van, aki csak 2,5 dl-t tesz bele, van, aki fél litert, nálam kb. 4,5 dl fogyott, de tojást nem tettem a tésztába és tönkölylisztet használok,
- 2-3 tojássárgája (nem tettem bele),
- 2,5 dkg vaj és 2 dkg olaj (de csak azért így, mert van, aki olajat tesz bele, van, aki vajat, van, aki 2,5 dkg vajat, van, aki 5 dkg-ot),
- csipet só,
- 2 dkg élesztő,
- 1 evőkanál cukor.

Hozzávalók a krémhez:
- 20 dkg puha vaj,
- 15-20 dkg porcukor.

Hozzávalók az öntethez:
- 2 dl tejszín,
- 1-2 evőkanál cukor,
- vanília.

Egyéb: 
- puha vaj az edény és a csigaközök kikenéséhez,
- cukor az edény beszórásához.


Elkészítés: 

1. Kevés langyos tejbe morzsoljuk az élesztőt. Megszórjuk a cukorral és felfuttatjuk. A lisztet elmorzsoljuk a vajjal. Hozzáadjuk a sót, az enyhén felvert tojássárgáját, ha használunk.

2. Ha felfutott az élesztő, a liszthez adjuk. Öntünk hozzá valamennyi tejet és elkezdjük kidolgozni a tésztát. A tészta állaga: van, aki fánkszerűt, van, aki rétestészta állagot említ, illetve azt, hogy legyen  lágy a tészta. Van, aki fakanállal dagasztja. Én egy viszonylag lágy tésztát dagasztottam, ami gyönyörű sima, nem ragacsos. Jól ki kell dolgozni. Akkor van kész, ha hólyagok jelennek meg a felszínén. Letakarjuk konyharuhával és kelesztjük. (Az olajat a dagasztás vége fele dolgoztam bele, de legközelebb kihagyom, megnézem, úgy milyen lesz.)

3. A kelesztés idejében is eltérnek a receptek. Van, aki nem keleszt, csak rövid ideig pihentet, van, aki duplájára keleszti a tésztát. Én maradtam most az utóbbinál.

4. Miközben kel a tészta, a vajat habosra keverjük a porcukorral.

5. A megkelt tésztát lisztezett felületre borítjuk és téglalap alakúra nyújtjuk. Nos, hogy mekkorára, milyen vastagra? Itt is megoszlanak a vélemények, így én olyan 5 mm vastagra nyújtottam.

6. Megkenjük a tésztát a vajas porcukorral, majd a hosszanti oldaláról kezdve szorosan feltekerjük.

7. A rudat aztán feldaraboljuk. 5-6 cm hosszú rudakat vágunk egy éles késsel.

8. Miben süssük? Sülés közben nőni fognak a csigák, viszont minden recept azt ajánlja, hogy ne tegyük a csigákat túl szorosan és túl távol sem. Nekem ezt teljesíteni úgy sikerült, hogy 2 edényben sütöttem. Egy 20 cm átmérőjű vasedényben és ennél kicsit kisebb jénaiban. Állítólag az igazi a zománcozott lábas lett volna. A tapasztalatom az, hogy a vasedényben sokkal-sokkal szebben és ropogósabbra sültek a csigák, mint a jénaiban, úgyhogy én a vasedényt javaslom vagy a lábast és csak végső esetben a jénait.

9. A sütőedény alját és oldalát vastagon megkenjük vajjal. Megszórjuk cukorral és mehetnek is bele a csigák a fent leírtak szerint, azaz ne távol, mert azt szeretnénk, hogy felfele nőjenek és ne folyjon ki a vajas töltelék, másrészt ne túl zsúfoltan, mert akkor meg nagyon összesülnek.

10. Letakarva hagyjuk kelni, de előtte olvasztott vajjal kicsit kenjük be a csigák oldalát, hogy könnyebben szét lehessen választani őket sülés után. Itt persze megint mindenki másképp csinálja: van, aki nem keleszt, azonnal süt, van, aki 15 percet pihentet, van, aki megint egy órát hagyja a tésztát. Nálam most kb. 35-40 percet kelt.

11. 180-200 fokra előmelegített sütőben sütjük 20-30 percet. Ezután ráöntjük a felforrósított cukros-vaníliás tejszínt. Tovább sütjük, míg szép barnás, karamelles lesz a teteje (és egyébként az alja és az oldala is). Az, hogy mennyi ideig sül, függ a sütőnktől és az edények számától.

12. Sütés után azonnal ki kell borítani az edényből a csigákat! Vigyázat, nagyon forró az edény és a süti! Én úgy oldottam meg, hogy fogtam egy nagy lapos tányért, rátettem az edény tetejére, amiben a süti volt (kesztyű volt a kezemen!), majd egy határozott, gyors mozdulattal, az edényt és a tányért is fogva, megfordítottam az egészet. Így most a tányéron lévő csigák teteje volt alul. Fogtam egy másik nagy tányért, rátettem a süti tetejére és a két tányért összefogva megint megfordítottam az egészet. Így most újra a csigák teteje lett felül. Langyosan a legfinomabb. Akkor ropog a karamell. Később, mikor kihűl, akkor sem száraz, szerintem így is finom.