Zsemlekoszorú

 A receptet Limara oldalán találtam. Karácsonyi zsemlekoszorú a neve, de bármikor, bármilyen alkalomra megsüthető, legfeljebb a dekoráció változik. Karácsonyra sütöttem a családnak és nagyon népszerű volt. 

Nagyon jó recept, nagyon finom lett a zsemle. Nem számítottam arra, hogy ennyire jó lesz! 

Hozzávalók: 

- 7 dkg apró szemű zabpehely,

- 53 dkg finomliszt (nálam fehér tönkölyliszt),

- 1 evőkanál méz,

- kb. 3,3 dl langyos tej, de ez függ a liszttől,

- 1 tojás (nem tettem bele),

- 2,5 dkg friss élesztő,

- 2 teáskanál só,

- 5 dkg puha vaj,

- 1 tojás a lekenéshez,

- 1-1 evőkanál lenmag, fekete szezámmag, szezámmag, nálam mák,

- 1-1 evőkanál apróra vágott friss rozmaring és kakukkfű (nem használtam),

- 1 teáskanál nagyszemű só (ne használtam). 

Elkészítés: 

1. Kimérjük a zabpelyhet és leöntjük annyi tejjel, amennyi ellepi. A maradék tejjel, a mézzel felfuttatjuk az élesztőt. A zabpelyhet addig áztatjuk, míg az élesztő felfut. 

2. A felfuttatott élesztőhöz adjuk a tojást, ha használunk, a megáztatott zabpelyhet az áztatótejjel együtt. Rászitáljuk a lisztet, hozzáadjuk a sót. Elkezdjük dagasztani. Én a vajat csak a dagasztás végén gyúrtam a tésztába, mert mindig kézzel dagasztok, nincs gépem hozzá. Sima, puha, de nem ragacsos tésztát dagasztunk, ami elválik az edény falától. Letakarjuk és duplájára kelesztjük. 

3. A megkelt tésztát munkapultra tesszük. 32 egyforma darabra vágjuk. Minden darabot gömbölyítünk és letakarva újabb 15 percig pihenni hagyjuk. Addig egy nagy sütőlemezt sütőpapírral kibélelünk. 

4. A tepsi közepére fektetünk egy 12 cm átmérőjű tálat. Egy tálkában összekeverjük a sót, fűszereket, magvakat. Nálam ez elmaradt, mert én csak darálatlan mákkal szórtam meg a zsemléket. 

5. A pihentetett cipókat kézzel kilapítjuk és újra feszes cipókat készítünk belőlük. 

6. 10 db cipót szorosan a tepsire fektetett tál köré rakunk. A többi cipót ezek köré fektetjük körben, kb. 1,5 cm-es távolságra a belső körtől. Amikor kész, kivesszük a tálat. Letakarjuk, 30 percig kelesztjük. 

7. Amikor megkelt, felvert tojással lekenjük a zsemléket és megszórjuk a keverékkel vagy, ahogy én tettem, simán csak szemes mákkal. 180 fokra előmelegített sütőben sütjük. Legyen szép piros. Kb. 30 percig sül, de sütője válogatja. 

Vajas pogácsa

 Luca-napra sütöttem ezeket a pogácsákat. Az egyikbe rejtettem egy pénzérmét is a babona és szokás kedvéért. 

A receptet Rupáner oldalán találtam. Itt-ott változtattam a leíráson, de jelzem, hogy mit. 

Hozzávalók: 

- 50 dkg liszt,

- 25 dkg vaj,

- 3 tojássárgája,

- 1 csapott evőkanál só,

- 1 kisebb poharas tejföl (de liszttől függ, lehet, hogy kicsit több is kell majd),

- 1 kocka élesztő (eredetileg 2,5-3 dkg-ot terveztem csak tenni bele, mert olyan soknak tűnt ez az 5 dkg, végül 4 dkg élesztőt gyúrtam a tésztába),

- 1 egész tojás a tetejére. 

Elkészítés: 

1. A lisztet, sót, vajat elmorzsoljuk. 

2. Közepébe öntjük a tojássárgát, tejfölt és rámorzsoljuk az élesztőt. 

3. A tésztát összegyúrjuk. Közepesen kemény tészta lesz. Mikor összegyúrtuk, a tálat becsomagoljuk. Én egy tiszta kukazsákba tettem bele a tálat és így ment a hűtőbe. 5-6 órát pihenjen a hűtőben. 

4. Ezután a recept azt javasolja, hogy lisztezett felületen átgyúrjuk a tésztát és nyújtjuk. Én azonban gyúrás helyett egyszer meghajtogattam a tésztát, kicsit hagytam állni (pár perc), majd nyújtottam ujjnyi vastagra (a recept szerint 2 cm-re). 

5. Tetejét berácsozzuk, szaggatjuk (olyan 3-3,5 cm-es volt a szaggatóm). Az oldalukat meg is sodorhatjuk óvatosan, így magasabb lesz. Sütőpapírral bélelt tepsire tettem a tésztát és én nem 10-15 percig hagytam pihenni, konyharuhával letakarva, hanem 50 percet (ha valahol melegebb a konyha, lehet, hogy elég 30-40 perc is).  

6. Sütés előtt nagyon óvatosan, hogy ne folyjon le a tojás a pogácsa oldalára, bekenjük a tetejét felvert egész tojással. 

7. 220 fokra előmelegített sütőben sült világos aranybarnára. (Az eredeti recept 180-200 fokot ír.) Túlsütni nem szabad, mert akkor kiszárad. 

Hot-dog kifli

 Limara receptje szerint sütöm ezeket a kifliket már ével óta. Mindig sikerül. 

Hozzávalók: 

- 140 g joghurt,

- kb. 2 dl tej,

- 1 tojás (én nem teszek a tésztába tojást, csak a tetejét kenem le tojással),

- 0,5 dl olaj,

- 1,5 teáskanál só,

- 50 dkg liszt,

- 1 teáskanál cukor,

- 2,5 dkg élesztő,

- 2 evőkanál burgonyapehely (nem teszek bele).

- 1 felvert tojás a tetejét lekenni. 

Elkészítés: 

1. Szokásos módon egy nem túl kemény, jól formázható tésztát kell dagasztanunk (az élesztőt előtte természetesen felfuttatom). (Liszttől függően kellhet esetleg még egy kis tej hozzá.) Duplájára kelesztjük a tésztát.

2. Amikor megkelt a tészta, 5 egyforma részre osztjuk. Mindegyiket gombóccá igazítjuk, húzzuk, és kicsit állni hagyjuk (5 perc). 

3. Az első gombócot négyzet alakúra nyújtjuk, viszonylag vékonyra. Az egyik sarkánál elkezdjük feltekerni. ezt a tekercset keresztben elvágjuk. A többi tésztával ugyanígy járunk el. A készítésről képeket Limara oldalán lehet nézni. 

4. Sütőpapírral bélelt tepsin duplájára kelesztjük a kifliket (kb. 30-40 perc). Sütés előtt lekenjük őket egy felvert tojással. 

5. 180 fokos sütőben készre sütjük. 

Kovászos kifli (hosszú érleléssel)

 Kislányom 7. születésnapjára, az ünnepi reggelihez sütöttem ezeket a kifliket. Hosszú az elkészítés ideje, de megéri, mert nagyon finom és jó állagú kifliket kaptam. 

A receptet a Vadkovász suli oldalán találtam. 

1. A kovász elkészítése: 

- 5 dkg anyakovász vagy madre,

- 50 ml víz,

- 10 dkg kenyérliszt. 

A hozzávalókat alaposan összegyúrjuk. Kemény kovászt kapunk. A konyhapulton, lefedve érleljük 8-12 órán át. 

2. További hozzávalók: 

- a fent begyúrt kovász,

- 350 ml langyos tej,

- 5 dkg tk. tönkölyliszt,

- 45 dkg kenyérliszt,

- 5 dkg vaj,

- 3 dkg méz,

- 2 tk. só. 

Elkészítés: 

1. A liszteket edénybe szitáljuk, hozzáadjuk tejet és a kovászt. Elkezdjük dagasztani. A dagasztás vége felé megy bele a vaj és amikor eldolgoztuk, csak akkor a só. Közepesen kemény tésztát kell kapni, egy lágyabb kenyértésztát. 

2. Enyhén olajozott tálba tesszük, ahol egyből sziromhajtogatást végzünk. 

3. 1 órán át szobahőmérsékleten tartjuk letakarva. Ezután megint hajtogatás következik. 

4. A tésztát hasra fordítjuk, nejlonba húzzuk, berakjuk a 6 fokos hűtőbe 12-16 órára, de többet is kibír. 

5. Másnap kivesszük a tésztát és 9 részre osztjuk. Mindegyik tésztát zsemleformára gömbölyítjük a szokásos módon. 

6. Letakarva 30 percet pihen a tészta, majd megint laza zsemlékre formázzuk. Két konyharuhával letakarjuk és ismét 30 perc pihenő következik. 

7. Kézzel kilapogatjuk a zsemléket, csepp formára nyújtjuk őket egy sodrófa segítségével. Feltekerjük a kifliket a szokásos módon. 

8. Sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük a kifliket. Távolságot hagyjunk közöttük, hiszen nőni fognak kelesztés és sülés közben. Lefújjuk vízzel. Ezután nejlonzsákot húzunk a tepsire. Levegőt fújunk a zsákba, hogy ne érjen a kiflikhez, majd lezárjuk a zsák szélét. 

9. 2-3 órát kel (nagyjából duplájára), de ez nagyon függ a szoba hőmérsékletétől is. 

10. 220 fokon (vagy 200 fok légkeverésen) kb. 20 perc alatt sülnek meg ropogósra (az idő a sütőtől függ, nem biztos, hogy 20 perc lesz belőle). 

11. A kiflik másnap is puhák, élvezetesek. 

Kelt túrós pogácsa

Nagyon jól sikerült, finom pogácsa. Kívül ropog, belül puha. Túrós pogácsából általában az élesztő nélküli változatot szoktam sütni, de most nem volt kedvem annyi vajat belesütni a pogácsába, ezért inkább kerestem egy kelt változatot. Az élesztőmentes változat ITT található a blogon. EBBEN pedig van egy kis élesztő, de csak nagyon kevés és ezt sem kell dagasztani. ITT pedig tettem a tésztába egy kis teljes kiőrlésű lisztet is és csökkentettem a zsiradék mennyiségét. 

Itt, lent pedig a 4. változat, egy kelt tésztás túrós pogácsa következik. A receptet itt találtam. 

Hozzávalók: 

- 40 dkg túró,

- 40 dkg liszt,

- 2 tojássárgája,

- 1 dl 20 %-os tejföl (nálam 25%-os),

- 2,5 dkg élesztő,

- 2 evőkanál kacsazsír (nálam disznózsír),

- 1 evőkanál só (nem púpos),

- 1 tojás a lekenéshez. 

Elkészítés: 

1. A tejfölt meglangyosítjuk, belemorzsoljuk az élesztőt és egy kevéske cukrot. Felfuttatjuk. Addig a többi hozzávalót egy tálba tesszük. Elkezdjük gyúrni és közben hozzáadjuk a felfuttatott élesztős tejfölt is. 

2. Mikor összeállt a tészta, letakarva 20 percet pihentetjük. Ezután kinyújtjuk a tésztát, meghajtogatjuk és ismét pihentetjük 20 percen át. Még kétszer megismételjük a hajtogatást, pihentetést. 

3. Ekkor másfél ujjnyira nyújtjuk a tésztát. Tetejét berácsozzuk, majd kiszaggatjuk. 

4. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk a pogácsákat, tetejüket lekenjük felvert tojással és 180 fokra előmelegített sütőben megsütjük. 

Jeruzsálemi kalács/csokoládés kalács/babka

 A recept Yotam Ottolenghi Jeruzsálem című könyvében található. Nagyon finom, nagyon könnyű a tésztája. Így, hogy nem tettem bele annyi cukrot, pont jó volt. 

Ez egy hatalmas adag, két kalács lesz belőle, úgyhogy én csak a felét készítettem el, ide viszont a két kalácshoz való mennyiséget írom. Hozzávalók a tésztához:  

- 53 dkg liszt,

- 10 dkg cukor (én csak annyi cukrot tettem bele, amennyi az élesztő felfuttatásához kell, plusz egy evőkanállal a tésztához),

- 2 teáskanál szárított élesztő (én frisset tettem, abból 20 g-nak megfelelőt),

- 1 citrom reszelt héja,

- 3 nagy tojás,

- 120 ml víz,

-  csipet só (nem tettem),

- 15 dkg szobahőmérsékletű, lágy vaj (én megolvasztottam, de figyeltem, ne legyen forró!),

Hozzávalók a töltelékhez: 

- 5 dkg porcukor (nem tettem bele),

- 3 dkg cukormentes kakaópor,

- 13 dkg jó minőségű étcsoki (én 78 %-os csokit választottam),

- 12 dkg vaj,

- 10 dkg pekándió (pont volt itthon),

- 2 evőkanál kristálycukor (nem tettem bele). 

Szirup: 

- 26 dkg kristálycukor (nálam egy kicsit kevesebb, a fél adagba tettem kb. 10 dkg-ot),

- 160 ml víz. 

Elkészítés: 

1. Mivel én friss élesztőt használtam, ezért először felfuttattam azt langyos-cukros vízben. Ha szárított élesztőt használunk, akkor mehet a tálba a liszt, cukor, élesztő, citromhéj. Ehhez jön a tojás, víz. Elkezdjük dagasztani. Adjuk hozzá a sót. Majd ezután apránként, több részletben a vajat. Jól dolgozzuk ki a tésztát, simára, fényesre, rugalmasra. Lágy lesz. Dagasztás közben, főleg eleinte, le kell kaparni a tésztát az edény faláról és esetleg picit be is lisztezni, hogy elváljon a tészta a tálról. Fóliával lezárjuk a kelesztőtálat és betesszük a hűtőbe. A tészta álljon fél napot, de legjobb, ha egy éjszakát pihen a hűtőben. 

2. Másnap elkészítjük a csokis krémet. A csokit gőz fölött megolvasztjuk a vajjal együtt és ehhez jön a kakaópor. Aki tesz bele, annak a porcukor is. Kenhető masszát kell kapnunk. Mikor rákenjük a tésztára, ne legyen forró ez a krém! 

3. Sütőpapírral kiolajozunk két kenyérsütőformát (23X10 cm-eset ír a recept, de én gyümölcskenyérformát használtam). Mindegyik aljába vágunk egy-egy sütőpapírt. 

4. Kivesszük a tésztát és elfelezzük. Mérleggel mérjük ki pontosan. Az egyiket, amivel nem dolgozunk, visszatesszük a hűtőbe. A másik tésztát enyhén lisztezett felületen kinyújtjuk. (38X28 cm-t ír a recept). A szélei legyenek egyenesek. 

5. A krém felét kenjük rá a tésztára. A széleken egy-másfél cm maradjon szabadon. A csokira szórjuk rá az apróra vágott pekándiót és aki szeretné, a cukor felét is (én nem tettem rá cukrot). Feltekerjük a hosszabb oldal mentén. Az illesztés legyen alul. 

6. Az eredeti recept leírása innentől kicsit bonyolult, én leegyszerűsítettem. Félbevágtam a rudat hosszában egy recés késsel, majd a tőlem távolabb eső részét összefogtam. Elkezdtem kettes fonással összefonni a két szálat úgy, hogy a vágott rész legyen felül. Mikor ezzel megvoltam, akkor a hozzám közelebb eső végén is összefogtam a tésztát. Méretre igazítottam, majd átemeltem a formámba. 

7. Letakarva 1-1,5 órát kelesztjük. A kalács kb. 10-20 %-ot fog emelkedni. 

8. 190 fokra előmelegített sütőben kb. 25-30 percig sütjük vagy addig, míg a közepébe szúrt nyárs tisztán jön ki. (Nálam nem egészen 30 percet sült.)

9. Míg sül a kalács, elkészítjük a cukorszirupot. A kész kalácsra azonnal rámerjük, rákenjük az összes szirupot. Amikor langyos a kalács, akkor vesszük csak ki a formából. Ezután egy rácson hűlt ki teljesen. 

További töltelékötlet: mindkét kalácsot megkenjük 40-40 g olvasztott vajjal, majd megszórjuk 120 g világos muscovado cukorral, másfél evőkanál őrölt fahéjjal és 50 g durvára vágott dióval. 

Gurulós fánk (Kelebiai gurulós fánk)

 A receptet először Borbás Marcsi A sűrűje 1. részében olvastam, de az interneten is fellelhető a recept néhány oldalon. (Egy.hu oldalon vagy ezen a Facebook oldalon, ahol kelebiai gurulós fánk néven szerepel). 

Ez a fánk nem igényel annyi gyakorlatot, mint mondjuk a szalagos fánk, ezért kezdőknek is ajánlom. 

Hozzávalók: 

- 40 dkg liszt (félfogós lisztet ajánl a recept, nekem tönkölylisztem van itthon, mindenbe azt használom),

- 2 dl zsíros tej,

, 2 tojássárgája,

- 2,5 dkg élesztő,

- fél dl szódavíz (nálunk általában nincs itthon, így én ettől most eltekintettem, helyette is tejet tettem bele, plusz egy nagyon kicsi szódabikarbónát),

- 4 kiskanál cukor,

- 4 kiskanál olvasztott vaj,

- csipet só,

- zsiradék a sütéshez,

- porcukor, darált dió, fahéj a forgatáshoz. 

Elkészítés: 

1. Az élesztőt felfuttatjuk egy kevés langyos, cukros tejben a szokásos módon, majd a hozzávalókból tésztát dagasztunk. Nem kell megijedni, ez a tészta nem lesz olyan lágy, mint a szokásos fánktészta. (Nálam azért kicsit több folyadékot igényelt, mert tönkölylisztet használok.)

2. Letakarjuk egy konyharuhával és 10 percet pihentetjük. Nálam tovább pihent, mert közben a beignet fánkot készítettem. 

3. Pihentetés után 4 cm vastagra nyújtjuk a tésztát. Kerek szaggatóval kiszaggatjuk. A recept nem írja, mekkora legyen a szaggató, ezért a két legkisebb pogácsaszaggatóval próbálkoztam. Nekem a legkisebb, 3 cm átmérőjű szaggatóval jobban tetszett. Szebb, tényleg gömbölyű, gömb alakú, gurulós fánkok sültek ki. 

4. Zsiradékot melegítünk. (Én mindig zsírban sütök mindent, nem használok olajat főzéshez.) Ha elég sok zsiradékban sütjük, maguktól fognak forogni a fánkok. Ha mégsem forogna, akkor forgassuk át, nehogy csak az egyik oldaluk süljön meg. Mint minden fánknál, itt is vigyázni kell, ne legyen túl forró a zsiradék (különben megég a tészta külseje, belül meg nyers marad), de ne is legyen alacsony hőfokú, mert akkor meg sok zsiradékot fog magába szívni. 

5. Ha megsültek a fánkok, szűrőkanállal kiszedjük és azonnal beleforgatjuk porcukorba, fahéjas porcukorba vagy darált diós porcukorba. 

Verebi pompos

A káposztás hajtóka mellett ez a másik hagyományos verebi étel.

Verebi pompos egy általam sütött, kicsit átalakított változata látható a képen. Egy kísérlet első példánya, aminek nagy sikere volt végül. Én nem élesztővel, hanem vadkovásszal készítettem és a felébe mustárt is tettem (megkentem a kinyújtott tésztát mustárral, arra került a kis kockára vágott kolbász). A gyerekeim most ettek először verebi pompost. Fiam az első falat után azt mondta, születésnapjára ilyet kér, letaszította a trónról a pestós tésztát. (Évek óta azt kért ugyanis szülinapi ebédre...😊)

A töki pompostól eltérően a tésztába nem kerül krumpli és a hagyományos változat így, feltekerve készül, nem úgy, ahogy a töki változat.

Egyszerű kenyértésztát kell készíteni (kb. kalácstészta állagú legyen), azt tölteni friss füstölt kolbásszal. Én készítettem hagymás-kecskeordás-hagymás változatot is. Nekem nagyon tetszett.

Megsütöttem élesztővel és vadkovásszal is. Mivel a család tetszését a kovászos nyerte el, ezért annak a fotóját mutatom. Ebben semennyi élesztő nincs. Mindkettőt fehér tönkölyliszttel sütöttem.

Verebi káposztás hajtóka

A verebi pompos mellett ez a másik hagyományos verebi étel. 

Hozzávalók:
90 dkg liszt, 2,5 dl langyos tej, 2 egész tojás,
1 csapott teáskanál só, 6 evőkanál olaj vagy ennek megfelelő mennyiségű zsír.
Az élesztő felfuttatásához:
1 teáskanál cukor,
2 dl langyos tej, 5 dkg élesztő.
A töltelékhez:
2 kg reszelt káposzta, zsír vagy olaj, kristálycukor, só, bors

Elkészítés:
A káposztát lereszeljük, besózzuk,állni hagyjuk, majd jól kinyomkodjuk. Zsírban/olajban a kristálycukrot karamellizáljuk, beletesszük a káposztát, ízlés szerint borsozzuk, majd megpároljuk, végül kihűtjük.

Az élesztőt felfuttatjuk langyos cukros tejben, majd hozzáadjuk a tésztához valókat (de először csak a zsiradék felét, azaz 3 evőkanálnyit), majd összegyúrjuk. Jól kidolgozzuk, majd a dagasztás végén megy bele a maradék 3 evőkanál zsiradék. Ha kész, tetejét liszttel megszórjuk, letakarjuk és kelesztjük. Ha duplájára kelt, három részre osztjuk. Egyenként téglalap alakúra nyújtjuk. Elosztjuk rajtuk a tölteléket és felcsavarjuk. Tetejüket tojássárgájával megkenjük. Ismét kelesztjük, majd előmelegített sütőben sütjük. Ha kész, egy rövid időre tiszta konyharuhával letakarjuk (ne sokáig, nehogy túlnedvesedjen a tészta), majd rácsra helyezve a tepsit, kihűtjük a hajtókát.

Hajtovány

Ma én is kipróbáltam a hajtoványt. Évekig csak nézegettem a receptes oldalakon, de valahogy mindig kimaradt. Ma viszont úgy alakult, hogy valami sósat kellett sütnöm, így erre esett a választásom. Nagyon finom, puha, könnyű, úgyhogy leírom a receptet. Egy kis problémám volt vele. Nekem kicsit sós volt, így legközelebb majd csökkentem a só mennyiségét.

Hozzávalók fél adaghoz: 
- 50 dkg liszt,
- 1 evőkanál sót írnak a receptek, de nekem ez soknak bizonyult, legközelebb szűkebben mérem a sót,
- 2,5 dkg élesztő,
- kb. 3 dl tej (de lehet, kicsit többre lesz szükség, liszttől függ),
- fél dl olaj,
- egy evőkanál cukor,
- 1 tojássárga.

Hozzávalók a töltelékhez: 
- 15 dkg sajt, reszelve,
- 10 dkg vaj,
- 1 tojás,
- 1 mokkáskanál sót is írnak a receptek, de nekem az már nem hiányzott.

Tetejére: tojás, reszelt sajt, magvak, ki mit szeretne.

Elkészítés:

1. Az élesztőt felfuttatjuk egy dl langyos, cukros tejben, majd összekeverjük a tészta többi hozzávalójával, azaz a maradék tejjel, tojással, liszttel, olajjal, sóval, és jó hólyagosra kidagasztjuk a tésztát. Lágyabb, könnyű kelt tésztát kell készíteni, úgyhogy a tejet ehhez mérten adagoljuk (ne legyen ragacsos, túl lágy a tészta és ne legyen kemény sem). Letakarjuk, duplájára kelesztjük.

2. Kikeverjük a vajat a reszelt sajttal, pici sóval és tojással. A vaj ne legyen túl hideg, kőkemény de ne is folyós. Éppen kenhető legyen. Van, aki csak a vajat keveri ki a tojással, azzal keni meg a tésztát és erre szórja a reszelt sajtot és/vagy más tölteléket.

3. A megkelt tésztát igen vékonyra nyújtjuk, megkenjük a töltelékkel, majd feltekerjük a hosszabb végétől indulva (mint a bejglit).

Hogy kisebbek legyenek a hajtoványok, én úgy készítettem, hogy egyik hosszanti végétől elkezdtem feltekerni a tészta közepéig, majd a másik oldalról is feltekertem. Középen találkoztak a tekercsek. Elvágtam, így két rudam lett.

Ezeket aztán trapéz formában feldaraboltam (próbáltam minél kisebbeket, hogy egy-egy sütemény ne legyen túl nagy), sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztattam őket (távol egymástól, mert nagyon megnőnek sütés után). Egy félórát hagyjuk kelni (konyharuhával letakarva), utána óvatosan lekenjük felvert tojással a tetejét (ne folyjon az oldalára), rászórhatjuk a magvakat (nálam szezámmag és mák), majd 190 fokra előmelegített sütőben szép pirosra sütjük.

Örülök, hogy két rudat formáztam, mert ha egyben tekertem volna fel az egész tésztát, óriási, emberes adag lett volna egy-egy darab.

Van, aki sonkát, hagymát, zöldfűszereket is tesz a töltelékbe.

Flódni bejgli

Kislányom a Borbás Marcsi szakácskönyve című műsorban látott százrétű bélest szerette volna karácsonyra, férjem somlói galuskát, nagyobbik fiam mákos bejglit, én meg fatörzset. Kisebbik fiam még csak 2 és fél éves, így ő még nem kért semmit. Mivel a somlói galuska és a százrétű béles önmagában is hatalmas adag, öten ennyi süteményt nem tudnánk megenni 2-3 nap alatt, ezért furfangos ötletem támadt. A százrétű bélesből flódni bejglit készítettem, a somlói galuskából pedig somlói tekercset (ennek receptjét a következő bejegyzésben mutatom, ITT).

A flódni bejgli töltelékének ötletét a Street Kitchen oldalán találtam. A tésztát Horváth Ilona receptje szerint készítettem. Egy teljes adag tésztát gyúrtam össze, azaz 50 dkg lisztből készítettem, de csak a felébe ment a vegyes töltelék, a másik felébe mákos-meggyes tölteléket tettem.

Leírom a tészta receptjét, de szerintem mindenkinek megvan a maga bevált receptje, készítse nyugodtan mindenki aszerint, ami már bevált neki. Én Horváth Ilona szerint sütöm, nekem az ízlik a legjobban, mert otthon is azt szoktam meg.

A teljes adag tésztához tehát kellett: 50 dkg liszt, 25 dkg vaj (nálam ennek egy része disznózsír volt, így néhány dkg-mal kevesebb, mint 25 dkg zsiradék került a tésztába, mert zsírból mindig pár dkg-mal kevesebb kell, mint vajból), 2 egész tojás helyett 1 egész tojás (így egy kicsit több tej került bele helyette), 5 dkg cukor, 2 dkg élesztő helyett csak 1,5 dkg-ot gyúrtam a tésztába, 2 dl vagy egy kicsit több tej. Annyi tej, hogy bejglitészta állaga legyen, azaz ne túl lágy, ne ragacsos, de ne is kemény, mégis liszt nélkül ki tudjuk majd nyújtani. A kenéshez: 1 egész tojás és 1 tojásfehérje.

Az élesztőt felfuttatjuk langyos cukros tejben. A lisztet gyors mozdulatokkal elmorzsoljuk a hideg vajjal, hozzáadjuk a villával előzőleg felvert tojást, majd a felfuttatott élesztőt. Összegyúrjuk. Akkor jó, ha nem ragacsos a tészta, nem túl lágy és nem túl kemény. A nyújtásnál majd alálisztezés nélkül kell tudni kinyújtani a tésztát és könnyedén fel kell tudni tekerni. Sokáig ne gyúrogassuk, próbáljunk gyorsan dolgozni, ne melegedjen fel túlságosan a tészta.

Az összeállított tészta tehát a kelesztőtálban volt, az egészet belecsomagoltam egy tiszta, nagy kukazsákba, majd a hűvös spájzba tettem kelni, pihenni.

Ezután kétfelé vettem a tésztát. Egyik felébe került a mákos-meggyes töltelék, a másik felébe a lent olvasható flódni töltelék.

A tésztát kinyújtjuk. Egész vékonyra nyújtottam. Horváth Ilona receptje szerint fél cm vastagra kell nyújtani, de én ennél vékonyabbra sodortam ki a tésztát. A nagy gáztepsi méretéhez igazítottam a tészta hosszát.

Megtöltöttem, feltekertem. Ne legyen túl szoros, de túl laza sem. A tölteléket vízzel benedvesített ujjakkal tudjuk a legkönnyebben elteríteni. Az a jó töltelék, mely nem folyós, nem túl nedves, de nem is száraz, morzsálódó. Az a jó, amit még éppen el tudunk kenni a tésztán ( mákos persze nem fog úgy összeállni, mint a diós/mogyorós).

A tészta két oldalán (tehát a jobb és bal oldalán) hagyjunk ki 1-1,5 cm-t, oda ne tegyünk tölteléket. Tekerés előtt ezeket a széleket felhajtjuk és aztán alulról vagy felülről indítjuk a tekerést.

A tölteléket előző nap célszerű elkészíteni. Ezzel egyrészt időt spórolunk, másrészt biztosan kihűl, mire a töltésre kerül sor.

Feltekerés után sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük a bejgliket. Ügyeljünk, hogy alul legyen a tekerés, csavarás vége. Lekenjük a tetejüket villával enyhén felvert egész tojással.

Langyos helyen hagyjuk, míg megszárad a tojás a tészta tetején (én összekevertem a sorrendet és hideg helyre tettem száradni, majd, mikor háromnegyed óra múlva rájöttem a bakira, bevittem a tepsit a konyhába és ott is állt még 30 percet). Ezután átkenjük tojásfehérjével a rudakat és hideg helyen annyi ideig állni hagyjuk, míg ez a tojásréteg is megszárad. Ezután megy a sütőbe, de előtte beleszúrunk egy hurkapálcát több helyen is. Én a tetején szúrtam meg több ponton úgy, hogy a bejgli aljáig, a tepsiig leérjen a pálca, de még az oldalába is beleszúrtam pár helyen a pálcát (itt már nem szúrtam át teljesen, csak bele-beleszúrtam). 190 fokon sütöttem készre. Egyik sem repedt szét. Ha mégis elreped, még forrón, egy tiszta konyharuha segítségével össze lehet nyomkodni. Ezzel a kisebb szépséghibákat el lehet tüntetni (de csak a forró tésztával lehet ezt megtenni!). Egyébként pedig szeletelve nem látszik a repedés, kár emiatt izgulni. :)

A tészta egyik felét tehát mákos töltelékkel töltöttem, a másik felébe pedig ezt a tölteléket tettem:

Mákos rész: 
- 7 dkg darált mák,
- 3 dkg cukor,
- 1 evőkanál méz,
- 1 citrom reszelt héja,
- kis vanília,
- 35-40 ml víz.

Diós rész:
- 9 dkg darált dió (nálam darált mogyoró),
- cukor ízlés szerint (nálam kevés, kb. 2 dkg),
- 25 ml víz,
- fél narancs reszelt héja,
- 1 evőkanál méz,
- mehet bele fél citrom reszelt héja is.


Almás rész: 
- 25 dkg alma (nálam egy kicsit több), reszelve,
- nem tettem bele édesítést, nekünk elég az alma édessége, de aki az édesebb sütiket szereti, tegyen bele mézet vagy cukrot,
- egy kevés őrölt fahéj,
- 25 ml fehérbor,
- fél citrom reszelt héja,
- 3 evőkanál darált keksz is kellett volna bele, de nekem az nem volt, így szűk két evőkanál búzadarát és egy kevés zsemlemorzsát szórtam a megpárolt almához. Pont jó lett az állaga, nem áztatta el a tésztát.

Szilvás rész: 
A flódniba kerül egy negyedik, szilvás töltelék is, a százrétű bélesbe pedig túró. Túrót ebbe a bejglibe nem akartam tenni, de a szilvát nem szerettem volna kihagyni, így a mákos töltelékre, még feltekerés előtt szórtam előzőleg darabolt, majd rumba áztatott aszalt szilvát.

A töltelékeket külön-külön megfőzzük, majd jól kihűtjük mindegyiket. A mákos és a diós töltelék ne legyen túl száraz és folyós sem. Úgy szokták mondani, hogy éppen kenhető állagúak legyenek.

A vizet összekevertem a cukorral, mézzel, ízesítőkkel, majd, mikor felforrt, hozzákevertem a mákot/diót. Lassú tűzön kicsit főztem őket, folyamatosan keverve, majd levettem a tűzről és kihűtöttem. Ezután letakartam őket és másnapig vártak a sorukra.

Az almás tölteléknél a pucolt reszelt almát feltettem a fűszerekkel és a borral főni. Ezután tettem bele a darát és egy-két percig pároltam még, majd ment bele egy kis zsemlemorzsa is (nem sok, talán egy evőkanálnyi). Ha van keksz, akkor az a legjobb és legszerűbb megoldás, de nekem éppen nem volt, így jobb híján így oldottam meg. Ha nagyon lágynak tűnne az almatöltelék, akkor vagy kicsit tovább kell főzni vagy tenni bele plusz egy-két evőkanál darált kekszet.

A kinyújtott tészta alsó egyharmadára került a mákos töltelék, a következő harmadra a diós, az utolsó harmadra az almás.

A sima máktöltelékhez 18 dkg darált mákot főztem össze a citromhéjjal ízesített cukros vízzel (kb. 1-1,25 dl volt, ha száraznak érezzük a tölteléket, pici vizet adjunk még hozzá, ha meg túl hígnak, akkor zsemlemorzsát). Nyáron eltett magozott meggybefőttel szórtam meg a kiterített tésztával megkent máktölteléket és ezután csavartam fel a bejglit a fent leírt módon.

Ricottás (ordás)-sárgabarackos papucs

Azért jó ordával (más néven ricottával) sütni, mert nem szükséges tojás a töltelékbe, nem folyik ki. Egyébként pedig krémes, könnyű, habos a ricotta, enyhén édeskés, semleges ízű, így készíthető belőle sós és édes étel is. 

Hozzávalók a töltelékhez (30 dkg lisztből készített tésztához): 

- kb. 25-30 dkg ricotta (orda),

- cukor ízlés szerint,

- 8-10 darab sárgabarack, kis kockákra vágva,

- vanília is mehet a töltelékbe, én most nem tettem,

- kezeletlen héjú citrom héja is mehet a töltelékbe, én most nem tettem,

- a lekenéshez tojás, de nálunk általában tej vagy tejszín kerül a sütemények tetejére, mert lányom nem nagyon fogyaszthat tojást. 

A krémhez összekeverjük a ricottát, cukrot, (vaníliát és citromhéjat). 

Elkészítés: 

Kelt tésztát készítünk (nálam 30 dkg lisztből készült), amit kelesztés után kinyújtunk vékonyra, majd kisebb négyzetekre vágunk. Megtöltjük a kikevert ordakrémmel (nálam kb. egy púpos kiskanállal ment minden négyzetre, nem sajnáltam), mindegyikre teszünk néhány barackkockát. Papucs formára hajtogatjuk. Sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük és addig kel, míg a sütő be nem melegszik. Tetejét lekenjük tojással vagy, aki nem fogyaszthat tojást, tejszínnel vagy tejjel. 200 fokos sütőben készre sütjük. 

Ordás(ricottás)- ribizlis kerék

Ökörszem vagy édes fészek néven sok hasonló recept létezik, de azok túróval vannak töltve. Én azonban, mivel gyakran van itthon a sajtkészítés miatt orda (ricotta), túró helyett azzal készítettem el ezt a süteményt. Szerintem jobban illik a ricotta könnyed, krémes állagához és édeskés ízéhez a ribizli savanykás íze.

Hozzávalók a tésztához: 
- 50 dkg liszt,
- 2-3 evőkanál cukor,
- 1 csipet só,
- 2,5 dkg élesztő,
- 2,5-2,8 dl tej,
- 8 dkg vaj,
- tojást nem teszek bele, de aki szeretne, egy tojást gyúrjon bele.

Hozzávalók a töltelékhez: 
- 50 dkg ricotta (orda), de aki nem jut hozzá, készítse túróval, ebben az esetben egy tojás sárgáját is keverjen a túróhoz,
- cukor ízlés szerint,
- vanília,
- ribizli, megmosva, leszemezve,
- 1 kis tojás a lekenéshez.

Elkészítés:

1. Az élesztőt felfuttatjuk egy kevés langyos cukros tejben, majd a liszthez adjuk. Beleszórjuk a maradék cukrot, a sót és beletesszük a tojást is, ha használunk. Ezután folyamatosan adagoljuk a langyos tejet és a szokásos módon dagasztjuk a tésztát úgy, hogy az olvasztott langyos vajat több részletben adagoljuk és dolgozzuk a tésztába. Ne legyen ragacsos és túl kemény sem. Legyen sima, hólyagos a tészta felülete és váljon el az edény falától. Ezután konyharuhával letakarjuk és duplájára kelesztjük.

2. Addig elkészítjük a tölteléket, azaz a hozzávalókat kikeverjük.

3. Mikor megkelt a tészta, akkor lisztezett felületen kinyújtjuk kb. ujjnyi vastagra (én ennél kicsit vékonyabbra nyújtottam). Kiszaggatjuk egy kerek szaggatóval.

4. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztatjuk a süteményt (nálam egyszerre nem fért a tepsire, így több részletben sütöttem ki), benyomjuk ujjunkkal (vagy bármilyen tárggyal) a tészta közepét. Tetejüket megkenjük felvert tojással. Habzsákból vagy egyszerűen csak egy kiskanállal a krémet elosztjuk a körökön. Rászórjuk és kicsit bele is nyomkodjuk a ribizlit.

5. Vagy hideg sütőbe toljuk és 200 fokra állítjuk a sütőt vagy kis kelesztés után tesszük be a süteményt a már felfűtött sütőbe. Készre sütjük.

Sós batyu (ordás-turbolyás-hagymás)

Kecskesajtot készítettem, és így akkor már ordát is (más néven ricottát). Semmiképp nem szerettem volna édességet készíteni belőle. Ezúttal ezekbe a sós batyukba rejtettem. A fűszerezés nagyon egyszerű: szedtem egy csokor turbolyát, újhagymát, sóztam, borsoztam és már kész is a finom, könnyű sós batyu.

Hozzávalók a tésztához (de használhatja mindenki a már jól bevált tésztáját, csak a cukor mennyiségét vegye le, a sóét meg növelje ;) ):
- 50 dkg liszt,
- 2,5 dkg élesztő,
- 2,5-3 dl langyos tej, vagy amennyit a tészta igényel,
- 2 kiskanál só,
- egy teáskanál cukor az élesztő felfuttatásához,
- 6 dkg olvasztott, de nem forró zsír vagy 8 dkg vaj vagy 8 evőkanál olaj (nálam zsír).

Hozzávalók a töltelékhez:
- 60 dkg orda (ricotta)
- nálam csak 1 db kis tojás ment a töltelékbe (villával enyhén felverve), mert lányomat most szoktatom hozzá a tojáshoz,
- egy csokor friss turbolya,
- só,
- bors,
- 2 újhagyma, zöldjével együtt.

- fél tojás (vagy egy kis tojás) a lekenéshez.

Elkészítés:

1. Az élesztőt egy kevés langyos, cukros tejben felfuttatjuk. Ezután a sóval kevert liszthez adjuk. Hozzáöntünk valamennyi tejet (először ne mindet). Mikor már kissé összeállt a tészta, akkor adjuk hozzá a zsiradékot. Rugalmas, kissé lágyabb, de nem ragacsos, hólyagos tésztát gyúrunk, dagasztunk. Letakarjuk az edényt egy konyharuhával és duplájára kelesztjük.

2. A töltelékhez a turbolyát és a hagymát nagyon apróra, finomra vágjuk. Az ordát összekeverjük a zöldségekkel, fűszerekkel, sózzuk, borsozzuk. A tojást is belekeverjük.

3. A megkelt tésztát kinyújtjuk a szokásos vastagságra, ízlés szerint. Én vékonyra nyújtottam, kb. 4 mm vastagra és a szokásosnál kisebb batyukat formáztam, hogy csak néhány falatnyi legyen egy-egy batyu (szerintem így finomabb és jobban mutat). A kinyújtott tésztát tehát ízlés szerinti méretű négyzetekre vágjuk.

4. A batyukat megtöltjük az ordakrémmel, azaz mindegyik közepére teszünk egy jó adag krémet. Összefogjuk a tészta négy sarkát, csavarunk rajta egyet, sütőpapírral bélelt tepsire helyezzük és óvatosan egy kicsit megnyomjuk a batyut.

5. Egy kicsit hagyjuk pihenni a batyukat (10-20 perc), majd lekenjük felvert tojással a tetejüket és mehetnek a 180 fokra előmelegített sütőbe. Készre sütjük.

Tipp: készíthetjük túróval is, de akkor tegyünk bele 2 evőkanál búzadarát is. Mehet bele 2 tojás, vagy csak a sárgája, vagy a fehérje külön felverve. A fűszerezés is lehet más, pl. kapor, medvehagyma stb.

Zsendicés/ordás papucsok

A recept alapötlete ezúttal is A vadon ízei című könyvből van. Nagyon jó kis szakácskönyv, ajánlom mindenkinek, forgassa át, mert sok izgalmas receptet lehet benne találni. Éppen volt ordám, mert sajtot készítettem, így kapóra jött ez a recept. (A második képen vöröslencsés sóskaleves látható.)

Hozzávalók a tésztához: 
- 30 dkg kenyérliszt (nálam a szokásos tönköly fehér kiegészítve némi teljes kiőrlésű tönkölyliszttel),
- kb. 2 dl langyos víz,
- 2 dkg élesztő,
- 2 dkg vaj (nálam most olaj),
- 1 kiskanál cukor,
- só (eredetileg egy csapott evőkanál, de én ennél kevesebbet tettem bele, mert kevésbé sósan étkezünk).

Hozzávalók a feltéthez: 
- 20 dkg kecskeorda/ricotta vagy zsendice (persze nem muszáj kecsketejből készülnie, tehéntejből is jó lesz, de nekünk kecskéink vannak, így én és az eredeti recept is kecsketejből készült ordát írunk),
- 15 dkg tejföl,
- 3 gerezd fokhagyma,
- 1 nagyobb fej vöröshagyma vagy lilahagyma (nem írja a recept, de én tettem bele hagymát), karikára vágva,
- 1-2 szem kockázott paradicsom (most még nincs friss, így helyette kevés aszalt paradicsomot kockáztam a töltelékbe),
- 1-2 darab zöldpaprika kockázva (ez sem terem még, így ezt most kihagytam),
- fél maroknyi szárított sötét trombitagomba (nekem ilyen nincs, gyerekek sem szeretik a gombát, ezért nem tettem bele),
- 2-3 vargánya vagy más erdei gomba (nem tettem bele gombát),
- 1 kisebb szelet szalonna,
- só,
- bors,
- nálam még került rá kecsketejből készült feta jellegű sajt,
- aprított, friss metélőhagyma és turbolya a tetejére, fogyasztás előtt.

Elkészítés: 

1. Az élesztőt egy kevés langyos vízbe morzsoljuk, megszórjuk a cukorral és felfuttatjuk. Ezután a többi hozzávalóval egy jól kezelhető, nem ragacsos tésztát gyúrunk addig, míg a tészta hólyagos nem lesz és elválik az edény falától. Letakarva 30 percig kelesztjük (nálam most ez kicsit több időt kelt, mert közben főztem a sóskalevest is).

2. Ha használunk, akkor a szárított gombát beáztatjuk. Én nem tettem gombát az ételbe, mert nem szeretik a gyerekek. Ha felvette a vizet a gomba, akkor feldaraboljuk azt is. Fokhagymás olajon puhára pirítjuk a friss és az áztatott gombát is.

3. Az ordát kikeverjük a tejföllel. Sózzuk, borsozzuk. Mivel én aszalt paradicsomot használtam, azt is belekevertem az ordakrémbe.

4. A megkelt tésztát én négy gombócra osztottam és egy nagy olajozott tepsire helyeztem őket úgy, hogy kézzel kihúztam csónak/papucs formára. Az eredeti recept két részre osztotta csak.

5. Ezekre a papucsokra kentem az ordakrémet. Majd rászórtam a hagymakarikákat, szalonnakockákat és rámorzsoltam a feta sajtot.

6. Forró, 220 fokos sütőbe toltam. Nagyjából félidőben lejjebb vettem a hőt 200 fokra.

Karcagi Ferdinánd

Életem első Ferdinándját sütöttem meg, mely a képeken is látható. Férjem névnapjára készültek ezek a csigák. A történet pedig: férjem gyerekkorában sokszor evett ilyen cukros-vajas csigákat a nagymamájánál. Nagyon szerette és szereti a mai napig is. Én azonban soha nem sütöttem, mert a benne lévő rengeteg cukor nem volt túl szimpatikus számomra. Másrészt nem szívesen sütök-főzök olyan ételeket, melyek a nagymamák specialitásai voltak, mert az enyém úgysem lesz olyan.

A lényeg, hogy férjem már évek óta mondogatja, milyen jó lenne enni Ferdinánd tekercset. Gondoltam hát egy merészet és a névnapjára megsütöttem. (Nagyon izgultam, szinte remegett a kezem, mikor kiborítottam a kész süteményt a tálra, mert nemhogy nem sütöttem, de még csak soha nem is ettem ilyen süteményt. Valahogy ez kimaradt az életemből.)

Mielőtt nekifogtam volna, mint mindig, mikor számomra új, ismeretlen ételt próbálok ki, hosszas kutatómunkába fogtam. A rengeteg elolvasott recept után jöjjön a leírás arról, ahogy ezek a csigák készültek. A tésztája puha, nem száraz, alul-felül-oldalt pedig ragacsos, illetve ropogós a karamelltől. Be kell valljam, tényleg finom ez a sütemény, de mondtam férjemnek, nem mostanában sütök ilyen energiabomba édességet, az is biztos.

Hozzávalók: 
- 50 dkg liszt (én mindenhez tönköly fehérlisztet használok),
- (zsíros házi) tej---> amennyit a tészta igényel, van, aki csak 2,5 dl-t tesz bele, van, aki fél litert, nálam kb. 4,5 dl fogyott, de tojást nem tettem a tésztába és tönkölylisztet használok,
- 2-3 tojássárgája (nem tettem bele),
- 2,5 dkg vaj és 2 dkg olaj (de csak azért így, mert van, aki olajat tesz bele, van, aki vajat, van, aki 2,5 dkg vajat, van, aki 5 dkg-ot),
- csipet só,
- 2 dkg élesztő,
- 1 evőkanál cukor.

Hozzávalók a krémhez:
- 20 dkg puha vaj,
- 15-20 dkg porcukor.

Hozzávalók az öntethez:
- 2 dl tejszín,
- 1-2 evőkanál cukor,
- vanília.

Egyéb: 
- puha vaj az edény és a csigaközök kikenéséhez,
- cukor az edény beszórásához.


Elkészítés: 

1. Kevés langyos tejbe morzsoljuk az élesztőt. Megszórjuk a cukorral és felfuttatjuk. A lisztet elmorzsoljuk a vajjal. Hozzáadjuk a sót, az enyhén felvert tojássárgáját, ha használunk.

2. Ha felfutott az élesztő, a liszthez adjuk. Öntünk hozzá valamennyi tejet és elkezdjük kidolgozni a tésztát. A tészta állaga: van, aki fánkszerűt, van, aki rétestészta állagot említ, illetve azt, hogy legyen  lágy a tészta. Van, aki fakanállal dagasztja. Én egy viszonylag lágy tésztát dagasztottam, ami gyönyörű sima, nem ragacsos. Jól ki kell dolgozni. Akkor van kész, ha hólyagok jelennek meg a felszínén. Letakarjuk konyharuhával és kelesztjük. (Az olajat a dagasztás vége fele dolgoztam bele, de legközelebb kihagyom, megnézem, úgy milyen lesz.)

3. A kelesztés idejében is eltérnek a receptek. Van, aki nem keleszt, csak rövid ideig pihentet, van, aki duplájára keleszti a tésztát. Én maradtam most az utóbbinál.

4. Miközben kel a tészta, a vajat habosra keverjük a porcukorral.

5. A megkelt tésztát lisztezett felületre borítjuk és téglalap alakúra nyújtjuk. Nos, hogy mekkorára, milyen vastagra? Itt is megoszlanak a vélemények, így én olyan 5 mm vastagra nyújtottam.

6. Megkenjük a tésztát a vajas porcukorral, majd a hosszanti oldaláról kezdve szorosan feltekerjük.

7. A rudat aztán feldaraboljuk. 5-6 cm hosszú rudakat vágunk egy éles késsel.

8. Miben süssük? Sülés közben nőni fognak a csigák, viszont minden recept azt ajánlja, hogy ne tegyük a csigákat túl szorosan és túl távol sem. Nekem ezt teljesíteni úgy sikerült, hogy 2 edényben sütöttem. Egy 20 cm átmérőjű vasedényben és ennél kicsit kisebb jénaiban. Állítólag az igazi a zománcozott lábas lett volna. A tapasztalatom az, hogy a vasedényben sokkal-sokkal szebben és ropogósabbra sültek a csigák, mint a jénaiban, úgyhogy én a vasedényt javaslom vagy a lábast és csak végső esetben a jénait.

9. A sütőedény alját és oldalát vastagon megkenjük vajjal. Megszórjuk cukorral és mehetnek is bele a csigák a fent leírtak szerint, azaz ne távol, mert azt szeretnénk, hogy felfele nőjenek és ne folyjon ki a vajas töltelék, másrészt ne túl zsúfoltan, mert akkor meg nagyon összesülnek.

10. Letakarva hagyjuk kelni, de előtte olvasztott vajjal kicsit kenjük be a csigák oldalát, hogy könnyebben szét lehessen választani őket sülés után. Itt persze megint mindenki másképp csinálja: van, aki nem keleszt, azonnal süt, van, aki 15 percet pihentet, van, aki megint egy órát hagyja a tésztát. Nálam most kb. 35-40 percet kelt.

11. 180-200 fokra előmelegített sütőben sütjük 20-30 percet. Ezután ráöntjük a felforrósított cukros-vaníliás tejszínt. Tovább sütjük, míg szép barnás, karamelles lesz a teteje (és egyébként az alja és az oldala is). Az, hogy mennyi ideig sül, függ a sütőnktől és az edények számától.

12. Sütés után azonnal ki kell borítani az edényből a csigákat! Vigyázat, nagyon forró az edény és a süti! Én úgy oldottam meg, hogy fogtam egy nagy lapos tányért, rátettem az edény tetejére, amiben a süti volt (kesztyű volt a kezemen!), majd egy határozott, gyors mozdulattal, az edényt és a tányért is fogva, megfordítottam az egészet. Így most a tányéron lévő csigák teteje volt alul. Fogtam egy másik nagy tányért, rátettem a süti tetejére és a két tányért összefogva megint megfordítottam az egészet. Így most újra a csigák teteje lett felül. Langyosan a legfinomabb. Akkor ropog a karamell. Később, mikor kihűl, akkor sem száraz, szerintem így is finom.

Beignet (francia fánk)

Nem kerestem, véletlenül láttam meg ezt a receptet Bibimóninál. A körkérdésre, miszerint mit süssek, a család minden tagja mást választott a 4 lehetőség közül, ezért készült egy fél adag ebből a fánkból, egy fél adag kétszínű linzer és egy kisebb adag kókuszkocka.

A fánkról néhány szót: nem kell dagasztani, csak jól kikeverni a tésztát. Ez mindenképp előny, ha a kevés az idő vagy valaki nem szeret dagasztani. Hátránya, hogy kissé nehéz dolgozni a tésztával, mivel igencsak lágy, ragacsos. Ez "ijesztő" lehet elsőre (egy pillanatra én is kétségbeestem és már kezdtem aggódni, hogy a kislányomnak ígért fánkból nem lesz semmi), de tényleg működik és finom, puha fánkot kapunk majd a végén. Kívül ropogósabb, belül könnyű, laza, lyukacsos.

Nem néztem utána, hogy az eredeti beignet recept is így készül-e, mindenesetre nekünk nagyon ízlett így készítve.

Hozzávalók: 
- 45 dkg liszt,
- csipet só,
- fél teáskanál szódabikarbóna,
- 4 dkg friss élesztő,
- 4 dkg cukor,
- 300 ml kefir (nálam joghurt), ez is legyen langyos,
- 200 ml langyos tej,
- olaj/zsír a fánkok sütéséhez,
- porcukor a szóráshoz, esetleg lekvárt is lehet kínálni mellé.

Elkészítés: 

1. Egy kevés langyos tejbe morzsoljuk bele az élesztőt, szórjuk meg egy kiskanál cukorral, keverjük el. Langyos helyen futtassuk fel.

2. Egy tálba kimérjük az összes hozzávalót és hozzáöntjük a felfuttatott élesztőt is. Egy fakanállal keverjük össze jó alaposan. Galuska állagú tésztát kapunk. Letakarjuk és langyos helyen duplájára kelesztjük.

3. Ha megkelt: alaposan lisztezzük be a munkafelületet. Erre borítsuk a tésztát. Nekem eléggé beleragadt a kelesztőtálba, de minden bent ragadt tésztát kikapartam és a pulton lévő tésztához raktam. Tetejére is mehet liszt, majd óvatosan átgyúrjuk.

4. A tészta lágy, puha. Ezt lapogassuk el a munkalapon. Kb. ujjnyi vastag legyen. Felkockázzuk (kb. 4X4 cm-es kockákra). Egy éles, vékony pengéjű késsel végeztem ezt a műveletet, amiről minden vágás után leszedtem az esetleg ráragadó tésztát. Be is liszteztem a kést, amennyire tudtam, így kevésbé ragadt a tészta.

5. Forró zsiradékban kisütjük a fánkokat (ahogy a fánkot szokás sütni, azaz ne túl forró, ne füstölgő  zsiradékban, mert akkor megég a tészta kívül, belül nyers marad, de ne is legyen alacsony hőmérsékletű a zsiradék, mert akkor meg megszívja magát a fánk. Az első néhány darab kisütése, megkóstolása után már látni fogjuk, milyen a megfelelő hőmérséklet.). Gyorsan sülnek. Ha kész, papírtörlővel bélelt tányérra szedjük, majd  porcukorral megszórjuk a fánkokat. Lekvárt is kínálhatunk mellé.

Szilvalekváros csavart fánk

Most készítettem először ezt a fánkot, amiről korábban még nem is hallottam. Nem is értem, hogy kerülte el eddig a figyelmem. Igaz, a család nagy része csörögefánkot szeretett volna, de én annyira kíváncsi voltam erre a csavart fánkra, hogy kivételesen nem vettem figyelembe, ki mire szavaz. :) Csörögefánk majd a sorban következő hétvégén lesz.

Általában 1 kg lisztből készítik, de nekünk az rengeteg lett volna, így én feleztem a megadott mennyiséget és "csak" 50 dkg lisztből sütöttem fánkot (ami így is bőséges adag, mert hatalmasak lesznek a fánkok és nagyon laktatóak, nem vagyunk hozzászokva ennyi tésztához :) ).

A készítés kicsit időigényesebb, mint mondjuk a szalagos fánké, de egy évben egyszer, farsangkor azért belefér ez is. :)

Hozzávalók: 
- 50 dkg liszt,
- 2,5 dkg élesztő,
- 5 dkg vaj,
- 3-4,5 dl langyos tej (van olyan recept, ahol fele tej, fele víz), a tej mennyisége a liszttől függ, a lényeg, hogy lágy tésztát kapjunk,
- 2 evőkanál cukor,
- csipet só,
- én tettem a tésztába egy kevéske rumot is (1 evőkanálnyi), de ez elmaradhat, az eredeti recept sem írja,
- 2 kisebb tojás (én nem tettem bele, mert lányom nem ehet tojást), de, ha használhatnék tojást, én csak a sárgáját tenném bele, hogy még könnyebb legyen a tészta,
- sűrű, házi szilvalekvár.

Elkészítés: 

1. Egy kevés langyos cukros tejben elmorzsoljuk az élesztőt. Felfuttatjuk.

2. A lisztbe belemorzsoljuk a vajat, hozzáadjuk a cukrot, sót, tojásokat, ha használunk, végül a felfuttatott élesztőt és valamennyi tejet. Ne mindet, kezdetben olyan szűk 3 dl-t, aztán majd később meglátjuk, kell-e még.

3. Jól kidolgozzuk a tésztát, melynek lágynak, lazának, hólyagosnak kell lennie és elválik a dagasztás végén az edény falától (én kézzel dagasztok). A langyos tej mennyiségét a liszt határozza meg. Nekem több tej kellett, mert nem használtam tojást, másrészt mindenhez tönkölylisztet használok, és az több folyadékot igényel. Ha kész, letakarjuk konyharuhával és hagyjuk megkelni.

4. Addig előkészítjük a szilvalekvárt. Ha túl sűrű, nem lehet kenni, akkor egy kevés vízzel hígítsuk.

5. A megkelt tésztát alaposan lisztezett felületre borítjuk és kézzel széthúzgáljuk téglalap alakúra (ne használjunk nyújtófát). A tészta vastagsága kb. 4 mm legyen.

6. A felénk eső oldalon kezdjük a lekvárral való töltést. A tészta szélére egy csíkban lekvárt kenünk. Ráhajtjuk a tésztát, lenyomkodjuk a hajtásnál. Ehhez érdemes megnézni ezt a videót. Késsel vagy derelyevágóval levágjuk ezt a hosszú csíkot, amit kb. 15 cm hosszú rudakra darabolunk. Széleit összenyomkodjuk, hogy a lekvár ne süljön ki belőle, a rudakat lágyan megsodorjuk, kicsit meg is tekerhetjük, majd két végét összefogva megfonjuk őket. az első darabok nem lettek olyan szépek, de bele lehet jönni.

7. Amíg melegszik a zsír, hagyjuk kelni még egy kicsit a tésztát.

8. Forró zsírban mindkét oldalát pirosra sütjük (természetesen úgy, ahogy más fánknál, itt is az a szabály, hogy a zsiradék se túl forró, ne legyen, se hideg...a túl forró megégeti a tésztát, nyers marad belül, a hideg zsiradékban meg megszívja magát a tészta). Kicsit hagyjuk hűlni, majd porcukorral megszórva tálaljuk.

Kerekrépás lepény

Karácsonyra megkaptam Borbás Marcsi Magyarország finom, Szívem csücske ország sarka című könyvét. A könyvben sok jó receptet olvastam, de a legizgalmasabbnak ezt a kerekrépás lepényt találtam. Alig vártam, hogy ünnepek után kipróbáljam végre.

Kerekrépát (angolul turnip) néhány éve termesztünk mi is a kertben. Nagyon finom, nincs olyan erős íze, mint mondjuk a szintén másodvetésű és télen fogyasztható feketereteknek. Ha esetleg valaki nem ismerné a kerekrépát, akkor lejjebb talál róla egy fotót. Tarlórépának is hívják a kerekrépát. Az Őrségben savanyítják is, ahogy a káposztát szokás. Régen a kerekrépát aratás után tarlóba vetették, másodvetésként.

Mi leginkább szendvicsekhez esszük, de olvastam, hogy készülhet belőle főzelék, rétestöltelék, húsos kerekrépa és persze a fentebb említett savanyított kerekrépa is. Volt már, hogy köretként készítettem úgy, hogy a tepsibe dobáltam darabolt gyökérzöldségeket, köztük kerekrépát is, olajjal meglocsoltam, sóval, borssal, esetleg zöldfűszerekkel megszórtam, dobtam közéjük pár gerezd fokhagymát, darabolt vöröshagymát és így sütöttem puhára. Hús mellé fogyasztottuk.

Most tehát ezt a kerekrépás lepényt próbáltam ki. Nem csalódtam, nagyon finom volt. Puha tészta, krémes, édeskés feltét a tetején.

Itt pedig a könyv és boldog tulajdonosa, azaz én:

Hozzávalók a tésztához: 
- 50 dkg liszt,
- 2,5 dkg élesztő,
- 1 nagy evőkanál zsír,
- 1 tojássárgája (nálam ez kimaradt, nem használhatok),
- 1 púpos teáskanál só,
- 1 evőkanál cukor,
- 2,5 dl tej (nálam kicsit több, mert tönkölylisztet használok).

Hozzávalók a feltéthez: 
- 1 evőkanál zsír,
- 1 kiskanál só,
- 2 evőkanál cukor,
- 3 nagy fej kerekrépa (nálam több),
- 3 dl tejföl,
- 2 evőkanál cukor.

Elkészítés: 

1. A zsírt elmorzsoljuk a lisztben és elkeverjük benne a sót.

2. A langyos tejbe morzsoljuk az élesztőt és elkeverjük benne a cukrot. Hagyjuk, hogy felfusson.

3. Amikor már habos az élesztős tej, belekeverjük a tojássárgáját és az egészet hozzáöntjük a liszthez. A szokásos módon sima, hólyagos tésztát dagasztunk. Ezután vékonyan beolajozzuk a tészta tetejét, majd letakarva duplájára kelesztjük.

4. Míg kel a tészta, a kerekrépát megtisztítjuk (én meghámoztam), majd almareszelőn lereszeljük.

5. Nagy átmérőjű edényben zsírt olvasztunk, rászórjuk a cukrot és a sót, majd rátesszük a reszelt kerekrépát. Megpároljuk, végül hagyjuk kihűlni.

6. A megkelt tésztát kerek formájúra nyújtjuk. Nekem ez nem így sikerült, téglalap alakú lett a tészta. Kizsírozott sütőformába helyezzük (nálam egy nagy gáztepsire). Azt nem írja a recept, milyen vastagra kell nyújtani a tésztát, így nálam a tészta majdnem akkorára lett nyújtva, amekkora a gáztepsim.

7. A tészta tetején egyenletesen elosztjuk a párolt kerekrépát és 180 fokra előmelegített sütőben kb. 30 percig sütjük.

8. A tejfölt kikeverjük a cukorral és a lepényt 30 perc sütés után meglocsoljuk ezzel a cukros tejföllel. Jusson belőle mindenhova. Visszatoljuk a lepényt a sütőbe és még további 15-20 percre visszatoljuk a sütőbe. Langyosan kínáljuk.

Szalonnás-sütőtökös csiga

A már jól bevált gyors kelt tésztát gyúrtam be most is, amibe teljes kiőrlésű tönkölyliszt ezúttal is került, hogy egészségesebb legyen a végeredmény. Erre mindig igyekszem figyelni és szerencsére a gyerekeimnek sincs ezzel problémájuk.

Volt maradék sült tök, egy kevés krémsajt (én készítettem, kecsketejből) és feta sajt (még nyáron készítettem kecskéink tejéből).

Fél adag tésztát gyúrtam be és ehhez kevertem ki annyi krémet, amennyi alapanyagom volt hozzá, azaz 7 dkg feta sajtot, 3,5 dkg krémsajttal, majd 7 dkg joghurttal lazítottam. Néhány vékony szelet sült sütőtököt morzsoltam a tésztára kent krémre és egy vastag szelet szalonnát kockáztam, majd sütöttem ki zsírjára, azt is rászórtam. A töltelék hozzávalói tetszés szerint változtathatók, kicsit többet is elbír a tészta, de így is finom volt. Friss zöldségekkel ettük vacsorára, kisfiam ebédre, az iskolában.

Elkészítés: 

1. A tésztát bedagasztottam (most fél adagot készítettem), majd kelesztettem (eredetileg nem muszáj keleszteni).

2. Addig a szalonnát apró kockákra vágtam, majd kisütöttem.

3. A krémsajtot, a feta sajtot kikevertem joghurttal (tejföllel is jó). Sóztam kicsit.

4. A megkelt tésztát vékonyra nyújtottam, megkentem a fetás krémsajttal, majd megszórtam a sült szalonnával, végül megszórtam a sült sütőtökkel (nem kockáztam, hanem szétnyomkodtam és úgy szórtam rá a krémsajtra).

5. Feltekertem a tésztát, ahogy a kakaós csigát szokás, majd szeleteltem (kb. másfél ujjnyi vastagra).

6. Sütőpapírral bélelt tepsire sorakoztattam (nem túl távol egymástól). Annyit keltek, míg a sütő bemelegedett (190 fokra). Készre sütöttem (amikor az alja pirult, akkor szedtem ki a sütőből), majd, miután megsült, konyharuhával letakartam és így hagytam még 10 percet állni.