Túrómorzsa

Sok túróm volt itthon (házi, kecskéink tejőből készítettem), ezért gondoltam, kipróbálom végre, milyen a túróból készített császármorzsa. A recept ötletét a Koecceru oldalon találtam, de néhány ponton változtattam a recepten. 

Hozzávalók: 

- 25 dkg túró,

- 2 db tojás,

- 3 púpozott evőkanál zabpehelyliszt,

- 2 evőkanál zsemlemorzsa (nálam fehér tönkölyliszt),

- 1 evőkanál vaj a sütéshez,

- mazsolát is tettem a tésztába és egy kevés vaníliát. 

Elkészítés: 

1. A túrót összekeverjük a tojások sárgájával és a zabpehelyliszttel. Tettem bele mazsolát és vaníliát is. 

2. A tojásfehérjét habbá verjük és két részletben a túrós masszához keverjük. 

3. Egy nagy, széles, tapadásmentes edényben vajat olvasztunk és a fenti tésztát beleöntjük. A továbbiakban úgy készítjük, ahogy a császármorzsát szoktuk. (Azaz időnként átkeverjük, míg a rögök aranyszínűek nem lesznek.) Kínáljuk lekvárral, porcukorral vagy cukor nélkül, kinek hogyan tetszik. 

Aludttejes gombóc

 Igazából aludttejből kellett volna készíteni ezt a gombócot, de nekem csak házi joghurtom volt, így azt használtam. Először, mikor megkóstoltam, nekem kicsit furcsa volt az íze, de aztán azon kaptam magam, hogy újra és úja veszek belőle. A családnak is ízlett. 

Sokféle recept van fenn az interneten, azokból válogattam és készítettem el a sajátomat. 

Hozzávalók (2 dl-es pohár): 

- 4 pohár aludttej (nálam joghurt), 

- 1 pohár gríz,

--->vagy fél liter aludttejhez 12,5 dkg grízt számolunk. 

- 1-2 evőkanál cukor,

- zsemlemorzsa,

- kevés zsiradék (nálam zsír),

- a tálaláshoz lekvár vagy tejföl, fahéj és cukor. 

Elkészítés: 

1. Feltesszük az aludttejet közepes lángon főni. Közben hozzáadjuk a cukrot is.

2. Mikor felforrt, akkor vékony sugárban, folyamatosan keverve hozzáadjuk a grízt. Kevergetjük, majd, mikor jól besűrűsödött, elzárjuk alatta a lángot és félig letakarva hűlni hagyjuk. 

3. Addig elkészítjük a pirított morzsát. 

4. Mikor már formázható a gombóc, akkor ízlés szerinti méretű gömböket készítünk, amit a morzsába forgatunk. 

5. Tálalhatjuk lekvárokkal vagy fahéjas-porcukros tejföllel. 

Bajor császármorzsa

Többféle császármorzsát készítettem már. Férjemnek a legjobban a kölesből készített változat ízlik a legjobban (a recept ITT található a blogon). Az inkább a daramorzsához hasonlít. Ez egészen más. Sokféle recept van fenn a neten, én Annuskám receptje szerint készítem, de a sütésnél kétfele veszem a tésztát, mert nekem az első adag megégett, túl sok volt egyszerre a tészta ls nehezn is tudtam átfordítani. 

Hozzávalók: 

- 4 nagyobb tojás,

- 3 dkg cukor,

- 12 dkg liszt,

- 2,5 dl tej,

- 3 dkg vaj,

- 1-3 evőkanál porcukor. 

Elkészítés: 

1. A tojásokat szétválasztjuk. A fehérjét habbá verjük, a sárgáját is kihabosítjuk a cukorral. 

2. A fehéredésig kevert tojássárgához öntjük a lisztet és először a tej felét, majd a maradékot is. 

3. A felvert tojásfehérjét is több részletben hozzáforgatjuk. Elég folyékony masszánk lesz. 

4. Vajat olvasztunk egy nagy átmérőjú tapadásmentes edényben vagy serpenyőben, amit majd le is tudunk fedni. 

5. A recept azt írja, hogy az összes tésztát egyszerre kell a serpenyőbe önteni, de nekem ez nem vált be, ahogy a bevezetőben is írtam, úgyhogy én két részletben sütöm ki. Lefedjük és kis-közepes lángon sütjük, de figyeljük az alját, nehogy leégjen! 

6. Amikor megszilárdult annyira, hogy egy spatulával alá tudunk nyúlni és a teteje is nagyjából szilárd, akkor sütőlapát segítségével, azzal alányúlva, egy határozott mozdulattal átfordítjuk a tésztát. 

7. Pár percig így is pirítjuk, majd fakanállal feldaraboljuk a tésztát. 

8. Közben meghintjük porcukorral is, hogy rákaramelizálódjon a tésztára. Így lesz kívül kissé ropogós, belül puha a tészta. Tálaláskor lekvárt, porcukrot kínálhatunk hozzá. Én most saját készítésű friss eperlekvárt pötyögtettem rá. 

Sült édes tészta

Vrábel Krisztina Végtelen Spagetti című gyerekszakácskönyvében található a recept. Gyorsan elkészül és nagyon kiadós, rengeteg lesz belőle. 

Az őszi szünet egyik délutánján a gyerekek főzték a vacsorát. Brokkolis-borsós krémlevest borsópuffanccsal, pizzát (hajdinaliszt alappal) és ezt a sült édes tésztát. 

Hozzávalók: 

- 20 dkg liszt,

- 2 tojás,

- csipet só,

- 2-3 dkg porcukor,

- 1 narancs reszelt héja,

- porcukor és fahék a szóráshoz, 

- zsiradék a sütéshez. 

Elkészítés: 

1. Gyúrjunk tésztát a megadott hozzávalókból. Tegyük az összegyúrt tésztát a pultra, takarjuk le az edénnyel, amiben gyúrtuk és pihentessük 20-30 percet. 

2. Ezután a tésztát nyújtsuk ki vékonyra. Ehhez vagy használjunk tésztagépet (mi így tettünk, szélesmetélt vágófejet kell használni) vagy sodrófát. Egészen vékonyra kell nyújtani. 

3. Forró, bő zsiradékban kisütjük a tésztát. Egyszerre keveset tegyünk a zsiradékba, mert nagyra nő a tészta. Ahogy beledobjuk a tésztát a forró zsírba/olajba, először kifehéredik, majd kap egy kis színt. Ekkor már szedhetjük is ki egy lyukacsos spatulával. Tálaláskor fahéjas porcukorral szórjuk meg. Lekvárt is lehet mellé kínálni. Olyasmi, mint a forgácsfánk, csak más a formája. 

Hajdinafelfújt

 Nagyon finom volt, ezért lejegyzem a receptet, amit egyébként itt találtam. 

Hozzávalók: 

- 20 dkg hajdina (nálam 25 dkg),

- 3 dkg vaj (nem tettem bele vajat és más zsiradékot sem, csak a tepsi kikenéséhez használtam),

- 5,5 dl tej (nálam csak egy kevés tej, kb. 1-1,5 dl, a többi víz, és mivel több hajdinát használtam, annyival több folyadékot is adtam a hajdinához),

- 15-20 dkg méz (nem tettem bele mézet),

- 8 dkg mazsola (nem mértem, lehet, hogy nálam több került bele),

- 4 tojás,

- 1,5 dl tejföl,

- 1 kg alma, hámozva, reszelve, leve enyhén kicsavarva (a levét igyuk meg),

- egy kevés őrölt fahéj,

- nálam az édesítés datolyapasztával történt a méz helyett és

- tettem bele vaníliát is,

- a tál kikenéséhez vaj és zsemlemorzsa. 

Elkészítés: 

1. A hajdinát a folyadékban a vaníliával együtt megfőztem. Az eredeti recept szerint vajon kell egy kicsit pirítani a hajdinát és forró tejjel felönteni, készre főzni. 

Ha megfőtt a hajdina, lefedve állni hagyjuk kb. 10 percig. 

2. A tojások sárgáját, a mézzel/cukorral/datolyapasztával és a tejföllel kikeverjük. Hozzákeverjük a megfőtt, majd szobahőmérsékletűre hűlt hajdinát. Belekeverjük a mazsolát is. 

3. Végül a tojásfehérjét kemény habbá verjük és összeforgatjuk ezt is a hajdinával. 

4. Egy 20X15 cm-es formát kivajazunk (én eltévesztettem a tepsiket és ennél kisebb formában sütöttem, de így az összes alma nem is fért bele), megszórjuk zsemlemorzsával (gluténérzékenyek gluténmentessel). Ebbe kerül az előkészített massza fele. 

5. Erre szórjuk az előkészített almát, majd beborítjuk a maradék hajdinával. 

6. Előmelegített sütőben (180 fok) készre sütjük (kb. 35 perc). 

Francia vagy csúsztatott palacsinta

 Horváth Ilona receptje szerint készítem, csak kicsit megemelem a hozzávalók mennyiségét. Gyerekkorom nagy kedvence. 

Hozzávalók (én 50 %-kal megemelem a hozzávalók mennyiségét): 

- 4 tojás,

- 5 dkg vaj,

- 10 dkg liszt,

- 2 dl tej,

- vaníliás porcukor a szóráshoz,

- zsiradék a sütéshez. 

Elkészítés: 

1. A vajat habosra keverjük, egyenként hozzáadjuk a tojássárgákat, majd a lisztet, végül a tejet. 

2. Habbá verjük a tojásfehérjét és óvatosan összeforgatjuk a vajas-lisztes-tojásos keverékkel. 

3. Egy kis vajat/olajat melegítünk a palacsintasütőben, majd merünk bele egy adag tésztát. Nem túl gyors tűznél megsütjük az egyik oldalát. 

4. Ha rózsaszínre sült, akkor rácsúsztatjuk egy nagyobb kerek tányérra. Mint látható, a tészta egyik oldalát sütjük csak meg. A másik oldala kicsit krémes marad. 

5. Mikor a tányérra csúsztattuk az első palacsintát, megszórjuk vaníliás porcukorral. Közben sütjük a következő adag palacsintát. Ha kész, rácsúsztatjuk az első palacsintára és ismét jöhet a porcukros szórás. Így folytatjuk, míg az összes tészta elfogy. 

6. Az utolsó palacsintát fordítva borítjuk a torta tetejére, azaz a sült oldala kerül felülre. Azonnal, forrón, porcukorral megszórva tálaljuk. Úgy szeleteljük, ahogy a tortát. 

Sütőben sült körte

Kisebb kerámiatepsibe tettem a félbevágott, magházától megfosztott körtéket. Két evőkanál mézet összekevertem egy kis fahéjjal és ezzel megöntöztem a körtét. 180 fokra előmelegített sütőben addig sütöttem, míg puha nem lett az összes körte. 

Tálaláskor előzőleg megpirított, majd durvára vágott dióval megszórtam. Mivel nem volt itthon vaníliafagyi vagy mascarpone, amit általában kínálnak a sült körte mellé (tejszínhabot meg nem akartam most bontani), ezért én hideg, sűrű kecskejoghurtott ettem mellé. 

Krémtúró másképp

Házi kecsketúróból készítem a krémtúrót. Mivel joghurtot is készítek, ezért a legegyszerűbb, hogy azzal keverem ki krémesre a túrót. Így kicsit diétásabb is, mint tejszínnel készítve. Tojást soha nem teszek bele (igaz, saját tyúkjaink tojását fogyasztjuk, nyersen mégsem szeretem megenni a tojást). Itt írtam erről a változatról. 

Egyik hétvégén nem volt éppen joghurtom, ezért gondoltam, akkor most kicsit tartalmasabban, tejszínnel készítem el a család krémtúróját. Étcsokival rétegeztem. 

60 dkg krémesebb, zsíros, friss házi kecsketúróhoz 33 %-os tejszínt öntöttem. Körülbelül 3 dl ment bele (először kevesebbet adtam hozzá, de aztán úgy éreztem, hogy ahhoz, hogy még krémesebb legyen, szükség lesz még több tejszínre). Gépi habverővel kevertem ki jó krémesre, habosra. Bolti, száraz túró esetén lehet, hogy botmixerre lesz szükség. Porcukorral és vaníliával ízesítettem. 

75 %-os étcsokit apróra törtem és ezzel rétegeztem a kelyheket. 

Pácolt eper

A recept Hugh Fearnely-Whittingstall River Cottage minden napra című könyvében található.

Hozzávalók: 
- 2 evőkanál cukor,
- 1 evőkanál almabalzsamecet vagy citromlé,
- fél teáskanál frissen őrölt bors,
- 50 dkg eper (a nagyobbak darabolva), de lehet málnát, ribizlit és áfonyát is így pácolni, akár vegyesen is.

Elkészítés: 

Szórjuk a cukrot az előkészített gyümölcsre. Kicsit keverjük össze és hagyjuk állni 5-10 percet, hogy levet eresszen. Ezután következik az ecet/citromlé, bors. Ismét összekeverjük. Legalább egy órát hagyjuk pácolódni, de ideálisabb, ha 3 órát tud állni, hogy kiadja a gyümölcs a levét.

Szobahőmérsékleten tálaljuk fagyival, sűrű joghurttal vagy köménymagos édes vajas keksszel.

Egyszerű rebarbarás pohárdesszert

 Itt cukorral pároltam a rebarbarát, majd rétegeztem egy általam készített újfajta kecskesajttal (ami egy sűrű görög joghurthoz hasonlít és skyr a neve). 

Stíriai metélt

Nagy gyerekkori kedvencem. A recept Horváth Ilona szakácskönyvéből van. 

20 dkg liszt, 50 dkg túró, 4 tojás, 4 dkg vaj, 3 dl tejföl, citromhéj (kezeletlen héjú), 5 dkg mazsola, ha valaki szeretne tenni bele, cukor ízlés szerint, egy kis zsemlemorzsa és zsiradék a tepsi kikenéséhez, megszórásához.

Az áttört túrót, egy csipet sót, egy tojással, a liszttel, egy kanál tejföllel összegyúrjuk, majd gyufaszál vastagra nyújtjuk lisztezett felületen. Egy cm széles csíkokra vágjuk. Forró vízben kifőzzük, majd jól lecsöpögtetjük.

Az olvasztott vajat a 3 tojássárgával, 2 kanál cukorral és a tejföllel jól kikeverjük. Hozzáadunk fél citrom reszelt héját, mazsolát, aki szeretne, végül a felvert tojáshabot.

A kifőzött tésztát ezzel keverjük össze (óvatosan, a hab ne törjön össze).

Zsírral/vajjal kikent, morzsával meghintett kisebb tepsibe öntjük és 180-200 fokra előmelegített sütőben készre sütjük. Akkor jó, ha nem szárítjuk ki sütés közben, maradjon kicsit rezgős. Porcukorral meghintve tálaljuk. Van, aki lekvárt is kínál hozzá.

Francia hajdinapalacsinta, sósan (Galette de sarrasin)

Ez a finom és mutatós sós hajdinapalacsinta, a galette de sarrasin (kiejtve: gálett dö száráze'n) a gallok és bretonok régi, hagyományos étele, melyet eredetileg forró vaslapon sütnek (én palacsintasütőben készítem). A palacsintát reszelt sajttal, sonkaszelettel és tojással töltik.

Régen úgy tudtam, hogy a galette az egy édes sütemény, mely egy vajas tésztából áll, gyümölccsel van megtöltve, a széleit pedig körben fel kell hajtogatni és így megsütni. Mostanra megtanultam, hogy Észak-Bretagneban a sós hajdinapalacsintát hívják így.

Gluténmentes étel, így az arra érzékenyek is fogyaszthatják (csak arra kell figyelni, hogy garantáltan gluténmentes lisztet használjunk!).

A hajdinapalacsintát készítettem már tejjel, vízzel, tojással és tojás nélkül. Ezt a sós palacsintát, az általam megnézett eredeti francia videókban vízzel készítették, így én is így tettem. Itt írtam még erről a blogon.

Először is készítenünk kell néhány palacsintát hajdinalisztből, azaz 10 dkg hajdinaliszthez kb. 2,5 dl víz vagy tej szükséges, kis só és van, aki egy kiskanál cukrot is tesz hozzá, valamint 1 tojás is kell bele. Sütöttem már tojásmentesen is hajdinapalacsintát, de akkor lenmagliszt is szükséges a tésztához és kicsit nehézkesebbnek találtabb a sütését.

A tésztát jól kikeverjük, habosra, majd hagyjuk állni (letakarva) 1-2 órát (hűvös helyen).

Mikor letelt az idő, újra átkeverjük a tésztát, ha nagyon sűrű, hígítsuk egy kis vízzel.

Ezután egy kis zsiradékot öntünk/kenünk a palacsintasütőbe. A szokásos módon megsütjük a palacsintákat. Minden adag előtt teszek egy kevés zsiradékot a palacsintasütőbe, de elképzelhető, hogy akinek jobb serpenyője van, oda nem szükséges minden palacsinta kisütése előtt zsírozni, olajozni a palacsintasütőt.

Van, aki először kisüti az összes palacsintát és majd csak utána tölti azokat, van, aki megsüti a palacsinta egyik oldalát, megfordítja, majd teszi is rá a tölteléket és készre süti sajttal, sonkával, tojással együtt. Én egyébként az első változat szerint jártam el.

Tehát, mikor megsült a palacsinta egyik fele, megfordítjuk, szórunk rá reszelt sajtot. (Alacsony lángon sütöttem innentől.) Nem az egész palacsintát szórtam meg a sajttal, hanem középen egy kisebb körben úgy, hogy a kör közepe "lyukas" maradjon. Azaz egy kis fészket készítettem a sajtból a palacsinta középső részére. Ebbe ütöttem bele az egy egész tojást. A fehérjét egy fakanállal óvatosan kicsit széthúztam, ráhúztam a sajtra, majd addig sütöttem, míg majdnem megsült a sajt. Ekkor felhajtottam a képen látható módon a palacsintát és addig sütöttem, míg késznek nem nyilvánítottam. A tojássárga folyós legyen, a fehérje viszont süljön meg. Menet közben szórtam sót és frissen őrölt borssal is meghintettem a tojást. 

Eredetileg a sajtra (van, akinél a sajt alá) egy szelet húsos sonka is kerül, de én azt nem nagyon fogyasztok, így nem tettem rá.

Itt és itt látható egy-egy videó (de egyébként ezeken kívül is van rengeteg), arról, hogyan készítik a galette-et. Nem bonyolult, csak leírni, képek nélkül elmagyarázni nehéz.

Rétestészta édesen és sósan, túrós-zöldséges rétes, mandulás-lekváros réteskosárkák

Néhány bejegyzéssel ezelőtt mutattam a marokkói pitét (pastilla) és az ahhoz készített warkát (ITT). Mivel a warka fele megmaradt, de lefagyasztani nem akartam, azon gondolkodtam, mit készíthetnék belőle. Úgy gondoltam, mivel ez is olyan vékony tészta, mint a mi rétestésztánk, sütök belőle zöldséges "rétest".

Köretként fogyasztottuk a lencsesülthöz, melynek receptjei itt olvashatók a blogon. 

Hozzávalók 1 rúdhoz: 
- nálam maradék warka, de rétestészta ugyanolyan jó lesz hozzá,
- 20 dkg kecsketejből készült túró (természetesen tehéntúró is megfelel),
- 20 dkg sárgarépa és pasztinák vegyesen (a répa kicsit több volt, mint a pasztinák),
- néhány brokkolivirág,
- 1 tojás,
- 1-2 evőkanál nem púpos búzadara (ezt a biztonság kedvéért tettem bele, ha esetleg nedves lenne a töltelék),
- só,
- bors,
- vaj a tészta lekenéséhez.

A hozzávalók listája változhat aszerint, ami éppen kéznél van otthon: karfiol. zöldborsó, krumpli, friss zöldfűszerek, kukorica, zöldbab, paprika (pl. piros színű, hogy jól mutasson).

Elkészítés: 

1. Az előkészített, vékonyra darabolt zöldségeket (fél)puhára pároljuk (majdnem készre). Én most vajon pároltam, lassú tűzön, de van, aki csak blansírozza a zöldségeket és utána vágja fel tetszés szerinti darabokra. A brokkolim fagyasztott volt, azt most csak forró vízbe tettem 1 percre, majd apróra vágtam.

2. A túrót összekeverjük a tojással, a búzadarával, az előkészített zöldségekkel, sóval, borssal.

3. A tésztát kiterítjük olvasztott vajjal jól megkenjük. Én kör alakú warkát használtam, azokat egymásra csúsztatva tettem egymás mellé.

4. A tészta egyik hosszanti szélére helyezzük a zöldséges túrót, majd feltekerjük a rétest. Tetejét vajjal átkenjük és 190 fokos sütőben készre sütjük.

Az édes tészta hozzávalói (9 nagy muffinformához): 
- maradék warka, de lehet rétestészta is,
- 10 dkg mandula, durvára darálva,
- porcukor ízlés szerint (én ezt most édesebbre készítettem, mint általában szoktam a sütiket, hogy szaftos legyen a töltelék),
- kevés őrölt fahéj, de akár el is maradhat,
- olvasztott vaj a tészta lekenéséhez,
- házi baracklekvár, cukormentes.

Elkészítés: 

1. A tésztát feldaraboltam. 9 formát tudtam megtölteni, ennyi maradék tésztám volt. Egy réteg tésztát leterítettem minden formába, majd jól megkentem olvasztott vajjal és ezután még egy vagy két réteg tészta következett, ahogy éppen volt maradék tésztám.

2. Erre jött a porcukorral, kis fahéjjal összekevert durvára darált mandula. Az ecsettel, amivel lekentem a tésztát, mindegyik adag mandulára csöpögtettem pár csepp vajat, de ez el is maradhat, én csak a maradék vajat szerettem volna elhasználni. Aztán egy jó nagy teáskanálnyi lekvár került még a tetejére. Szintén 190 fokra előmelegített sütőben sütöttem. Nagyon finom, ropogós tésztája volt és szaftos tölteléket sikerült összehoznom.

Sütőtökgolyó (vegán, tejmentes, tojásmentes, lisztmentes, zabpehellyel)

Mivel nem mindegyik gyerekem eszi meg a sült tököt, gondoltam egy merészet és belekevertem a tököt a desszertbe. Mit ne mondja, nagyon "érdekes", de így elfogyott a sütőtök és még csak könyörögni sem kellett senkinek, hogy egyen belőle.

Hozzávalók (csak tájékoztatásul, nem kell pontosan betartani az arányokat, dolgozzunk ízlés szerint!):
- 27 dkg édes sült tök, héj nélkül mérve (azért ennyi, mert ennyi volt),
- 7,5 dkg darált mandula (de ez lehet dió, mogyoró is),
- 5-7 dkg apró szemű zabpehely: először csak 5 dkg-ot tettem a masszához, aztán kevésnek éreztem, így ment még bele 2 dkg (a zab mennyisége függ a tök nedvességtartalmától),
- egy kevés cukor vagy más édesítés, ki mit használ (nálam tényleg nagyon kevés volt, kb, 1,5 dkg, de, aki a nagyon édes ételekhez van szokva,tegyen bele annyit, amennyit jónak lát),
- pár marék mazsola, hogy édesebbnek érződjön a sütemény,
- kevés kókuszreszelék a forgatáshoz (de lehet darált dióba, mandulába is forgatni),
- fűszerek: kinek mihez van kedve, lehet fahéj, kardamom, narancshéj, narancslé, rum, rumaroma, kakaópor stb.

Elkészítés:

1. A sült tököt botmixerrel krémesre törjük. Én a zabpehelyből 5 dkg-ot és a darált mandulát is a tökkel együtt krémesre törtem. Ezután tettem még hozzá 2 dkg apó szemű zabpelyhet, mert nagyon lágynak éreztem a masszát, de azt már nem törtem össze. 

Frissítés: újabban a tökkel együtt botmixerrel összetöröm az összes zabot, ami megy a masszába. 

2. Ízesítjük cukorral, fűszerekkel, kinek miből mennyihez van kedve. Mivel alig tettem bele édesítést, édes lekvárt sem használtam, ezért mazsolát is kevertem a tésztába, hogy ezzel édesítsem a sütit.

3. Kisebb golyókat formázunk és beleforgatjuk kókuszreszelékbe vagy darált magvakba (dióba, mogyoróba, mandulába...). A massza egyik felét egy kevés cukormentes kakaóporral ízesítettem, ezért a tálon látható golyók egy része kicsit sötétebb.

Lassan sült, fűszeres birsalma

Sokszor sütök birsalmát, de cserépedényben, kockára vágva, ízesítés nélkül, lassan, alacsony hőfokon. Erről már írtam korábban. Most viszont másképp próbáltam ki: Chili receptjét vettem elő, de kicsit másképp készítettem, mert nem akartam 20 dkg cukrot felhasználni. Így nem lett olyan bíborvörös az alma, mint nála, de nagyon finom volt így is.

Hozzávalók: 

- 3 dl víz,

- 20 dkg cukor (nálam 10 dkg, de aki olyan vörös színben pompázó almákat szeretne kapni, mint az eredeti receptnél látható, tegye bele a 20 dkg-ot),

- fél citrom leve,

- 2 szegfűszeg,

- 1 rúd fahéj,

- 4 szem bors (nálam szegfűbors),

- 4 szép, érett, nagyjából egyforma méretű birsalma.

Tálaláshoz: 

- sűrű mézes joghurt, tejszínhab, vaníliafagyi, vaníliával , porcukorral kikevert mascarpone, pirított magvak (szezámmag, mogyoró, nálam mandula, dió, tökmag),

- én most az általam készített kecsketejből készült krémsajtot kevertem ki sűrű házi kecskejoghurttal és porcukorral ízesítettem, de esetleg krémesre kikevert, ízesített ordát/ricottát is el tudnék képzelni hozzá,

- fogyasztható sültek, máj, pástétom mellé is. 

Elkészítés: 

1. Egy kis lábasban összeforraljuk a vizet, a cukrot, a fűszereket és a citromlevet is hozzáadjuk. 

2. Az birsalmákat alaposan megmossuk, majd félbevágjuk. A csumáját nem kell eltávolítani (nálam azért voltak hibásak, kukacosak is, így én azoknál kivágtam a hibás részeket) és a hámozással sem bajlódtam.

3. Lehetőleg öntöttvas edényben kell sütni az almát (aminek teteje is van), de lehet jénaiban és fedővel rendelkező tepsiben is (minél vastagabb falú, annál jobb). Nekem most elsőre az a tapasztalatom, hogy kétféle edényben sütöttem, egy jénaiban és egy vasedényben és a vasedényben sült alma szebb színű lett és talán finomabb is. Azért sütöttem kétféle edényben, mert nem fért volna bele az összes birs egybe. 

4. A fűszeres, cukros vizet átöntjük tehát abba az edénybe, amiben sütni szeretnénk az almát. Ebbe helyezzük a félbevágott birseket, vágott felükkel lefele.  

5. 110 fokos sütőben 6-7 órát vagy egy éjszakát sütjük. Nálam 90 fokos sütőben éjszakázott. A végeredmény, ha beletesszük az előírt cukormennyiséget és teszünk bele citromlevet, akkor bíborvörös lesz, ha nem teszünk bele annyi cukrot, akkor olyan lesz, mint az enyém, barackszínű. Kínálhatjuk sült húsok, máj, pástétom mellé, de desszertként a fenti ízesítők valamelyikével is nagyon finom lesz. 

Gombóc (krumplis tésztából), szilvával, barackkal

Ahogy én készítem: 1 kg krumplit megfőzök (nem újkrumplit), majd hámozom, melegen áttöröm. Ha kihűlt (fontos, hogy kihűljön, különben több lisztet igényel a tészta és a végeredmény kemény lesz, ill. ragacsos lesz a tészta, nehéz vele bánni), akkor megy hozzá egy kicsi só, 1 evőkanál búzadara, 3 dkg zsír. Tojást nem teszek bele. Lisztből annyi, amennyivel éppen összeáll a tészta. Nem teszek túl sokat, mert férjem nem szereti a krumplis tésztákat, így a gombócot sem, de így, ahogy én készítem, azt mondta, ilyen puha, könnyű tésztával szereti. Ha sok lisztet gyúrunk a krumplihoz, nagyon kemény lesz a gombóc. Legyen lágy, rugalmas a tészta. Úgyis érezni fogjuk, ha gyúrjuk, mert a kevés liszttel még nem áll össze, akkor egy keveset még tegyünk hozzá. Első körben 8-10 dkg liszttel próbálkozzunk és innen lehet emelni a mennyiséget, de 20-30 dkg-nál több biztos nem kell bele.

Teszek fel vizet, majd összegyúrom a tésztát, alaposan lisztezett felületen azonnal kinyújtom 5 mm vastagra, darabolom, töltöm (a tölteléket meg lehet szórni cukorral, fahéjjal), formázom (négy sarkát összecsippenteni, két tenyérrel gombócot formázni, sehol ne látszódjon ki a töltelék) és már mehet is főni a lobogó vízbe. Kis szűrővel, egyesével szoktam kiszedegetni, mikor feljönnek a víz tetejére (és még onnantól számítva is elszámolok magamban 10-ig) majd nagyon óvatosan, mert ilyenkor még lágy a tészta, pirított zsemlemorzsába forgatom. Nekem nem szokott főzés közben letapadni a gombóc, de, ha nem jönnek fel a gombócok rövid időn belül a víz tetejére, érdemes megrázni az edényt vagy fakanállal óvatosan alányúlni.

Túró rudi (zselatin nélkül)

Többször nekifutottam már a túró rudi készítésének, mert gyerekeim szeretik, de boltban nem szívesen vásárolok nekik. Itt a sok saját készítésű túró, így tegnap elkészítettem egy új recept szerint a legújabb túró rudinkat. Eddig ezzel vagyok a legjobban megelégedve. 

A korábbi receptekkel az volt a bajom, hogy vagy túl lágy volt a túrómassza és nehezen tudtam bevonni csokival, ill. nehezen tudtuk fogyasztani, mert könnyen szétesett vagy a beletett zselatintól gumis lett. Olyan megoldást kerestem tehát, ahol nem kell zselatin, mégis jó állaga lesz a túrónak. Aztán egyik nap találtam egy receptet Praliné paradicsom oldalán, amit amint lehetett, ki is próbáltam. 

A megoldás, hogy a túrót készítés előtti napon préselni kell. Mivel én fölözetlen, azaz zsíros tejből készítem a túrót (a bolti sovány tejből készül, ha jól emlékszem, egy videóban fél %-os tejről beszéltek), ráadásul kecsketejjel dolgozom, mert kecskéket tartunk, ezért krémesebb lett a túrómassza állaga, de egyébként nagyon finom, kellemes túródesszertet kaptam. 

Hozzávalók: 

- 25 dkg túró,

- porcukor ízlés szerint,

- 3 dkg puha vaj,

- reszelt citromhéj, esetleg egy kevés citromlé, de, ha van, akkor ezek helyett citromolaj (5-6 csepp), nekem egyik sem volt, így ezek most kimaradtak, helyette tettem egy kis vaníliát a masszába,

- 10-15 dkg étcsoki. 

Elkészítés: 

1. A túrót a felhasználás előtt egy nappal elkezdjük lecsepegtetni, préselni. Egy szűrőt kibélelőnk sajtkendővel vagy gézlapokkal. Becsomagoljuk vele a túrót és teszünk rá nehezéket (mondjuk egy kistányért és arra valamilyen súlyt). Hűtőben csöpögtetjük/préseljük. 

2. Mikor kész, akkor összegyúrjuk a túrót a puha vajjal, porcukorral, citromolajjal. Betesszük a hűtőbe, hogy kicsit szilárduljon a massza, majd hengereket formázunk. Most a hosszt és vastagságot is sikerült jól eltalálnom. Sütőpapírral bélelt tálcára helyezzük a rudakat és vagy a mélyhűtőbe toljuk egy kis időre vagy a sima hűtőbe kicsit hosszabb időre. Én siettem, így a mélyhűtőbe tettem. 

3. A csokit a szokásos módon vízgőz felett megolvasztjuk (ne legyen túl forró, ne érje gőz, víz, ne lógjon bele az edény alja a vízbe). Érdemes olyan csokit használni, ami jól olvad, jól folyik, ha megolvasztjuk. 

4. A rudak talpát úgy szoktam készíteni, hogy egy sütőpapírral bélelt tálcára egy kiskanállal csokicsíkot húzok. Erre ültetem rá a túrórudat. A megolvasztott étcsokit meg ráöntöm. Gyorsan kell dolgozni, mert pillanatok alatt megköt a csoki a hideg rudakon! Az ideális persze az lenne, ha egy rácsra helyezném a már megszáradt csokitalppal rendelkező rudakat, de nekem soha nincs kéznél ilyen rács, meg olyan sok csokit soha nem akarok megolvasztani, hogy bőven tudjam folyatni a rácson fekvő rudakra. Igyekszem minél jobban befedni csokival a rudak oldalát is, de, ha kimarad egy-egy kisebb rész, nem gond, el fog fogyni hamar az egész úgyis. :) 

5. Hidegre teszem, és, ha megköt a csoki, már lehet is fogyasztani. 

Cannoli

Évek óta álmodoztam egy készlet sajtosroló-formáról. Természetesen nem olyan elérhetetlen dologról van szó, dehát valamiért mégsem kaptam/vettem. Na, de most már van, így végre elkészíthettem ezt a szicíliai ihletésű édességet.

Rengeteg receptet átnéztem, de ahány recept, annyiféle leírás. Igazából nem is számít, mert úgyis mindig úgy sütöm-főzöm az ételeket, hogy szinte mindegyik receptet átalakítom saját ízlésem és az itthon lévő alapanyagok szerint (főleg, hogy a tojást alapból ki kell hagynom mindenből).

Az biztos, hogy pisztácia, kandírozott gyümölcs és Marsala bor kerül a desszertbe, de ezek közül nekem egyik sem volt itthon, így egyszerűen kihagytam őket. Így is nagyon finom volt. Van, aki tesz kakaóport a tésztába, van, aki nem (sőt, van, aki kávéport is). Van, aki tesz borecetet a tésztába, van, aki nem. Rengeteg ötletem támadt készítés közben, hogy mivel lehetne tölteni ezeket a gyorsan elkészülő, ropogós, omlós rudacskákat. Biztos, hogy jönnek majd még receptek a következő hónapokban. 

Nálam minden héten készül ricotta, hisz sajtokat is készítek, így én házi ricottát használtam. A bolti ricottának nem tudom, milyen az állaga. Ha túl híg, esetleg kicsit csöpögtessük le. 

Leginkább Dolce Vita receptjét követtem a készítés során.

Hozzávalók (nálam ebből 17 rúd lett, Dolce Vitának 10 db, szerintem egy ember 3-nál többet nem tud megenni belőle egyszerre, mert eléggé laktató): 

- 15 dkg liszt,

- 4 dkg cukor (nálam 2 dkg),

- 1 teáskanál méz,

- 2 dkg vaj,

- 1 dkg kakaópor (nálam ennél kevesebb, csak egy púpos mokkáskanálnyit tettem bele, van olyan recept, amelyik nem is tesz bele kakaóport, de pl. láttam olyat is, ahol egy kevéske fahéj és kávé került a tésztába),

- 1 kis tojás (sajnos nem használhatok tojást, így helyette egy kis víz és tejföl került a tésztába),

- nem írja a recept, de mivel vannak, akik fehérborecetet is gyúrnak a tésztába, én öntöttem bele egy kupaknyi tokaji aszúecetet (egy leírás szerint ehhez a mennyiséghez amúgy kb. 20-25 g borecet kellene, de nekem nem volt kedvem méricskélni, így maradt az egy kupaknyi mennyiség). 

Hozzávalók a töltelékhez: 

- ricotta (Dolce Vita 25 dkg ricottát ajánl ehhez a mennyiségű tésztához, és egyébként sokan mások is csak ennyit, de nálunk több fogyott, igaz, nyomtam bőven a krémből :) ),

- porcukor ízlés szerint,

- 5-8 dkg étcsoki, nagyon apróra vágva, de lehet csak gyümölcsöt használni, így a csoki elmaradhat,

- vanília (én ezt kifelejtettem),

- aszalt gyümölcs ízlés szerinti mennyiségben és fajtában (pl. sárgabarack), kandírozott gyümölcs (narancs, citrom),

- darabolt pisztácia (nem pirított) a rudak végére szórni. Nekem nincs itthon pisztáciám, így ilyet nem használtam.

Egyéb: 

- zsiradék a sütéshez,

- fém sajtosroló forma (vagy igazi cannolo forma)

Elkészítés: 

1. A tészta hozzávalóiból egy kemény tésztát gyúrunk. Ha túl lágy, adjunk hozzá lisztet (ha lágy a tészta, nem lesz ropogós a roló). Tegyük félre pihenni (egy zacskóba, hűtőben vagy hűvös helyen), míg elkészítjük a krémet, de egyébként itt is megoszlanak a receptek. Van, aki pihenteti a tésztát akár egy éjszakán át, van, aki nem pihenteti. Én most negyed órát hagytam állni, mert siettem. 

2. Mikor pihent a tészta, lisztezett felületen jó vékonyra kinyújtjuk. Két részletben nyújtottam, így könnyebb volt bánni a tésztával. Nagyon vékonyra kell nyújtani, maximum 2 mm legyen. 

3. Első sütés előtt be lehet olajozni a fém formát, de én nem tettem és így sem ragadt rá a tészta. A többedik sütésnél meg már nem kell, hisz sütés közben úgyis zsíros/olajos lesz a rúd. 

4. A nagyon vékonyra kinyújtott tésztát kiszúrjuk egy kb. 10 cm átmérőjű kerek formával. Nekem ilyen nem volt, így fogtam a legnagyobb bögrémet, aminek 9 cm az átmérője és szaggatás után még enyhén nyújtottam mindegyiken. 

5. A kiszaggatott köröket feltekerjük a formára. Nagyon alaposan nyomjuk össze az illesztésnél, különben sütésnél szétnyílik. Van, aki tojásfehérjével ragasztja össze. Én az illesztésnél nagyon vékonyan bevizeztem a tésztát (éppen csak az ujjammal, amit előzőleg vízbe mártottam, végighúztam azon a részen, ahol illeszkedni fog a két tésztavég), majd jó alaposan összenyomtam a tésztát. 

6. Közepesen forró zsiradékban megsütjük. Nagyon gyorsan sül, figyeljük! Nem érdemes egyszerre 2-3 rolónál többet sütni, mert tényleg olyan gyorsan sül, hogy nem győztem kapkodni kifele a rolókat. Aranyszínűre sütjük, majd kiszedjük és jöhet a következő 2-3 cső sütése. Így tehát elég 3 fémformát használni, nem kell az egész készletet előszedni. A forró zsiradékból úgy szedtem ki legkönnyebben a rudakat, hogy egy desszertesvillát nyomtam a rolóforma vastagabb végébe és azzal emeltem ki (közben ügyeltem, hogy ne maradjon zsír a roló belsejében). Nagyon könnyen, gyorsan ment a sütés. (Az első adag persze szétnyílt, utána már használtam vizet az összeillesztésnél és így rendben volt.)

7. A töltelékhez házi, magam által készített ricottát (ordát) használtam. Ez pont jó állagú volt. A bolti ricotta nem tudom, milyen. Ha túl lágy, akkor érdemes használat előtt lecsöpögtetni egy kicsit. 

8. A krémhez a ricottát habosra keverjük a porcukorral (én botmixerrel kevertem jó krémesre). Az étcsokit apróra daraboljuk és így járunk el az aszalványokkal és/vagy a kandírozott gyümölcsökkel is. Beleforgatjuk ezeket is a krémbe. Én a csokit most nem kevertem a krémbe, csak a rudak végeit szórtam meg vele, mert elsőre így akartam kipróbálni. Legközelebb belekeverem. Lehet csak kandírozott gyümölcsöt is használni, nem muszáj csokidarabokat is keverni bele. 

9. Csak közvetlenül fogyasztás előtt töltsük meg a rudakat (addig tartsuk hűtőben a krémet), különben megpuhulnak. A rudak végébe lehet kandírozott gyümölcsöt vagy csokidarabkákat vagy nem pirított, natúr pisztáciát is szórni. 

Kiegészítés: a megsült rudakat a tejszínhabtól kezdve a csokikrémen át bármivel tölthetjük, nem muszáj ragaszkodni az eredeti recepthez. 

Madártej, hagyományosan

Nagyon-nagyon ritkán eszünk madártejet, hiszen kislányom nem fogyaszthat tojást. Most azonban úgy alakult az élet, hogy éppen nem volt itt a lányom, így 5 év után ismét ettünk egy kis madártejet. A tej zsíros házi tej, itt vettük a faluban (a kecskéink még nem adnak tejet, pedig már nagyon várjuk), a tojás pedig már saját tyúkjaink ajándéka. :)

A recept nagyon egyszerű, Horváth Ilona könyve szerint készítettem, csak kevesebb cukorral és több tojással.

Hozzávalók (ez kb. 4-5 emberre elég adag, legalábbis nálunk):
- 1 liter tej (újabban egy kicsit több tejet használok, kb. 1,3-1,4 l-t),
- 6-7 tojás (Horváth Ilona a 1,5 liter tejhez 4 tojást ajánl és 1 evőkanál lisztet, de én szerettem volna egy jó sárga, krémes madártejet készíteni, így 6 tojást tettem bele, lisztet viszont nem raktam),
- cukor ízlés szerint,
- vanília vagy vaníliaesszencia esetleg vaníliás cukor, amiben igazi vanília van.

Elkészítés: 

1. A tejet felforraljuk (vigyázva, nehogy leégjen, nem a legerősebb lángon szoktam melegíteni és időnként meg is kevergetem). Vaníliát is teszünk bele.

2. Amíg melegszik a tej, a tojásokat szétválasztjuk, majd a fehérjét elkezdjük felverni. Mikor kicsit felverődött, hozzáadjuk a cukrot. Én 4 evőkanál cukrot tettem hozzá. Jó keményre felverjük.

3. Mikor felforrt a tej, levesszük takarékra, alacsony lángra, és a keményre vert tojáshabot beleszaggatjuk (egy kanállal, amit mindig vízbe, vagy a tejbe mártunk. Ez az a rész, amitől sokan tartanak és inkább mikróban készítik a tojáshabot. Megmondom őszintén, én még nem próbáltam a mikrós változatot. Egyszerre ne tegyünk sok habot, mert nem lesz hely, hogy megnőjenek. Láttam már olyan receptet is, ahol lefedik az edényt, miután belekerül a hab, majd fordítás után már nem fedik le (próbáltam így is, de nagyon figyelni kell, ne forrjon fel, ne fusson ki a tej).

A hab tehát belekerül a tejbe, majd mikor megnő, óvatosan megfordítjuk. Van, aki fél-fél percet mond oldalanként, van, aki 1-1 percet, sőt, van, aki ennél is többet. Én azt mondom, az első adagnál látni fogjuk, nekünk mennyi időre lesz szükség. Ha pont eltaláljuk az időt és a hab is jól fel volt verve, akkor a hab nem esik majd össze. Mikor megfőtt a hab, kiszedjük egy szűrőkanál segítségével, és jöhet a következő adag. Mikor elfogyott az összes hab, lemértem, mennyi tej maradt. Mivel jócskán elpárolgott, kipótoltam, hogy az 1 liter tej nagyjából meglegyen (azaz a forró tejhez öntöttem még pár dl-t).

4. Mikor az összes habot kifőztük, akkor a tojássárgát kikeverjük cukorral. Ehhez szedünk egy kisebb merőkanálnyit a forró tejből. Gyorsan kikeverjük, majd az egészet visszaöntjük a tejhez úgy, hogy közben folyamatosan kevergetjük. A legalacsonyabb lángon főzzük, nálam még egy lángterelő is volt az edény alatt. Átmelegítjük, de ne forraljuk, különben a tojássárgája kicsapódik és rántotta lesz a tejben. :) Azt szokták mondani, csípősre melegítjük. Addig kevergettem, vigyázva, hogy ne forrjon, míg sűrűsödni kezdett. Ekkor gyorsan levettem a tűzről és átöntöttem üvegedénybe. Nekem, ezzel a hat tojással sűrű lett a mártás, lisztet, keményítőt nem igényelt.

5. Ha kész, üvegtálba öntjük, ráhalmozzuk a kifőzött habot és lehűtjük.

Sütőtökkenyér (vegán, tejmentes, tojásmentes)

Ezt a sütőtökös receptet egy héten kétszer is leteszteltem, mert annyira ízlett a családnak. Kisfiamnak remek tízórai volt az iskolában. A receptet egy angol nyelvű oldalon találtam, itt. Nagyon könnyű elkészíteni, nem száraz édes "sütemény", amiben még zöldség is található, mégis örömmel ették a gyerekeim.

Hozzávalók (kb. 22 cm X 12,7 cm-es forma, ami úgy néz ki, mint a püspökkenyér forma, csak rövidebb):
- 25 dkg liszt,
- 3,5 dkg cukor (eredeti recept szerint 10 dkg fehér és 10 dkg barnacukor, de mi nem szeretjük a túl édes ételeket, szerintem 20 dkg cukor nagyon-nagyon sok ehhez és nem is egészséges),
- 3 teáskanál sütőpor (nálam egy kiskanál szódabikarbóna+egy evőkanál citromlé vagy narancslé, de aki bírja a sütőport, tegyen bele azt és annyit, amennyit az eredeti recept ír, én azért nem használok sütőport, mert mindig kiérzem az ízét a sütikből),
- egy kevés fahéj,
- 1/4 teáskanál szerecsendió,
- az eredeti recept ír még 1/4 teáskanál gyömbért és őrölt szegfűszeget is, de én ezeket nem tettem bele, nem szeretem a fűszeres desszerteket,
- csipet só,
- vanília kikapart belseje vagy vaníliaőrlemény vagy vaníliaesszencia,
- 34 dkg sütőtökpüré (nálam nagydobosi tök szokásos módon, szeletelve, sütőben puhára megsütve, majd héjától elválasztva),
- 60 ml olaj,
- 1 evőkanál darált lenmag összekeverve 3 evőkanál forró vízzel), angolul "flax egg" a neve,
- második sütésnél szórtam a tésztába mazsolát is, de ez természetesen elmaradhat, csak ki akartam próbálni (mazsolával és mazsola nélkül is finom).

Elkészítés: 

1. Először összekeverjük a lenmagot a vízzel. Addig álljon, míg a többi hozzávalót előkészítjük.

2. A lisztet tálba szitáljuk, hozzákeverjük a fűszereket, a cukrot, a sütőport, sót, vaníliát.

3. Mehet hozzá a sütőtökpüré, olaj és a vízzel kevert lenmag.

4. Összekeverjük (géppel végeztem ezt a részét). Először úgy tűnhet, hogy túl sűrű lesz a tészta. Én is megijedtem, de betartottam a recept utasítását és nem adtam hozzá folyadékot. Nem is kellett, mert tényleg egy sűrű masszává állt össze. Arra nagyon kell figyelni, hogy nem szabad túlkeverni (különben a kisült tészta állaga nem lesz jó, pl. szalonnás lesz). Amikor összeállt a tészta, azonnal hagyjuk abba a keverést. Ez igaz minden más, hasonló kevert tésztára.

Ha mégis nagyon sűrű a tészta, akkor tegyünk bele narancslevet vagy vizet. Nálam ez akkor fordulhat elő, amikor nagydobosi tököt használok és mondjuk szárazabb a tök a megszokottnál (a nagydobosi tök egyébként sem annyira vizes, lédús, mint a kanadai vagy sonkatök). A lényeg, hogy nem kell, hogy folyékony tésztát kapjunk, inkább kenhető az állaga, mint folyós. "The batter will be very thick and this is perfect."

5. A formát előkészítjük. A recept szerint sütőpapírral bélelt formába kell önteni a tésztát, de én nem szeretek sütőpapírt használni, ezért, mivel nálunk senki nem érzékeny a tejre, vajjal kentem ki a formát és megszórtam kevés liszttel (ami nem tapadt rá az oldalára, azt kiszórtam belőle).

6. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 50-60 percig sütjük (ha nagyon pirul, takarjuk le sütőpapírral vagy alufóliával). Figyeljük, nehogy megégjen a sütemény (minden sütő másképp süt, az enyém viszonylag gyengén). Tűpróbával is ellenőrizhetjük a süteményt, hogy elkészült-e már.

7. Ha megsült, rácsra borítjuk és teljesen kihűtjük.

A recept azt ígéri, hogy egy nedves tésztát kapunk (moist) és ez tényleg így van. Nem piskóta állagú a kész sütemény, hanem egy nedvesebb, puhább tészta. Ha jól kevertük, n em lesz szalonnás az alja. Sokszor megsütöttem már ezt a sütit, volt, hogy túlkevertem, akkor egy kicsit szalonnás lett nekem is (azért elfogyott, mert az íze így is fonom volt), ha ügyesen, gyorsan kevertem, akkor szép volt az alja is.

Lehet fogyasztani magában (mi így ettük), de meg lehet kenni például vajjal vagy vegánok, tejérzékenyek növényi margarinnal.