Hajdinakása

Ha valaki már unja a zabkását, íme egy kis változatosság. Főtt hajdinakása. (A blogon található nyers változat is, ITT.)

Ez egy nagyon egyszerű reggeli. A hajdinából ugyanis kását is főzhetünk. Ez főleg azoknak jó hír, akik zabkását fogyasztanak reggelire. Ha kicsit unalmas már a zab, jöhet a hajdina. Lehet jó hígra is főzni. Én nem ehetek reggelire tejet, ezért vízben szoktam megfőzni (kb. 2-szeres mennyiségű vízben, de tejjel mehet 2,5-szeres is). Teszek bele vaníliát is. Tálaláskor fahéjjal szórom, ízlés szerint lehet édesíteni cukorral, mézzel, ki mivel szeretné (én nem ehetek reggel cukrot, így egy kis cukormentes házi baracklekvárt engedtem ma meg magamnak, plusz pirított magvakat). Tehetünk rá banánt, bogyós gyümölcsöket stb. Van, aki megpörköli a hajdinát, mielőtt megfőzné.

Felhőtojás (cloud eggs)

Az elmúlt évben nagyon ritkán fogyasztunk tojást, mert középső gyermekem, kislányom tojásérzékeny. Általában tojásmentesen főzök, ha valamiért mégis olyan ételt találok ki, melyhez tojás is kellene, akkor készítek neki ugyanolyat, csak tojásmenteset (pl. a rántott zöldségek ugyanolyan ízűek és állagúak lesznek tojásmentes panírral).

Most, hogy vannak saját tyúkjaink és már tojnak is, gyakrabban eszünk tojást, főleg, hogy legkisebb gyermekem nagy tojásrajongó. A tyúkokról, kakasokról szombaton készítettem is pár képet, melyeket a másik oldalunkon, ITT, meg is lehet nézni. Szerintem gyönyörűek!

Nem annyira új dolog a felhőtojás, én viszont, mivel eddig nem igazán fogyasztottunk tojást, nem foglalkoztam tojásos receptekkel, nem tűnt fel a tavaly nyáron nagy divatnak örvendő felhőtojás (cloud eggs) ötlete. Tegnap este viszont véletlenül megláttam egy ilyen receptet a neten és ma reggel el is készítettem a próbaadagomat.

Finom, laktató, plusz zsiradék nem kell a készítéséhez, tehát mondhatjuk, hogy "diétás". A tojásfehérje könnyű, habos, a sárgája folyós, akárcsak a tükörtojásé. Kettőt készítettem magamnak, de több már nem is fért volna belém, annyira laktató a hab miatt. :)

Hozzávalók: 
- tojás,
- só,
- bors,
- ízesítésnek: kevés reszelt sajt, de láttam, van, aki sonkát, szalonnát vagy zöldfűszereket kever bele (vigyázni kell azonban, túl sok mindent ne keverjünk a tojásfehérjéhez, mert akkor nem lesz könnyed, légies, nem tud megemelkedni olyan szépen).

Elkészítés:

1. A tojásokat egyesével felütjük. A fehérje mehet egy edénybe, a sárgáját jobb azonban külön-külön tenni (kisebb poharakba raktam). Vigyázzunk, maradjanak egyben.

2. A fehérjét habbá verjük. Mehet bele egy kevés só, bors. Mikor jó kemény a hab, keverjük bele óvatos, de határozott mozdulatokkal a reszelt sajtot vagy amit szeretnénk (én egy kis reszelt sajtot szórtam bele).

3. Egy tepsire sütőpapírt terítünk, majd arra halmokat teszünk. Annyi halmot, ahány tojásunk van. Ovális vagy kör alakúra igazítjuk, közepébe pedig egy fészket alakítunk ki, mondjuk egy evőkanál hátuljával, amivel a habot is pakoltuk.

4. 180 fokra előmelegített sütő toljuk. Hogy hány percre, abban eltérnek a receptek (és szerintem sütőfüggő is a dolog, mert nem mindegyik süt egyforma erősen, másrészt angol receptekben gyakran 220 fokot írnak a 180 fok helyett). Körülbelül. 4-5-6 percig kell sütni. Én addig sütöttem, míg egy nagyon-nagyon enyhe színt kezdett kapni a tojás teteje (nálam ez 5 perc volt). Figyelni kell, mert hirtelen kezd színe lenni.

5. Ekkor kivesszük a sütőből és a mélyedésekbe öntünk egy-egy tojássárgáját. Visszatoljuk a sütőbe és további kb. 3-4 percig sütjük (nálam 4 perc volt). Nem kell, hogy nagyon színe legyen a fehérjének (habár láttam olyan fotókat is, ahol eléggé megpirult a tojás, valószínű ez is ízlés kérdése, én most elsőként arra törekedtem, ne piruljon meg túlságosan) és a sárgája maradjon folyós (illetve olyan, amilyen állagúra szeretnénk, mert van, aki nem szereti, ha folyik a tojássárgája).

Természetesen nem csak reggelire ideális, hanem például főzelékekhez is lehet kínálni.

Granola (sült müzli), egyszerűen

Korábban soha nem ettem és még csak nem is készítettem granolát. A granola tulajdonképpen sült müzlit jelent, amiben zabpehely, olajos magvak és aszalványok találhatók, de láttam már olyat is, ahol csoki vagy éppen fahéj került bele.

Nem szeretem túlcukrozni az ételeket, nem szeretem a túlságosan édes ízeket (meg nem is tartom egészségesnek a túlzásba vitt cukorfogyasztást), így a legegyszerűbb megoldást választottam, azaz a zabpelyhet összekevertem darabolt dióval, mogyoróval, tökmaggal, szórtam hozzá szezámmagot és napraforgómagot, majd az egészet egy nagy, sütőpapírral bélelt tepsire szórtam. Kevés mézzel meglocsoltam és 150 fokos sütőbe toltam. Gyakran megkevertem, és mikor egyenletesen megpirult (figyelni kell, mert gyorsan, hirtelen pirul), akkor kivettem a sütőből. Sok édesítés tehát nem került bele, helyette az aszalt gyümölcsök adják az édes ízt.

Teljesen kihűtjük és ekkor keverjük csak hozzá az apróra darabolt aszalványokat (szerencsére idén is sikerült rengeteg gyümölcsöt aszalni a napkollektoros aszalóban, így volt miből válogatnom). A csokit is ilyenkor kell hozzákeverni, ha valaki azt szeretne tenni bele.

Jól zárható üvegbe tesszük és hűvös, száraz helyen tároljuk.

Joghurttal szoktam fogyasztani. A képen a saját készítésű, ház joghurtom látható. Jelenleg tehéntejből készítem, mikor azonban "tejszezon" van, akkor kecskéink tejéből készül a joghurt és a sajtok is.

Nyers hajdinapuding, hajdinakása (raw buckwheat parfait)

Egy nagyon érdekes felfedezésre tettem szert a hétvégén. Még pénteken keresgéltem hajdinát tartalmazó recepteket. Elsősorban ebédötleteket gyűjtögettem. Magyar nyelvű oldalakon nem nagyon találtam nekem tetsző megoldást, így gondoltam, nézzük meg, mit kínálnak angol nyelvű blogokon. Hamarosan érdekes receptre bukkantam: főzés nélkül összeturmixolták a hajdinát (növényi) tejjel, gyümölcsökkel. Buckwheat parfait. Így kell beírni a keresőbe és gyönyörű finomságokat lehet találni a témában. Több színű rétegek, közöttük bogyós gyümölcsök. Este, mikor hazaértem a munkából, első dolgom volt, hogy beáztattam egy adag hajdinát, mert mindenképp ki akartam próbálni, tényleg finom-e.

Találhatunk néhány hajdinás ételt ezen a blogon, de még nem túl sokat és ezek mind főzve vagy sütve vannak. A hajdinának van egy jellegzetes szaga és íze főzés közben és utána. Ez számomra nem mindig kellemes, így sokáig nem is ettünk hajdinát, mert nem ízlett. Aztán kapott még egy utolsó esélyt, ha jól emlékszem, pogácsát sütöttem belőle és úgy meg nagyon ízlett az egész családnak (kicsit hasonlít kinézetre és ízre is a töpörtyűs pogácsához). Ezt követte egy sós és egy édes keksz, majd vettem hajdinalisztet is, amit már többféle ételben kipróbáltam.

Soha nem gondoltam, hogy főzés nélkül is meg lehet enni a hajdinát. Így, nyersen, semmilyen mellékízt nem érezni és szaga sincs. Ajánlom hát mindenkinek, aki idegenkedik a hajdinától, mert ebben a formában biztosan ízleni fog.

Azt olvastam, régen gyakran, szinte minden nap fogyasztották a hajdinát (főleg kásaként), aztán feledésbe merült. Tudni kell, hogy a hajdina nem gabona (hanem a rebarbarával és a sóskával áll rokonságban) és gluténmentes, így gluténmentes diétába illeszthető. Nagyon értékes vitaminforrás (szinte az összes B-vitamin megtalálható benne, főleg B1- és B2-, de gazdag E-vitaminban is). Kiemelkedően magas a rosttartalma és jótékonyan hat a koleszterinre és a vérnyomásra is (magas rutintartalma miatt). Gazdag fehérjeforrás, és tartalmaz magnéziumot, cinket, rezet, mangánt, kálciumot is.

A hosszú bevezető után jöjjön a recept.

Hozzávalók (1 nagy pohárhoz, 1 főnek): 
- kb. 5 dkg hajdina,
- fél alma,
- 1 kiskanál lenmag (vagy chia mag, aki fogyasztja),
- kb. 1 dl tej (növényi vagy állati--->nálam finom, házi, saját kecsketej, próbáltam növényi tallal is, nekem úgy nem ízlett annyira),
- kevés fahéj,
- kevés vanília,
- lehet tenni hozzá, hogy krémesebb legyen: néhány órára beáztatott diót vagy mandulát, netán kesudiót,
- tehetünk hozzá kakaóport,
- vegán oldalakon láttam, hogy tesznek bele egy evőkanál kakaóvajat is (nekem ilyen nincs, én azt nem tettem),
- aki az édesebb ízekhez van szokva, tegyen bele mézet, édesítőt vagy bármi mást, ízlés szerint,
- lehet tenni bele más gyümölcsöt is, ami éppen van,
- lehet rétegezni is a krémet pl. gyömölcsökkel.

Elkészítés: 

1. A hajdinát megmossuk, majd edénybe tesszük, Felöntjük vízzel és egy éjszakát állni hagyjuk. Ha teszünk bele majd diót, mandulát, akkor azt is beáztathatjuk (én most rögtönöztem, így nem áztattam be a diót).

2. 12 óra elteltével leszűrjük a hajdinát, megmossuk, majd turmixgépbe tesszük. Így járunk el a magvakkal is.

3. Felöntjük tejjel és beleteszünk minden ízesítőt és gyümölcsöt, amit szeretnénk.

4. Jó alaposan összeturmixoljuk az egészet. Legyen krémes állagú. Ha beírjuk a keresőbe, hogy "buckwheat parfait", akkor rengeteg gyönyörű tálalási és fogyasztási ötletet kapunk. Én most egy egyszerű kakaós változatot készítettem, amibe turmixoltam diót is, hogy krémesebb legyen.

Láttam úgy is, hogy kásaként, tányérba merik, kanállal fogyasztják. Tehát kevesebb folyadékkal turmixolják. Tetejére mehet pirított olajos mag, kakaópor, gyümölcsök stb. Tulajdonképpen egy nyers hajdinakása.

Kakaós-mandulás quinoa sütemény (tojás-és gluténmentes)

Zizi oldalán találtam ezt a receptet és alakítottam át a saját ízlésem és lehetőségeim szerint. Megmondom őszintén, kicsit féltem, hogy milyen lesz majd a végeredmény, de meglepően finom lett ez a süti. Mi most nem reggelire fogyasztottuk, ahogy Zizi ajánlja, hanem ebédre, a leves után. Fokhagymalevest főztem, hozzá vajban pirított kenyérkockákat kínáltam és a második volt ez a könnyű, egészséges sütemény (Gergő lebetegedett, ezért próbáltam valami olyasmit kitalálni, amit szeret, de egészséges és nem terheli meg a szervezetét.)

Hozzávalók egy kis tepsihez ( 1 bögre = 2,5 dl):
- 1 bögre quinoa (nekem főzőtasakos volt otthon, aminek súlya 180 g, ennyit főztem meg 3 dl vízben), eredetileg 1 bögre quinoa kellett volna bele,
- 15 dkg mandula, darálva, (ebből 12 dkg ment a tésztába, 3 dkg a tetejére)
- 6 dkg dió, darálva,
- 2,5 dkg puffasztott amarant,
- 1 mokkáskanál szódabikarbóna,
- 1 alma, hámozva, darabolva,
- 2-2,5 dl édes, cukormentes lekvár (nálam ez saját befőzésű fügelekvár volt), eredeti recept szerint 1 bögre magozott, aszalt datolya kellett volna bele,
- fél bögre lenmag (én ezt véletlenül kifelejtettem, de utólag nem bánom),
- néhány evőkanál cukrozatlan kakaópor,
- 2-2,5 dl tej (ez lehet növényi is, ha azt preferáljuk).

Elkészítés: 

1. Főzőtasakos quinoát használtam, így 3 dl forrásban lévő vízben csak meg kellett főznöm (kb. 10 perc volt). Ha nem ilyen quinoánk van, olvassuk el a zacskóján lévő tájékoztatót, hogy hogyan kell puhára főzni (előtte mindenképp öblítsük át tiszta vízzel).

2. A darabolt almát, a kakaóport, a tejet, a lekvárt (vagy datolyát) és a lenmagot (ez elhagyható) egy magas falú edénybe tesszük és egy botmixerrel pépesre-krémesre mixeljük az egészet. Hozzáöntjük a megfőtt quinoához, majd belekeverjük a darált diót és 12 dkg darált mandulát. Én azért tettem még hozzá puffasztott amarantot is, mert nekem túl híg lett a "tésztám". Az amaranttal együtt végül olyan állagú lett, hogy önteni tudtam, de nem volt hígan folyós, inkább kenhető.

3. Sütőpapírral bélelt vagy valamilyen zsiradékkal és gluténmentes liszttel (nálam hajdinaliszt) kikent tepsibe simítjuk a tésztát. A maradék mandulát a tetejére szórjuk.

4. 180 fokra előmelegített sütőben kb. 50-60 percig sütjük. Csak akkor szeleteljük, ha teljesen kihűlt.

Zabkása

Ma reggel egyedül indult a napom, mert a gyerekek a mamánál vannak, R. vizsgázni ment az egyetemre. Nem volt kedvem a szokásos kenyér és sajt vagy tojás (plusz valamilyen) zöldség kombinációjú reggelihez, így főztem magamnak egy adag zabkását. A gyerekek minden reggel zabkását esznek, mást nagyon el sem akarnak fogadni. Én viszont ritkábban fogyasztok ilyesmit reggelire, mert a diétám miatt muszáj valamilyen állati fehérjét is (sajt, tojás, esetleg kolbász, szalámi, sonka) ennem.

Nézegettem a receptjeimet és meglepődve vettem tudomásul, hogy nem írtam még be ezt a nagyon egyszerű receptet a reggeli ötletekhez. Most pótlom.

Zabkását szerintem aprószemű, natúr zabpehelyből érdemes készíteni. Így sokkal krémesebb, élvezhetőbb lesz a kása. Van, aki tejjel készíti (a gyerekeim is úgy szeretik jobban), van, aki vízzel (például én is, magamnak). A zab és a víz aránya ízlés dolga. A gyerekeim jobban kedvelik a sűrű zabkását, én a hígabbat. Egy csésze zabpehelyhez egy-másfél-két csésze folyadékot érdemes tehát tenni, ki hogyan szereti. Én már nem méregetem, érzésre főzöm. Lasú tűzön kell készíteni, gyakran kevergetve.

Az elkészült zabkását nagyon változatosan lehet ízesíteni. Fogyaszthatjuk sósan és édesen is. Én sósan még nem próbáltam, de egyszer majd azért kipróbálom. A gyerekeim általában karobporral (ritkábban cukormentes kakaóporral) eszik. Kapnak bele mézet és ha kedvük van, akkor magokat, mazsolát. Férjem házi, cukormentes lekvárral, aszalt gyümölcsökkel is dúsítja a magok mellett. Nekem a legnehezebb a helyzetem, mert én reggelire nem fogyaszthatok gyors felszívódású szénhidrátot, így nálam kimarad a méz, az aszalvány, a lekvár. Annyira "edzett" vagyok, hogy most már elég édesnek érzem a kását csupán úgy, hogy megszórom mandulával, dióval, tökmaggal, szezámmaggal, lenmaggal, napraforgómaggal, esetleg még egy kis darálatlan mák is kerülhet bele. Teszek bele egy kevéske cukormentes kakaóport, ha van kedvem, akkor fahéjat, vaníliát, kókuszreszeléket is (ezektől még édesebbnek érezzük) és így fogyasztom. Régen édesítettem xukor zéróval, de mint korábban írtam, leálltunk az édesítőszerek fogyasztásával, így száműztem a konyhámból azt is. Ha van itthon, akkor pl. puffasztott amarantot is szoktam tenni a kásába. (Nálam a fehérje nem marad ki, eszek utána egy-két szelet sajtot, így én is, a diétám is elégedett lehet:)).

Az elkészítése nagyon egyszerű.

1. A zabpelyhet feltesszük főni az általunk választott folyadékkal. A mennyiségét is nekünk kell kikísérletezni attól függően, hogy sűrűbben vagy hígabban szeretjük (lásd feljebb). Lassú tűzön kevergetjük, főzzük. Mikor már krémes, akkor kész van. Ha túl sűrűnek ítéljük, menet közben öntsünk még hozzá egy kis folyadékot.

2. Tányérba öntjük, ízesítjük a fent leírtak szerint.

Amerikai palacsinta sósan

Ugyanúgy készül, mint az édes változat (recept itt), csak kihagyjuk belőle a cukrot és teszünk helyette reszelt cheddar sajtot, főtt/sült szalonnadarabkákat, juhtúrót, lilahagymát, borsot, kinek mi van otthon vagy ki mit szeretne. Én most csak cheddar sajtot reszeltem bele és rá. A gyerekek az édes változatot kérték.

Zöldséges tojáslepény

Ezt a tojáslepényt másfél éve készítettem, csak eddig nem írtam le a receptet. Most, lecsóeltevés közben van egy kis időm és szemezgetek a régi receptekből. Lajos Mari, Hemző Károly 99 Sajt-és tojásétel című régi könyvből való a recept. Hidegen is fogyasztható, félbevágott zsemle vagy két szelet kenyér közé, salátával, uborkával, paradicsommal gazdagítva uzsonnára, vacsorára, hideg ebédként vagy akár reggelire is.

Hozzávalók:
- 6 tojás,
- 8 dkg liszt,
- 1 dl tej,
- 30 dkg zöldség (egy-vagy többféle pl. hagyma, póréhagyma, sóska, spenót, krumpli, paprika, zöldbab, cukkini, padlizsán stb.), apró kockákra vágva,
- só,
- bors,
- olaj,
- friss petrezselyemzöld, bazsalikomlevél vagy mentalevél.

Elkészítés:

1. A zöldségeket apróra vágjuk, majd kevés olajon, sóval, borssal ízesítve saját levében vagy kevés vízzel puhára pároljuk. Ha kész, langyosra hűtjük.

2. A tejet a liszttel csomómentesre keverjük. A zöldségekhez adjuk.

3. A tojásokat felverjük és a megfőtt zöldségekhez adjuk. Sóval, borssal ízesítjük, ízlés szerint.

4. Egy nagy serpenyőben zsiradékot melegítünk, beleöntjük a masszát és közepes tűznél mindkét oldalán megsütjük. Oldalanként kb. 5 perc szükséges.

A sütés menete a következő: ha az egyik oldal elkészül, akkor tányért vagy fedőt helyezünk a serpenyőre. Fogjuk egyik kézben a serpenyő nyelét, másikban a tányért vagy a fedőt és fordítsuk meg a serpenyőt. A lepény teteje így most a tányéron/fedőn fekszik. Óvatosan belecsúsztatjuk a lepényt a serpenyőbe, így most az az oldal lesz felül, ami eddig alul volt, a sületlen oldal pedig alulra kerül.

5. Tortaszerűen szeleteljük. Tálaláskor meghintjük apróra vágott petrezselyemlevéllel, mentalevéllel vagy bazsalikommal. Sok salátával kínáljuk.

Minipalacsinta (vastag)/amerikai palacsinta

Hugh Fearnley-Whittingstall River Cottage minden napra című könyvéből való ez a recept. Hamar megsül, gyors desszert, amit kínálhatunk csokimázzal, lekvárral, fahéjjal, de ha picit édesebbre készítjük a tésztát, akár magában is finom. Amikor sütöttem a palacsintát, Gergő ott állt a kis sámliján mellettem, és ahogy egy elkészült, már fújta is, hogy gyorsabban hűljön és minél előbb ehesse. A sós változatról itt található a bejegyzés.

Ez az első kettő tojással készült és nagyrészt fehér tönkölylisztet tartalmaz. Reszeltem a tésztába citromhéjat is, amitől sokkal finomabb lett! 

 Ezek itt a régi, tojásmentes változatok és több teljes kiőrlésű tönkölyliszt került bele: 

Hozzávalók (20-30 palacsinta):
- 25 dkg teljes kiőrlésű liszt (én 15 dkg teljes kiőrlésűt és 10 dkg fehér lisztet használtam, mikor először sütöttem, de volt, hogy csak fehér tönkölyliszttel kevertem be a tésztát),
- 2 teáskanál sütőpor (nálam egy kevés szódabikarbóna helyette),
- 1,5 dkg barnacukor (aki édesszájúbb, tegyen többet),
- 2 közepes tojás (frissítés: tojásérzékeny lányom miatt egyszerűen kihagyom a tojást és kicsit több tejet teszek bele),
- kb. 275 ml tej, vagy amennyit igényel a tészta, előfordulhat, hogy nem kell mind,
- 5 dkg olvasztott vaj,
- vaj vagy olaj a palacsintasütő kenéséhez.

Elkészítés: 

1. Egy tálba szitáljuk a lisztet és a sütőport. Hozzákeverjük a cukrot.

2. Mélyedést készítünk a közepén, beleütjük a tojásokat (aki tesz bele tojást, én 2020-tól már használok tojást), valamint beleöntjük a tej felét. Elkezdjük keverni a tésztát. Ahogy sűrűsödik, úgy adjuk hozzá apránként a maradék tejet és az olvasztott vajat. A tejszínnél kissé sűrűbb, krémes állagú tésztát kell kapnunk. Lehet, hogy nem is kell az összes tej. 

3. Felmelegítjük a palacsintasütőt, kevés vajat vagy olajat olvasztunk benne (pár csepp). Egy evőkanálnyi tésztát ejtünk a palacsintasütőbe, hogy kisebb korongot kapjunk. Egyszerre 3-4 palacsintát tudunk kisütni, attól függően, mekkora a sütőnk. Közepes-nagy lángon sütjük.

4. Kb. 1 perc múlva apró buborékok jelennek meg a palacsinta felszínén. Ha ezek ellepik a palacsinta felszínét, akkor megfordíthatjuk. A másik oldal hamar elkészül (kb. fél perc). Ha túl gyorsan sül, állítsuk kisebbre a lángot. A könyv szerint az első adag odaéghet, de nekem nem égett oda egy sem.

Frissítés 2021-ben: vásároltam kétféle juharszirupot. A és C kategóriából is egy-egy üveggel és azzal locsoltuk meg a palacsintákat. A palacsintába kevert citromhéj íze és a juharszirup együtt...nagyon finom, nem csodálom, hogy kedvelt étel Amerikában. 

Változatok, melyeket Hugh ajánl:

1. Adjunk a tésztához reszelt citromhéjat és sütés közben szórjunk egy kevés mazsolát a palacsintatésztára. Mazsola nélkül, citromhájjal készítve nekem nagyon tetszett a tészta. 

2. A tésztából hagyjuk ki a cukrot, helyette reszeljünk bele 5 dkg chedar sajtot, szórjunk bele kevés borsot, esetleg apró kockára vágott, főtt/sült szalonnát.

Édes és sós köles reggelire

Első próbálkozásra nem ízlett a köles. 1-2 év múlva kapott egy újabb esélyt. Azóta szívesen kísérletezek vele. Megszerettük.

Elfogyott a kenyerünk estére, sütni csak másnap terveztem (kovásszal készült kenyeret sütök, ami szinte egy egész napig készül). Hogy mégse haljunk éhen, kétféle kölest készítettem. Az egyik mákos, a másik parmezános. Jól szerepelt mindkét verzió, így nálunk most már nem csak desszert és köret készül belőle, hanem reggeli is.

Hozzávalók: személyenként körülbelül 4-5 dkg köles szárazon mérve, mák ízlés szerint (én 5 dkg mákot daráltam), xukor vagy méz vagy parmezán sajt.

A kölest megmossuk, majd két-háromszoros mennyiségű vízben megfőzzük. Szeretem kicsit szétfőzni, ha nem köretnek eszem. Tálra rendezem, megszórom a darált mákkal és édesítem. Ha a sós változatot készítjük, akkor parmezánnal szórjuk meg a kölest. Legközelebb pirítok rá apróra vágott szalonnát is. Szerintem az még hiányzott róla.

Tojáskrém

Ritkán készítek tojáskrémet, egy évben egyszer-kétszer. Mivel nagyon sok házi tojást kaptam otthonról, a boltban vett tojás nem fogyott. Mielőtt megromlott volna, készítettem vacsorára egy kis tojáskrémet. Megsütöttem hozzá a szokásos kenyerünket, jó ropogós héjjal, valamint a kertünkben termett újhagymával és retekkel kínáltam.

Hozzávalók: 8-10 tojás, majonéz (ha lehet házi, de mivel én most nem ehetek nyers tojást, ezért kénytelen vagyok boltival beérni), 2 újhagyma, mustár, tejföl, só, bors.

A tojásokat keményre főzöm, majd kicsit hagyom hűlni. Közben felaprítom az újhagymát a zöld szárával együtt, összekeverem körülbelül 4 evőkanál majonézzel, 3-4 evőkanál tejföllel és ízlés szerinti mustárral. Sózom, borsozom. A tojások sárgáját beletöröm ebbe a majonézes krémbe, a fehérjét pedig apró darabokra vágom. Az egészet összekeverem, ízesítem és teszek még bele tejfölt, ha túl sűrű. Egy darab sajt is árválkodott a hűtőben, azt is belekockáztam a tojáskrémbe. Hűtőbe teszem a krémet és hagyom állni néhány órát. Kenyérre kenve, zöldségekkel tálalom.