Parenyica. Első próbálkozás.

Régóta készülök már parenyica sajtot készíteni. Eddig sem időm, sem merszem nem volt hozzá. Most viszont összeszedtem magam és elkészítettem életem első, és nem utolsó, parenyica sajtját. A formázáson van még mit alakítani, de a végén már kezdtem rájönni, mi a dolog nyitja. Valószínűleg túl szorosra is tekertem. Füstölőnk nincs, ezt most így, natúran esszük, de nem jelent gondot, mert Panni és Rocker pillanatok alatt megevett egy jó nagy adagot így is. Egy fél darabot pedig felszeleteltem és rásütöttem a pizzára. Nagyon jó lett vele.

Kísérletezem natúr, érlelt sajtok készítésével is, mivel a friss és a fűszeres sajtokért nem rajongok. Nem könnyű házi körülmények között érlelni a sajtot. Én még nagyon kezdő vagyok, csak pár hónapja készítek sajtokat, azokat is úgy, hogy nem jártam még tanfolyamon, csak magamtól kísérletezgetek. Arra viszont már rájöttem, hol hibáztam kezdetben, miért voltak szárazak, törékenyek, kemények a sajtok. 12 liter tejből készítek egy-egy guriga sajtot. Azért ennyiből, mert több nem fér az edénybe. A magasabb, fehér színű sajt épen akkor jött ki a sóléből, mikor fényképeztem, a másik egy kb. 2 hetes sajt, ami láthatóan sárgább és alacsonyabb is.

Túró készítése otthon

Néhány hónapja már itthon készül az általunk elfogyasztott túró. Miért? Egyszer hozott haza Rocker egy doboz túrót a boltból, ami nem úgy nézett ki, mint egy túró, hanem inkább mint valami pép. Jobban elolvasva a dobozon lévő leírást, kiderült, hogy abban aztán volt minden, ami igazából nem is kellene egy túróba. Aztán a másik csalódás, hogy általában az egyik legdrágább túrót szoktuk venni, mégis többször megromlott, megpenészedett. Ezekből elegem lett és kezembe vettem az ügyet. Az első túró kissé lágyabbra sikerült, mint szerettem volna, de másodjára már nem csak finom, hanem állagra is olyan lett, ahogy én szeretem. Egyelőre egy tejautomatából vesszük a tejet, de hamarosan a faluban, egy tehenet tartó embertől vásároljuk majd.

Túrón kívül krémsajtot készítek még itthon, habár ezt még gyakorolnom kell, mert még nem vagyok megelégedve az állagával és ízével.

A harmadik, ami itthon készül, az a sajt. Próbálkozunk az érlelet sajt készítésével, de egyelőre könyvekből, internetes forrásokból művelődök. Hamarosan azonban részt veszek majd egy 3 napos tanfolyamon, ahol talán sok hasznos ismeretre teszek szert. Néha készítek friss, ízesített sajtot is és mikor van kecsketej, akkor feta (jellegű) sajtot (gyakran sütök zöldséges pitéket, quiche-t, azokba használok sokat, nyáron meg milyen jó salátákra morzsolni). A faluban van egy család, akiktől a kecsketejet vásároljuk. A Kert és karám nevű blogban arról mesélünk (egyelőre időhiány miatt nem túl gyakran), hogyan építgetjük saját, egyre inkább önellátó és talán egyre inkább környezetkímélő, fenntartható kis családi gazdaságunkat. Jövőbeli tervünk, hogy saját kecskénk, kicsit távolabbi tervünk, hogy saját tehenünk is legyen, így akkor már készülhet nálam vaj és tejszín is akár.

A túró készítésének receptjét Panninál olvastam. Ahogy Panni is írja, a tej 18-22 fokon megalszik. Állás közben felfölöződik a tej. Ez a tejszín. Ha a tejjel együtt megsavanyodik a tej föle, abból lesz a tejföl. A megsavanyodott tej az aludttej, ha kimelegítjük, akkor pedig túró lesz belőle. Nemrég láttam azonban a Gasztroangyal című műsorban, hogy van, aki nem melegíti ki a megaludt tejet, hanem egyszerűen (24 órán keresztül) lecsepegteti.

Túró készítése:

1. Én mindig hőkezelem a nyers tejet, mert nem merem pasztőrözés nélkül fogyasztani. A hőkezelésről majd írok egy külön bejegyzésben. Nálam ez a hőkezelés azt jelenti, hogy 75 fokra melegítem a tejet, majd hagyom hűlni a kívánt hőfokra (25-30 fok). Ezután keverek bele egy nagyon kevés kalcium-kloridot, mert a magas hőmérsékleten hőkezelt tej nem alszik meg, ugyanis a melegítés hatására a kalcium ionok kicsapódnak.

2. Amikor a tej 25-30 fokos, akkor belekeverem a kultúrát is (CHN-22, mezophil kultúra). 10 literhez 0,2 g kultúra kell.

3. 18-20 órát alszik a tej 20-22 fokon (azaz a konyhában, a pulton). A tetejére feljött tejszín megsavanyodik, ez a tejföl. Én nem szedem le, hogy zsírosabb legyen a túró.

4. Következik a kimelegítés. Lassú tűzön melegíteni kezdjük az aludttejet. Mikor elkezd fortyogni, lassan keverni kezdjük. A túrószemek és a savó kettéválik. Állandóan, de lassan keverjük. 46-50 fokra kell kimelegíteni és minél magasabb hőfokra melegítjük, annál szárazabb lesz a túró. Nálam a 47 fok vált be.

5. Mikor elértük a kívánt hőmérsékletet, akkor elzárjuk a tüzet. Óvatosan egy apróbb lyukú szűrőbe szedünk (merőkanállal) valamennyi túrót, kicsit lecsepegtetjük és sajtkendőbe (vagy, ha nincs, akkor egy ritkább szövésű anyagba) szedjük. Én úgy egyszerűsítettem, hogy a nagyját kiszedem a szűrőbe (nem mindet egyszerre, hanem több részletben), majd a maradékot beleöntöm a sajtkendőbe savóstól, túróstól. Összekötöm a sajtkendőt és felakasztom. Másfél-két óra alatt lecsöpög.

6. Ha lecsöpögött, akkor egy edénybe tesszük, kezünkkel szétmorzsoljuk és mehet a hűtőbe. Kb. 7-10 napig eláll.

Én 5 liter tejből készítem a túrót és ebből a mennyiségből átlagosan kb. 80 dkg túróm lesz.

A megmaradt savót megihatjuk, felhasználhatjuk kenyérsütéshez vagy más kelt tésztákhoz, főzéshez, turmixhoz. Egy véletlen során arra jöttem rá, ha egy napig hűtőben tartom a lecsöpögött savót, akkor ennek is lesz föle, amit egy kisebb szűrő segítségével leszedegethetek. Nagyon hasonló lesz az íze a tejfölhöz, de állagra inkább sűrű tejszínhez hasonló. Én nagyon szeretem.