Sajttorta liszt nélkül

Hugh Fearnley-Whittingstall River Cottage minden napra című könyvében találtam ezt a receptet. Egy nagyon egyszerű, könnyű tortáról van szó, amit Hugh reggelire ajánl gyümölcsökkel, joghurttal.

Nincs benne kekszes alap, csak egy kevés zabpehely.

Hozzávalók: 
- 65 dkg túró vagy krémsajt vagy lágy, nem erős ízű kecskesajt,
- 7,5 dkg vaj,
- 3 evőkanál apró vagy közepes szemű zabpehely (esetleg búzadara vagy teljes kiőrlésű liszt),
- nagy csipet tengeri só (én nem tettem bele),
- 10 dkg kristálycukor (nálam kevesebb),
- 2 közepes, enyhén felvert tojás,
- 2 kisebb narancs finomra reszelt héja,
- 1 evőkanál frissen facsart narancslé (nem tettem bele),
- 3 evőkanál mazsola (elhagyható),
- vaj a forma kikenéséhez.

Tálaláshoz: 
- gyümölcs (friss vagy kompót), joghurt vagy tejföl.

Elkészítés: 

1. Kenjünk ki vajjal egy 23 cm átmérőjű kapcsos kerek formát.

2. Keverjük simára a krémsajtot/túrót. Adjuk hozzá az olvasztott vajat, zabpelyhet (búzadarát, lisztet), sót, cukrot, tojásokat, narancshéjat és narancslevet. Alaposan keverjük össze. Ezután mehet bele a mazsola, ha használunk.

3. A tésztát a formába öntjük és 170 fokra előmelegített sütőbe toljuk. Akkor jó, ha éppen csak megszilárdul, a közepe még remegős marad.

Hugh azt írja, tálalhatjuk forrón, melegen vagy szobahőmérsékleten. Nálam a forrón való tálalás nem sikerülhetett volna, mert szétesett volna a torta, ha forrón leemelem a forma kapcsos oldalát, de melegen már szépen tartotta a formáját és szeletekre vágva tudtam kínálni.

Biztosan sokszor elkészítem majd még ezt a tortát, mert nagyon könnyű desszert.

Ragacsos-mázas oldalas vagy más húsféle

Hugh Fearnley-Whittingstall River Cottage minden napra című könyvében találtam ezt a receptet. Oldalassal készíti, de mi már évek óta nem eszünk más húsfélét, csak kecskehúst (kecskéket tartunk), ezért én kecskehúsból készítettem el ezt az étel. Nagyon finom volt.

Hozzávalók: 
- 1,5 kg sertésoldalas (nálam 10 hónapos kecske lába, gerince),

- 6 evőkanál pirosribizli-, szilva- vagy más gyümölcszselé (nálam ónabóna és szilvalekvár),
- 2 evőkanál folyós méz,
- 2 gerezd fokhagyma,
- 1 evőkanál finomra reszelt gyömbér (nekem csak szárított volt),
- fél-1 közepesen csípős chili finomra vágva vagy fél teáskanál chilipehely,
- 2 evőkanál szójaszósz (nem tettem bele).

Elkészítés: 

1. A pác hozzávalóit összekeverjük és bekenjük vele a húst. Én sóztam is a húst. Lefedve, hideg helyen kell állni hagyni, de nekem erre nem volt időm, hideg sütőbe toltam a húst, lassan, 130 fokon sütöttem, lefedve. Körülbelül 6 órát sütöttem a húst ezen a hőfokon. A végén emeltem 150 fokra.

2. Hugh 170 fokon süti a húst 45 percig, majd növeli a hőt 190 fokra.

3. Ezután leveszi a fedőt, és így süti tovább, míg el nem készül a hús, azaz puha lesz és a máztól ragacsos. Időnként meg kell locsolgatni a tepsi alján összegyűlt lével a húst.

4. Én tehát lassan, alacsony hőfokon, több órán át sütöttem a húst, de én nem disznóhúst, hanem kecskét készítettem. (Jobban szeretem, ha több órán át, lassan sütni a húsokat, mert szerintem sokkal finomabb, ízesebb lesz. A végeredmény egy szaftos, omlós hús lesz, ami szinte kiesik a csontból.) Párolt rizzsel, zöldségekkel kínáljuk.

Verebi pompos

A káposztás hajtóka mellett ez a másik hagyományos verebi étel.

Verebi pompos egy általam sütött, kicsit átalakított változata látható a képen. Egy kísérlet első példánya, aminek nagy sikere volt végül. Én nem élesztővel, hanem vadkovásszal készítettem és a felébe mustárt is tettem (megkentem a kinyújtott tésztát mustárral, arra került a kis kockára vágott kolbász). A gyerekeim most ettek először verebi pompost. Fiam az első falat után azt mondta, születésnapjára ilyet kér, letaszította a trónról a pestós tésztát. (Évek óta azt kért ugyanis szülinapi ebédre...😊)

A töki pompostól eltérően a tésztába nem kerül krumpli és a hagyományos változat így, feltekerve készül, nem úgy, ahogy a töki változat.

Egyszerű kenyértésztát kell készíteni (kb. kalácstészta állagú legyen), azt tölteni friss füstölt kolbásszal. Én készítettem hagymás-kecskeordás-hagymás változatot is. Nekem nagyon tetszett.

Megsütöttem élesztővel és vadkovásszal is. Mivel a család tetszését a kovászos nyerte el, ezért annak a fotóját mutatom. Ebben semennyi élesztő nincs. Mindkettőt fehér tönkölyliszttel sütöttem.

Verebi káposztás hajtóka

A verebi pompos mellett ez a másik hagyományos verebi étel. 

Hozzávalók:
90 dkg liszt, 2,5 dl langyos tej, 2 egész tojás,
1 csapott teáskanál só, 6 evőkanál olaj vagy ennek megfelelő mennyiségű zsír.
Az élesztő felfuttatásához:
1 teáskanál cukor,
2 dl langyos tej, 5 dkg élesztő.
A töltelékhez:
2 kg reszelt káposzta, zsír vagy olaj, kristálycukor, só, bors

Elkészítés:
A káposztát lereszeljük, besózzuk,állni hagyjuk, majd jól kinyomkodjuk. Zsírban/olajban a kristálycukrot karamellizáljuk, beletesszük a káposztát, ízlés szerint borsozzuk, majd megpároljuk, végül kihűtjük.

Az élesztőt felfuttatjuk langyos cukros tejben, majd hozzáadjuk a tésztához valókat (de először csak a zsiradék felét, azaz 3 evőkanálnyit), majd összegyúrjuk. Jól kidolgozzuk, majd a dagasztás végén megy bele a maradék 3 evőkanál zsiradék. Ha kész, tetejét liszttel megszórjuk, letakarjuk és kelesztjük. Ha duplájára kelt, három részre osztjuk. Egyenként téglalap alakúra nyújtjuk. Elosztjuk rajtuk a tölteléket és felcsavarjuk. Tetejüket tojássárgájával megkenjük. Ismét kelesztjük, majd előmelegített sütőben sütjük. Ha kész, egy rövid időre tiszta konyharuhával letakarjuk (ne sokáig, nehogy túlnedvesedjen a tészta), majd rácsra helyezve a tepsit, kihűtjük a hajtókát.

Kovászchips

Sokszor készítettem már, de soha nem tudtam lefotózni, mert a család megette, mire ráértem volna fényképezni. Aki benne van valamelyik kovászos kenyeret készítő csoportban, annak nem újdonság, én is onnan vettem az ötletet. Amikor frissítem a kovászt, a maradékot nem szeretem én sem kidobni. Nem is dobom. Kovászchips-et készítek belőle. Én úgy szoktam, hogy a felesleges kovászt összekeverem sóval, ízesítem kedvenc fűszerkeverékemmel és egy nagy tepsin, melyet előzőleg sütőpapírral béleltem, elkenem. Egyenletesen és vékonyan, amennyire csak lehet. Így sütöm 190 fokon. Nálam nem süt egyenletesen a sütő, ezért sokszor letöröm a széleket, a közepét kicsit tovább sütöm. Van, aki sütés előtt kever a masszába reszelt sajtot is (és van, aki lisztet gyúr a maradék kovászba, kinyújtja, szaggatja). Tetszés szerinti darabokra törjük, mikor megsült. A család imádja és mindig alig várják, mikor marad már megint egy kis plusz kovász. 

Borsóleves

Nem tudom, szükséges-e recept ehhez a leveshez. Szerintem mindenkinek van saját jól bevált. Itt most egy igen egyszerű változat látható: zsiradékon pároltam a répát, pasztinákot, sóztam, borsoztam (lefedve párolódott először saját levében, majd kis vízzel). Mikor nagyjából megpuhult, lisztet szórtam rá, fél-egy percig kevergettem, majd pirospaprikát is tettem rá. Ezután felöntöttem vízzel. Beletettem a borsót és az egész paradicsomot is. Mikor minden puha lett (sokat nem kellett várni), akkor beletettem a csipetkét, végül, mikor kész lett az is, beleszórtam az apróra vágott petrezselyemzöldet.

Csokis-vaníliás krémsajttorta

Kecskéink tejéből készítettem krémsajtot, majd azt ízesítettem étcsokival ill. vaníliával. Sütöttem kakaós és sima piskótát (ebből két karika lett), váltakozva kentem a krémekkel, de előtte kávés-rumos sziruppal megöntöztem a lapokat.